Adósságkonszolidáció és pénzügyi szigor

– Az önkormányzati hitelállomány jelentős részét átvállalja az állam. A kistelepülések esetében a teljes összeget, a nagyobbaknál részben. Kérem, ismertesse az intézkedés fő elemeit, illetve mikorra várható a tényleges végrehajtása?

– Az állam egyszeri, vissza nem térítendő költségvetési támogatással konszolidálta az ötezer fő lakosságszámot meg nem haladó települési önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások fennálló adósságállományát, illetve annak járulékait. Ennek keretében az állam 1710 település 3848 szerződése vonatkozásában 74 milliárd forint összegű adósság visszafizetéséhez nyújtott támogatást. További 14 önkormányzat esetében a konszolidáció júniusig fog megtörténni. Az ötezer fő feletti települések részleges adósságátvállalásának szabályait Magyarország 2013. évi központi költségvetési törvénye tartalmazza, melynek lényege, hogy az iparűzési adóerő képesség alapján a konszolidáció mértéke az adósságállomány 40-70 százaléka között alakul majd. Az érintett önkormányzatok esetében február 28-ig születik megállapodás az állam és az önkormányzat között az átvállalás mértékéről, majd június 28-áig háromoldalú szerződéskötés keretében az Államadósságkezelő Központ, a pénzintézetek és a település rögzíti az adósságátvállalás részleteit. A határidőben történő teljesítés érdekében az érintett települések a Belügyminisztériumban tájékoztató előadáson vettek részt, valamint – a pénzintézetektől kapott adatszolgáltatás alapján – január 11-éig jelzik a Magyar Államkincstár felé a fennálló adósságállományukat. Ezt követően a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Belügyminisztérium szakértői konzultáció sorozat keretében egyeztetnek az érintett önkormányzatokkal a fennálló adósságállományuk összetétele és a helyi körülmények megismerése, valamint a végleges átvállalási mérték meghatározása érdekében. Az állam által átvállalt kötelezettség összege várhatóan meghaladja majd az 500 milliárd forintot. Ezzel a döntéssel az önkormányzatok kikerülnek az adósságcsapdából és tiszta lappal kezdhetik meg „új életüket”.

– A korábban az eladósodást elkerülő, jól gazdálkodó önkormányzatok számára fejlesztési alapot szándékoznak létrehozni.  Ezzel komoly forráshoz juthatnak az önkormányzatok?

– A 2011. évi költségvetési beszámoló adatok alapján több mint ezer (1182) olyan önkormányzat van, amely nem rendelkezett az adott  év végén adósságállománnyal. Ezen önkormányzatok eddigi gazdálkodásának „elismerése” kérdésében – sem annak módjáról, sem a mértékéről – még nem született kormányzati döntés. Az előzetes elképzelések szerint ilyen „elismerés” lehet az önkormányzati fejlesztések terén nyújtandó segítség, így például a hazai és uniós forrásból megvalósuló beruházások vonatkozásában a pályázati feltételek önkormányzatok közötti differenciálása, vagy az elvárt saját erő vállalására vonatkozó szabályok enyhítése az adósságot fel nem halmozó önkormányzatok esetében, esetleg külön fejlesztési támogatás biztosítása ezen helyhatóságok számára.

– Mi a garancia az esetleges további eladósodás, vagyonfelélés megelőzésére?

– Tavaly hatályba lépett a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény, amely a korábbiaknál szigorúbban szabályozza az önkormányzatok adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásának szabályait. Eszerint a törvényben meghatározott kivételek csak a kormány előzetes hozzájárulásával lehetnek. Emellett az újonnan kialakított feladatfinanszírozási és törvényességi felügyeleti rendszer is az eladósodás újratermelődésének megakadályozását szolgálja. Az adósságkonszolidáció lezárását követően e szabályok további szigorítása várható.