Alkotmányozás
2011. március 17. (csütörtök) 21:23A mai magyar alkotmány ideiglenes. Eleve annak készült az 1949-es szovjet típusú alaptörvény átfazonírozásával. És ez az ideiglenesség immár húsz esztendeje tart… Az én korosztályomhoz tartozók még emlékeznek egy másik, több mint kétszer húsz évig fennállott ideiglenességre. Így állomásozott ugyanis hazánk földjén a szovjet hadsereg. (Akiknek tisztjei ugye öröklakást is kaptak nálunk…) Figyelemmel kísérve a jelenlegi alkotmányozás kapcsán feltámadt nyilatkozat-, véleményháborút, akaratlanul is felvetődik a kérdés: Személyükben, mentalitásukban, a magyar nemzet egészéhez való viszonyukban vajon nem ugyanazok kívánják-e fenntartani a mostani ideiglenességet, mint akik az egykorit is helyeselték?
Halljuk, hogy nincs is alkotmányozási kényszer, hisz minden szempontból kitűnő, jól bevált a mai alaptörvény. Számomra érthetetlen, hogy ugyan milyen érdektől vezérelve mondható ez, mikor az MDF-SZDSZ-paktumban átoperált alaptörvény nem védte ki, hogy több megyényi magyar föld gyakorlati módon külföldiek kezébe kerüljön! Nem akadályozta meg az ország iparának kiárusítását, nem állított korlátot hazánk eladósítása elé, de megakadályozta azt, hogy létrejöjjön egy akármilyen picike, vérszegényke történelmi igazságtétel-féle! Pontosan az ezzel kapcsolatos hiányok és a gazdasági védtelenségünk miatt lettek számomra nagyon fontosak a nemzeti konzultáció tizenkét kérdése közül azok, amelyek arról szólnak, hogy az új magyar alkotmánynak korlátoznia kell az állam mindenkori eladósodásának mértékét, illetve hogy védenie kell a nemzeti vagyont, különösen a termőföldet és a vízkészletet!.
A volt szocialista országok (Magyarország és tán még egy állam kivételével) valamennyien ledobták már magukról az orosz egyen-pufajkát, s saját, nemzeti alkotmányt igazítottak magukra. Nekünk szintén olyan alkotmány kell, amely a mostanihoz képest lényeges új elemeket is tartalmaz. Például azt, hogy visszagyökeresít bennünket saját történetiségünkbe, mintegy bypass-műtéttel összekötve a XXI. századi alkotmányt az ezeréves államiságunkkal, történeti alkotmányunkkal. Olyan alaptörvény kell, amelyik igazodik a nemzeti karakterünkhöz és erősíti a közmorált. Amelyik, mint olvasható az alaptörvény tervezetében: „védi a házasság intézményét mint a férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját”, és támogatja a gyermekvállalást.
Úgy vélem, valamennyien azonosulhatunk azzal, amit a tervezet első része így fogalmaz meg: „Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk.”
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza