Álmok, tervek, félelmek

A GFK Roper Consulting „Mitől félnek a magyar fiatalok” című jelentése szerint hazánkban a fitalság közel 25 százaléka úgy érzi, nem tud beilleszkedni a közösségbe, szemben a Közép- és Kelet-Európában jellemző 21 százalékkal. Főként a különböző zenei irányzatokhoz kapcsolódó szubkultúrák felé fordulnak, hogy így barátokat, ismerősöket szereznek. Utánajártunk, mi a helyzet a borsodi fiatalok körében. A miskolci Avasi Gimnáziumban Bánfalvi Ágnes magyar-történelem szakos pedagógus és két tanítványa volt segítséünkre. A Miskolci Egyetemen a diákiroda vezetőjével beszélgettünk.

20 év múlva...

JENEY ÁKOS (18) 12. évfolyamos gimnazistának a pályaválasztást illetően még nincsenek konkrét elképzelései, de a kereskedelem és a marketing az, ami igazán érdekli. „Úgy gondolom, mire felelősségteljes, kereső ember leszek, ezeken a területeken jól lehet majd érvényesülni. A családalapítás előtt szeretném beindítani saját vállalkozásomat, és ebben számítok a szüleim támogatására, akik eddig is mindenben mellettem álltak.”
Ákos legszívesebben a számítógép mellett tölti szabadidejét, véleménye szerint az internet a tanuláshoz is nagy segítséget nyújt. Szórakozni nem jár, mert nem tartja megfelelőnek a mai fiatalság egyes szórakozási szokásait, számára ez nem jelent kikapcsolódást. Barátot érdeklődési kör szerint választ, de fontosnak tartja a kölcsönös bizalmat is. Nem szívesen barátkozna szélsőséges kultúrát képviselő emberekkel. Amitől igazán tart az életben az az, hogy meg tud-e felelni a saját maga által támasztott követelményeknek? Húsz év múlva a saját családjával úgy szeretne élni, mint most a szüleivel.

BERNÁTH BENCE (18) 12. évfolyamos gimnazista a gazdaságtudományi pálya felé orientálódik, gyerekkora óta erre készül. Példa előtte az édesapja, aki hasonló területen dolgozik.
„Azt gondolom, az életben a pénz mindig fontos tényező volt és az lesz a jövőben is, ezért olyan vállalkozást szeretnék beindítani, amely megfelelő anyagi hátteret biztosít nekem és a családomnak. Lakás, autó illetve családalapítás csak az ideális körülmények megteremtése után jöhet.” Bence hobbija a zene, imád gitározni. Sok időt vesz el a szabadidejéből a számítógép, úgy véli, az internet a legjobb lehetőség az információszerzésre. Emellett társasági embernek tartja magát, szeret a barátokkal szórakozni, ez szerinte olyan felszabadultságot ad, amit semmi nem pótolhat. „Ami a barátságaimat illeti: ehhez nekem hosszú idő kell, nehezen bízom meg az emberekben. Azt tapasztalom, hogy egy embernek csak kevés igaz barátja lehet, akivel őszintén megoszthatja a legféltettebb dolgait is. Remélem, húsz év múlva biztos anyagi körülmények között élek majd, stabil munkahelyem lesz és boldog család vesz körül.

DÁNYI SZABOLCS (20) harmadéves joghallgató újságíró szeretne lenni, valamilyen lapnál, rádiónál vagy televíziónál próbál majd munkát szerezni. A jogot a szülei javaslatára végzi el.
„Ez a végzettség jó ugródeszka lesz, mert jogvégzett emberre sok területen szükség van, ha pedig nem sikerülne a médiában elhelyezkedni, akkor még mindig ott a jogi szféra. Azt tapasztalom, hogy mindent a pénz mozgat, ezért nem hátrány, ha az ember jól keres. Hírnévre nem, de sikerre mindenképpen vágyom.” A fiatalember szándékai szerint a régióban keres majd munkát, de ha jobb lehetőség adódik az ország más területén, akkor kész a költözésre. Nem zárkózna el a külföldi munkavállalástól sem, elsősorban Anglia vonzza. Reméli, hogy 20 év múlva már sikeres újságíró lesz, esetleg egy befutott jogtanácsos, és mivel a hobbija a versírás, bízik benne, hogy ekkorra már verseskötete is megjelenik.

Magányos jövőtervezők

BÁNFALVI ÁGNES tapasztalatai szerint a gyerekek leginkább az utcai bűnözéstől, az esti lopásoktól, illetve rablótámadásoktól félnek, ugyanis úgy érzik, ezek ellen nem tudnak semmit tenni. Nem tartanak viszont az olyan rettegett betegségtől, mint az AIDS, és nem félnek a drogok terjedésétől sem, mert véleményük szerint jó döntéssel ezek a veszélyek elkerülhetők. A mostanában gyakran emlegetett globális felmelegedés, a környezetszennyezés, a szelektív hulladékgyűjtés hiánya számukra nem probléma, hiszen együtt nőttek fel vele. A tanárnő azt mondja: amíg a 14 évesek csupán álmodoznak a jövőről, addig a 18 évesek felelősen gondolkodnak és komolyan tervezgetnek. Ők leginkább úgy látják, hogy lakásra teszik majd félre a megkeresett pénzt, és vannak olyanok is, akik saját vállalkozást szeretnének alapítani. Világkörüli útról csak néhányan álmodoznak. Még kevesebb azoknak a száma, akik kocsit szeretnének vásárolni.
„A jólét megteremtésének kérdésében a fiatalok abszolút bíznak magukban, abban, hogy sikerül ügyesen megalapozni a jövőjüket” – magyarázza a pedagógus. Zömében olyan pályát szeretnének választani, amellyel elérhető a jólét, nem várják el a szülőktől, hogy ők segítsék az indulásukat. Ami a pályaválasztás irányát illeti, Bánfalvi Ágnestől megtudjuk: tíz évvel ezelőtt mindenki jogász szeretett volna lenni, most viszont zömmel gazdasági pályákra jelentkeznek a fiatalok, mert szerintük ezzel lehet érvényesülni, jó pénzt keresni, ez pedig nem utolsó szempont. A tanárnő szavaiból azonban az is kiderül; a fiatalok egy része nem a képességeiknek megfelelően választ pályát magának. Ennek oka részben az önismeret hiánya, részben pedig a felvételi követelmények nem kellő ismerete. Szomorú tapasztalat, hogy a mai fiatalok a szabadidejüket általában magányosan töltik, zenehallgatással, internetezéssel és chateléssel, esetleg magazinolvasással, de az irodalmi alkotások háttérbe szorulnak. Ami érdekes, hogy a diákok 20-30 százaléka a szabadnapokra a családdal tervez programokat, nem vágyik a hasonló korúak társaságára.

Diplomával elpályáznak

Igaz, ugyan, hogy a régiónkbeli munkáltatók keresik a műszaki végzettségű diplomásokat, a fiatal szakemberek azonban – oklevéllel a zsebükben – az ország más, szerencsésebb gazdasági helyzetű vidékein igyekeznek állást találni, esetleg külföldi munkát vállalnak.
Dr. Herpai Gábor, a Diákiroda vezetője lapunknak elmondta: a Miskolci Egyetem műszaki karain végzettek mindenképpen találnak régiónkban munkát, hiszen a munkáltatók elsősorban műszaki, minőségfejlesztési, logisztikai, termelési területre keresnek dolgozókat. Nagyon keresettek a gépészmérnökök, villamosmérnökök és az informatikusok. A végzett hallgatók zöme azonban nem a régióban akar elhelyezkedni, szívesebben vállalnak munkát Budapesten, vagy a Dunántúlon. Az állásbörzéken végzett felmérések szerint a megkérdezetteknek csak a 11 százaléka maradna Miskolcon, 8 százalék keres állást valahol Borsodban, és 11 százalék szeretne külföldön munkát vállalni. Vagyis viszonylag nagy számban tervezik az itt végzettek, hogy a diploma megszerzése után elhagyják a megyét.

(Dávid Ildikó)