Altatás vagy bódítás?

Pedig van megoldás: az ENDOMEDIX Diagnosztikai Központok Miskolci Centrumában ugyanis a gyomor- és vastagbéltükrözéseket fájdalommentesen, altatásban végzik. De vajon nem veszélyes-e az altatás?  Mi a különbség az altatás és a bódítás között? Erről beszélgettünk a szakemberekkel.

Az emésztőszervi tükrözések során a gyomrot, illetve a vizsgált bélszakaszt – a megfelelő áttekinthetőség érdekében – levegővel fújják fel. Ez tompa feszülést, kellemetlenségérzést, esetenként görcsös jellegű fájdalmakat eredményez, ami a vizsgálatot mind a beteg, mind a vizsgáló orvos számára megnehezíti – kezdi a beszélgetést dr. Orosz Péter, gasztroenterológus főorvos.  A betegek gyakran a vizsgálattól való félelmükben halogatják a kivizsgálást, ezért sajnos a diagnózis késhet. Ennek elkerülése érdekében az Endomedix központban lehetőség van altatásos gyomor- és vastagbéltükrözésekre.
Azt már dr. Ökrös Ilona aneszteziológus főorvos magyarázza el, hogy mi a különbség az altatás és a bódítás között: „Az altatás egy öntudatlan állapot, amikor a beteg nem reagál a külvilág ingereire. A bódítás ehhez képest kicsit felszínesebb tudatállapot, a beteg észlelheti is a környezetét – mintha távolban zajlanának az események – azonban a beavatkozás alatt fájdalmat nem érez. Így jó közérzetet tudunk számára biztosítani. A bódítás vagy altatás a legtöbb betegnél alkalmazható, a beavatkozás típusától, illetve fájdalmasságától függ, hogy melyik mellett dönt az altatóorvos.  

Tükrözések

Vastagbéltükrözéshez altatást alkalmaznak, mely az éjszakai alváshoz hasonló, de mesterségesen előidézett állapot. Ehhez altatószer és erős fájdalomcsillapító megfelelő adagját használják, illetve arcmaszkon keresztül oxigént adagolnak. A vizsgálat végén a páciens azonnal ébred, és az altatásból visszamaradó, rendszerint negyed órán belül teljesen elmúló, enyhe bódultság megszűntét már a pihenő szobában várja ki. Gyomortükrözés során a vizsgáló eszköz bevezetése a szájon keresztül történik. Ez az altatást nehezebbé teszi, hiszen arcmaszk alkalmazására nincs lehetőség, és az altatóorvosi ellenőrzés is nehezebb. A páciens biztonsága érdekében, ezért csak szedálást alkalmaznak, mely egy bódult, de könnyen ébreszthető állapotot jelent.

Vizsgálatok

Az aneszteziológusok egyik módszer alkalmazásánál sem kérnek külön kivizsgálást. A beteg általános állapota határozza meg, hogy van-e szükség megelőző vizsgálatra. Az endoszkópos vizsgálatok tervezésénél a gasztroenterológus szakorvos előzetes véleményt ad az altathatóságról, de a végleges döntést az aneszteziológus hozza meg. Fontos a beteg teherbírása, esetleg az, hogy korábbi műtéteknél milyen érzéstelenítésre volt szüksége, hogyan viselte az operációt, volt-e szövődménye?  Vagyis fontosak lehetnek a beteg korábbi reakciói.

Előnyök

Különösebb veszélyektől nem kell tartani – hangsúlyozta dr. Szedlák Balázs, aneszteziológus  adjunktus.  Az ambuláns beavatkozásokhoz használt gyógyszerek hatástartama gyakorlatilag teljesen veszélytelenné teszi az altatást. A tükrözéseknél a műtéti altatásokhoz képest kevesebb gyógyszerre van szükség, nem olyan mély maga az altatás, így szövődménnyel nem kell számolni. A rövid hatású gyógyszerek előnye, hogy szükség esetén a vizsgálat közben bármikor ismételhetők, így a beavatkozás hosszához alakítható az altatás időtartama. Ezután a betegek saját maguktól ébrednek, a szó igazi értelmében ébresztés nem is történik.

Éljünk a lehetőséggel!

A fájdalomküszöb egyénenként változó, a fájdalom megélésében igen lényeges egyéni különbözőségek mutathatók ki. Nehéz előre megjósolni, hogy a tükrözéses vizsgálat az adott páciens esetében milyen mértékű fájdalmat okoz. Ha mindenképpen el szeretnék kerülni a tükrözéses vizsgálattal együtt járó kellemetlenségeket, ajánljuk, hogy éljenek az altatásos vizsgálat lehetőségével!

Dávid Ildikó