„A tudás, a karizma és az empátia” legjelesebb képviselőit díjazta a megyei önkormányzat

– Úgy gondolom, akkor jó egy közösség, ha mindenki megtalálja benne a maga feladatát, helyét, és produktívan tud tenni annak fejlődéséért. Hiszen minden közösség, egyesület, település olyan, amilyenné tagjai teszik – emelte ki beszédében Bánné dr. Gál Boglárka, a megyei közgyűlés elnöke. Hozzátette: az egység nem azt jelenti, hogy mindenki egyforma, sokkal inkább azt, hogy a különbözőségeinknek köszönhetően minden egyénnek megvan a helye, a maga feladata. „Amikor a díjátadó előtti hetekben azt próbáltam megfogalmazni magamban, mi is lehet az az emberi tulajdonság, ami átsegít minket a problémákon, rögtön három ilyet is találtam. A tudás, a karizma és az empátia. Tulajdonságok, amikre támaszkodhatunk a nehéz időkben. A mai napon elismerésben részesülők pedig talán mind különbözőnek tűnnek, egy valami azonban közös bennük: nélkülük nem sikerülhetett volna.” Kiemelte: minden közösségben vannak olyanok, akik aktívabbak, kreatívabbak, empatikusabbak, mozgékonyabbak, vagy rendszerben gondolkodóbbak, mint társaik. „Nem lehet mindenki mindenben jó, de mindenki lehet kiemelkedő valamiben” – hangsúlyozta az elnök.

Dr. Alakszai Zoltán kormánymegbízott a „Sorsod Borsod” kifejezés valódi mondanivalóját taglalta. Mint mondta, nem kedveli azt a pejoratív jelentést, amit olykor ehhez a kifejezéshez társítanak. – Sokszor találkoztam már ezzel a szófordulattal akár a fővárosban, akár külföldön jártam, ám néha úgy érzem, az igazi tartalmát nem mindig értik az emberek – fogalmazott. A kormánymegbízott közös munkára, gondolkodásra, cselekvésre hívta a jelenlévőket, hogy megváltoztassák azokat az összefüggéseket, amelyeket a „Sorsod Borsod” kifejezéshez kapcsolnak az emberek. „Mert nekünk, valóban a sorsunk Borsod” – zárta gondolatait.

A Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Önkormányzat Szociális Munkáért Díját 2021-ben Baloginé Rónai Beáta, Beik-Sike Ildikó, Bényi Józsefné, Bodnárné Bocsi Mónika, Csehely Tamás, Fecske Lászlóné, Molnárné Csire Mariann, Molnárné Sárvári Éva, Páll Miklós, Závodszki Csabáné vehették át.

Baloginé Rónai Beáta 1986 óta dolgozik szociális területen. Az Őszi Napsugár Otthonban kezdte munkáját, mint szociális gondozó és ápoló, majd Dédestapolcsányban az idősek otthonában dolgozott szociális munkatársként. A Megyei Dr. Csiba László Integrált Szociális Intézmény szervezeti egységének vezetője 2019 óta. Munkájára jellemző a felelősségteljes munkavégzés, precizitás, pontosság. Környezetében mindig harmóniára törekszik, ez áthatja vezetői tevékenységét is. Nyitott az új tevékenységekre, a megújulási lehetőségekre.

Beik-Sike Ildikó pályája kezdetétől – 36 éve – a szociális és gyermekvédelmi ellátórendszerben dolgozik, 16 éve vezető beosztásban. Szakmai pályafutását ápolóként kezdte, majd szociális munkás munkakörben dolgozott, végül a lakóotthon részlegvezetői feladataival bízták meg. Szakmai pályafutása során számos intézmény részlegvezetői, intézményvezetői feladatait látta már el. 2017-től jelenleg is az Észak-Borsodi Integrált Szociális Intézmény intézményvezetője. Az évek során szerzett szakmai tapasztalatai, eredményei, nagymértékben hozzájárultak a szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer fejlődéséhez.

Bényi Józsefné 31 éve dolgozik a gyermekvédelemben. Munkáját magas színvonalon végzi, a rábízott gyermekeket felelősségteljesen és nagy gondossággal neveli. Négy lakásotthonban, 42 gyermek életét szervezte nap, mint nap. 2013-tól a Szent Zoikosz Gyermekvédelmi Intézmény Nevelőszülői Hálózatának szakmai vezetője lett. Feladatai közé tartozik a 11 nevelőszülői tanácsadó koordinálása, a 178 nevelőszülő segítése, és a több mint 500 gyermek támogatása.

Bodnárné Bocsi Mónika nem tudott részt venni az ünnepségen, így díját későbbi időpontban veszi át.

Csehely Tamás jelenleg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Észak-Magyarországi Régiójának regionális ügyvezetőjeként tevékenykedik.  2015-től a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Észak-Magyarországi Régiójának regionális ügyvezetői feladatait látja el, mely során a Nógrád-, Heves- és kiemelten a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található máltai intézményekkel kapcsolatos fenntartói és munkáltatói feladatokat gyakorolja. Munkájában a szociális ellátórendszer működésének hatékonyabbá tétele, valamint a kliensek képessé tétele a célja, miközben maximálisan szem előtt tartja az ellátotti réteg érdekeit.

Fecske Lászlóné a mai napig hiszi és vallja, hogy a pedagógus legfontosabb eszköze a személyisége. Hiszen létével, megjelenésével, kommunikációjával, tevékenységeivel, minden megnyilvánulásával modell a gyermekek számára. Feladata és célja a mai napig a gyermekek munkára és önálló életre való nevelése, továbbtanulásra ösztönzés, a munka világába való bevezetés. 2020 novemberétől fejlesztő pedagógusként segíti az Alsózsolcai lakásotthonokban élő gyermekek és az ott dolgozó felnőttek munkáját. Mindent elkövet azért, hogy olyan ismereteket, készségeket adjon át a neveltjeinek, amelyek az életben való eligazodást, a családi életre való felkészítést segítik.

Molnárné Csire Mariann a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Dr. Csiba László Integrált Szociális Intézmény rehabilitációs részlegének részlegvezetője. Kollégáival közösen a rehabilitációs részleg munkáját több szenvedélybeteg segítő szervezettel ismertette meg. Felelősséggel gondoskodik az ellátottak megfelelő fizikai, mentális, pszichés és spirituális szükségleteinek szakszerű ellátásáról. Segítő munkája során a kliensek bizalommal és elfogadással fordulnak hozzá. Munkavégzésének fő motivációja a segítségnyújtás, az ismeretek bővítése, a tudás átadása mások számára.

Molnárné Sárvári Éva a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Gyermekvédelmi Központ Gönci Gyermekotthonának szakmai vezetője. Munkáját 1985-ben kezdte a Gönci Leánynevelő Intézetben. Az eltelt évek alatt több beosztásban bizonyította a gyermekvédelem iránti elkötelezettségét. Kollégáival és a gyermekekkel minden pozícióban megtalálta a megfelelő hangnemet. 2005-től látja el a gyermekotthon szakmai vezetői teendőit. Jellemző rá a közvetlenség a segíteni akarás, ajtaja senki előtt nincs zárva. Feladatait körültekintően, precízen végzi.

Páll Miklós görögkatolikus parókus gyermekkorától kezdve mindig is érzékeny volt mások megsegítése, támogatása iránt. 2011-ben Tolcsván a szociális alapellátás működtetésére létrehozta a Mária Oltalma Szeretetszolgálatot, amely a település teljes szociális étkeztetését, házi segítségnyújtást és idősek nappali ellátását foglalta magába. 2011-ben mint egyházmegyei karitász igazgató, már nemcsak a településen, hanem az egész megyében megbízást kapott a karitatív munka teljesítésére. 2018-tól Sárospatakon Szent Erzsébet példájaként a mindennapi szeretet-cselekedetek motiválják.

Závodszki Csabáné 38 éve a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Gyermekvédelmi Központ Nagybarcai Különleges Gyermekotthonának elhivatott munkatársa. A törvényi változásokat követve folyamatosan képezte magát szabadidejében. Tette mindezt azért, hogy birtokában legyen annak a tudásnak, amely hozzásegíti a rábízott gyermekeket ahhoz, hogy testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésük megfelelő legyen, személyiségük kibontakozhasson, önállóságuk kialakuljon, társadalmi beilleszkedésükhöz a megfelelő képességek, készségek kialakuljanak. Munkáját a szeretni tudás jellemzi, ez teszi képessé arra, hogy ezen a pályán hosszú éveken keresztül tudott és akart dolgozni. A

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Vay Ábrahám Tudományos Díját 2021-ben Dr. Tóth Péter vehette át.

Tóth Péter bár geológus akart lenni, de a pannonhalmi múlt miatt nem vették fel a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemre. Így a Debreceni Kossuth Lajos Egyetemre felvételizett, majd itt szerzett diplomát latin-magyar szakon 1978-ban. Rövid középiskolai tanítás után Miskolcon a megyei levéltárban, majd a Miskolci Egyetem levéltárában dolgozott tudományos kutatóként. 1985-től a Somogy Megyei Levéltár főlevéltárosa, 1989-től újra a miskolci levéltár munkatársa. 1992-ben a Miskolci Egyetem újonnan alakult Bölcsészettudományi Karán kezdett oktatni, a kar alapításában elévülhetetlen érdemeket szerzett. 1996-ban megszerezte a történelemtudomány kandidátusa címet. 1997-től egyetemi docensként, 2007-től nyugdíjazásáig tanszékvezetőként dolgozott. Jelenleg címzetes egyetemi tanárként vesz részt az intézet és a doktori iskola munkájában. Várostörténeti munkáiban Miskolc és Sajószentpéter korai történetével foglalkozott. Emellett kutatja a középkori Magyarország nem magyar népeinek történetét is. Kutatói és oktatói tevékenysége nem egymást kizáró, hanem erősítő módon van jelen egyetemi oktatói gyakorlatában, kutatási eredményei azonnal az oktatásban hasznosulnak. 271 tudományos munka, 1440 független hivatkozás, 23-as Hirsch index mutatja gazdag pályafutását. A nagyszámú bibliográfia is jól mutatja, hogy Tóth Péter a megyetörténeti kutatások mellett otthonosan mozog a középkorban és a 18. században is, a köztörténetben éppúgy jártas, mint a társadalomtörténetben vagy a várostörténetben. Külön kiemelendő a forráskiadás terén végzett munkássága. Csakúgy, mint egyik választott „hőse” Bél Mátyás, Tóth Péter is amolyan polihisztor, olyan hatalmas műveltséggel, ami mára már ritka: az irodalom, a nyelvészet, a klasszika filológia és a történettudomány egyedülálló keveréke. Munkásságát 1999-ben Széchenyi Professzori Ösztöndíjjal, 2008-ban Miskolc város Herman Ottó tudományos díjával és a Miskolci Egyetem Bölcsészkarért Emlékéremmel ismerték el. 2009-ben Sajószentpéter Város Önkormányzata díszpolgárrá választotta. Mind a tudományos, mind a közéleti, mind az oktatási tevékenysége átlagon felüli. Nagyon sokat tett a magyar felsőoktatás, mindenekelőtt a miskolci történész képzés fejlesztése érdekében.  

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Alkotói Díját 2021-ben Majoros Péter vehette át.

Majoros Péter Majka borsodi származású előadóművész. Szülővárosában, Ózdon végezte el általános iskolai tanulmányait, majd itt szerzett szakképzettséget is. Országos ismertségét műsorvezetőként, színészként, zenei előadóként és dalszövegíróként alapozta meg. Hét kislemeze és öt albuma jelent meg, amiből kettő az aranylemez minősítésig jutott. Számos könnyűzenei és televíziós kitüntetés tulajdonosa, mindezidáig két alkalommal ítélték meg számára a hanglemezkiadás legrangosabb hazai elismerését, a Fonogram díjat. Az évek során megannyi műfajrekord kötődik nevéhez, legnépszerűbb slágerei egyenként a 60 milliós összmegtekintést is megközelítik a legnépszerűbb videómegosztó portálon. Többtízezer fős, teltházas koncertjeivel, jegyeladási csúcsaival jelenleg a legnépszerűbb magyar zenészek egyike. A piacvezető üzleti magazin, a Forbes rangsora alapján évek óta a legértékesebb hazai előadók közé sorolják. Egyedi, kendőzetlen stílusával, színpadi karizmájával és utánozhatatlan hangzásvilágával a magyar szórakoztatóipar megkerülhetetlen alakja, nemzedékét érintő megszólalásai révén a kulturális tér egészében hatást gyakorló figurája. Személyiségfejlődésében óriási szerepet játszottak gyökerei, melyet mindig büszkén vállalt a nyilvánosság előtt. „Ózdról elhozhatod az embert, de Ózdot az emberből sose hozhatod el!” – írta önéletrajzi könyvében, utalva arra, hogy életében mindig elévülhetetlen szerepet játszott szülőföldje. Karrierjét önállóan, a nulláról építette fel, nem titkolva, hogy a kezdeti útkeresést és kilengéseket követően, végül teljes életmódváltással vált felelős közszereplővé és családapává. Története inspiráló a jövő generációja számára is. Majoros Péter munkásságával hozzájárult Borsod-Abaúj-Zemplén megye hírének öregbítéséhez, kulturális örökségének továbbörökítéséhez. A helyből elszármazott művészek egyik legismertebb és legelismertebb képviselője, a megyei identitástudat egyik legkarizmatikusabb szószólója, a hazai popkultúra ikonja.