A víz volt az úr - Mikor tér vissza az élet a régi medrébe?

A víz lassan visszahúzódik, a folyók ismét folyókká, a patakok pedig patakokká változnak. Kérdés: az ár- és belvíz sújtotta területeken mikorra tér vissza az élet a régi medrébe?

Csapatmunka lesz az újjáépítés

Ettől csak jobb jöhet! – mondhatná Csöbör Katalin, országgyűlési képviselő, mivel a körzetében lévő Felsőzsolcát érte a legnagyobb árvízi kár, de kijutott a folyók „áldásából Gesztelynek, Hernádkaknak, Arnótnak és Miskolcnak is.

„Felsőzsolcán a kezdetektől folyamatosan ott voltam a védekezésnél. Közben tartottam a kapcsolatot Alsózsolcával, Arnóttal, Gesztelyjel, Hernádkakkal, aztán egy idő után már nem lehetett kijönni Felsőzsolcáról… Most június 12-ét írunk, és sajnos még egyáltalán nem normalizálódott a helyzet a városban. Már nincs árvíz, de még szivattyúznak. Az emberek türelmetlenek, gyorsabb munkavégzést várnának. Beszéltem a tűzoltókkal, véleményük szerint még egy hétig eltart a vízmentesítés. Közben folyik a segélyosztás, jönnek az adományok. Összedőlt mintegy száz ház, a károk valós mértéke azonban csak akkor derül ki, ha kiszáradnak az utcák, a kertek. Még nem tudjuk például, hogy mekkora károk keletkeztek a közművezetékekben?”- sorolta a gondokat Csöbör Katalin. Hozzátette: „Mindent megteszek annak érdekében, hogy a rászorulók állami támogatást is kapjanak valamilyen módon. Hiszen nem ritka, hogy egy élet munkáját tette tönkre néhány óra alatt a víz.”
Elmondta azt is, szerinte az újjáépítésnek csapatmunkában kell történnie, amely során figyelembe veszik a vízügyesek, építészek, s természetesen a lakosság véleményét is, akik nagyon jól látták, hogy merről jött a víz.
„Nem tagadom, lelkileg nagyon megviseltek az elmúlt napok történései, mélyen együtt érzek az emberekkel. Minden erőmmel azon leszek, hogy segítsek, hiszen amikor a választásokon megkaptam a bizalmukat, erre hatalmaztak fel” – hallottuk a képviselőtől.

Szikszón lassan helyreáll a rend

Normalizálódik az árvíz utáni helyzet Szikszón, erről tájékoztatta lapunkat dr. Boholy György, a város alpolgármestere június 14-én. Megjegyezte, a katasztrófavédelem kárfelmérői és a megyei mérnöki kamara szakemberei bejárták az elmúlt két napban az árvíz által sújtott városrészeket.

„Ez azt jelenti, hogy ha dönt a kormány, azonnal kezdődhet a kártérítés, a helyreállítás. Az ANTSZ részéről megtörtént a fertőtlenítés és a vizsgálat, nem észleltek fertőzésveszélyt, ez máris megnyugtató. Helyreállt a vízellátás is, de az adományoknak köszönhetően palackozott vízzel is rendelkezünk. A komolyabb abaúji árvizek idején közel nyolcszáz katonát helyeztek el tanintézményeinkben, ezért az önkormányzat már elrendelte a nyári szünetet, de az érettségik természetesen folytatódtak, és mostanra újra működik az óvoda is. A károsultaknak egyfajta öröm, hogy megkezdték a kifizetéseket a biztosítók. Megjegyzem, a két árvíz között azok a családok, amelyeket leginkább sújtott a baj, ötvenezer forintos gyorssegélyt kaptak az önkormányzattól. Ahol igen nagy károk keletkeztek – gondolok a Vadász-patak mellett élőkre – ott százezerre rúgott az összeg.”
Dr. Boholy György köszönetet mondott lapunknak a segélykoncert megszervezéséért, hiszen Szikszó kapta az egyik egymillió forintos adományt. Emellett egy karitatív szervezet négymillió forintos támogatást ígért a városnak, a két összeg felhasználásáról az elkövetkező napokban döntenek. „Igyekszünk majd azokon a családokon is segíteni, akiket a belvíz sújtott, hiszen ezek a károk ugyancsak enyhítésre várnak” – mondta Boholy György.

„… hogy újra tudják kezdeni az életet”

„Mit tudtok, bírni fogja gát?” – kérdezte az egyik újságíró kolléga a Kulcs Magazin és a megyei önkormányzat június 2-i segélykoncertjén. Ő dolgozni volt ott, s közben persze folyton az esetleges gátszakadástól fenyegetett edelényi házára gondolt, én a város javára az előző áradás okozta károk felszámolására felajánlott adományt átvenni mentem oda. Mi mást mondhattam neki, mint az igazságot: amit ember megtehetett, megtették a védekezésben résztvevők.

Három hét leforgása alatt kétszer támadt neki Edelénynek és a völgyében fekvő településeknek a Bódva, kétszer is meghaladva az addig mért legnagyobb vízállást. A térség legnagyobb, határon túl és innen minden vizet összegyűjtő vízfolyását hivatalosan patakként tartják nyilván, ám az itt élők következetesen folyónak nevezik. Bár általában valóban csak éppen csordogál a medrében, legmélyebb pontján is térdig ér, a most történtek az embereket látszanak igazolni.
A Bódva május második felében és június elején is eredeti méretének a többszörösére duzzadt, vízhozamának több ezerszeresét produkálta. Az újságíró kolléga aggodalma annál inkább indokolt volt, mert az év eleji olvadás, majd az áprilisi csapadék is próbára tette már a folyó medrének kotrásával évtizedekkel ezelőtt emelt depóniákat. Valójában nem volt ember, aki biztonsággal megmondhatta volna, hogy az idei immár negyedik áradást bírni fogják-e tulajdonképpen folyamatos nyomás alatt álló és átázott töltések. A víz végül is a június 4-re virradó éjszaka 2 óra tájban a borsodi városrészen és a belváros hídja mellett sodort le a lerakott több százezer homokzsákból néhányat, elárasztva a medre közelében húzódó utcákat, átömölve a 27-es főúton, folyása mentén lejjebb elborítva a Katona József utcát is.

Az edelényiek ez idáig az 1974-es árvízre emlékezhettek. Akik akkor éltek, azok is joggal mondhatták most, hogy ilyen áradást még nem láttak. 350 épület került víz alá, várhatóan 20, főként vályogból épült ház menthetetlenné vált, három utcából ki kellett telepíteni az ott lakókat, de az önkormányzat azokról is gondoskodott, akik a többiből döntöttek úgy, hogy biztosabb, ha elhagyják otthonukat. A védekezés költségei és a károk, amelyek felmérése e sorok írásakor még tartott, milliárdos nagyságrendűek.
Nyilvánvaló, hogy Edelény mindezt önerőből képtelen lesz állni és felszámolni, ahogy a többi település sem a saját kiadásait és helyreállítási feladatait. Molnár Oszkár polgármester, a térség független országgyűlési képviselője nem véletlenül mondta kezdettől fogva: a beregi újjáépítéshez hasonló kormányzati cselekvésre van szükség, nem elfeledve, hogy a most megtapasztalt bajokat csakis átgondolt és új alapokra helyezett ár- és belvízvédelmi rendszer kiépítésével lehet megelőzni.
Addig sem maradt magára a város és környéke: sorra érkeznek a felajánlások ásványvíz, tartós élelmiszer, fertőtlenítőszerek, a kármentesítéshez használt eszközök, gyermekeknek szervezett táborok formájában. A közvetlen vész múltával ezután már a helyreállításhoz kell majd a segítség. De legfőképpen ahhoz, hogy az ingóságukat, vagy egyenesen a hajlékukat vesztett emberek újra tudják kezdeni az életüket.

Zsákjegy vásárlásával segíthet

Azoknak, akik legalább ezer forinttal támogatják az Edelényt sújtó árvíz miatt kárt szenvedetteket, utólag postai úton egy képeslap formátumú zsákjegyet és a homokzsákok egy-egy darabkáját juttatja majd el a polgármesteri hivatal postai úton. A pénzbeni felajánlásokat a Raiffeisen Banknál vezetett 12037805-00113009-02500001-es elkülönített számlaszámra küldhetik el az adakozók.

(baranyi)

Felbecsülhetetlen agrárkárok

Megszenvedte a természet tombolását a mezőgazdaság is. A kárbecslések milliárdokról szólnak, a tényleges veszteség azonban csak hetek, hónapok múlva derül ki. Megállt az élet a Tokaj-hegyaljai szőlősökben. Serfőző Szabolcsné, a Tállya-Golop Hegyközség hegybírója június első hetében mondta el, hogy a védőszerek kijuttatása okoz gondot. A felázott talajon nem lehet közlekedni sem gépekkel, sem gyalogosan. – Sokan nem tudták elvégezni az első permetezést, holott már a másodikon is túl kellene lennünk. Nagy az esély a betegségek kialakulására, a kártevők nagyarányú megjelenésére.

A gyümölcsösök is szenvednek, a Göncön élő Csuka István kajszibarackot termel. – A levelek lyukacsosodását idézi elő az a betegség, ami a huzamosabb
ideig tartó esőzés után támadja meg a fákat. Képtelenség a területre jutni, így a permetezés, a védekezés lehetetlen, a fertőzés átterjed a gyümölcsre is. Megsaccolni sem lehet, milyen lesz a minőség és a mennyiség.

Lajcsák Attila mezőgazdasági vállalkozó Taktaharkányban, harmincnégy hektáron gazdálkodik a családjával. – Takarmányt mintegy nyolc hektáron vetettem, a többin napraforgót, gabonaféléket, kukoricát szoktam termelni. Az esőzések miatt a földterület negyven-ötven százaléka használhatatlan, nem kis területet már bevetett állapotban tett tönkre a víz. Csakhogy érzékeltessem a tragédiát, egyes helyeken akkora a víz a földön, hogy még aratáskor sem tudjuk megközelíteni.