Amit eddig elsöpörtek, most elindult a megvalósulás útján

Dr. Hörcsik Richárd az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke a magyar EU-elnökség első két hónapjáról, feladatokról, sikerekről és a fel-felröppent kudarchírekről számolt be a Kulcs Magazinnak.

Dr. Hörcsik Richárd: Minden tagállamnak fontos az első elnökség ellátása, tulajdonképpen ezzel válik egy ország az Európai Unió teljes tagjává. Hazánk olyan történelmi pillanatban ült az Unió botkormányához, amikor a közösség léte kérdőjeleződött meg. A gazdasági világválság még mindig érezteti hatását, csak az Uniónak köszönhető, hogy a görög és az ír gazdaság nem dőlt be és már most világosan látszik, hogy a bajbajutott országok sora korántsem ért véget. Alig két hónap telt el az elnökségből, az elmúlt hetekben majdnem minden napra jutott egy elemzés, újságcikk, vélemény arról, hogy a magyar elnökség már lefocizta magát a pályáról, és hogy kudarcot vallott. A valóság viszont az, hogy Magyarország állja a sarat az Európai Tanács különböző fórumain – sok száz ember komoly, kitartó és lelkiismeretes munkájának köszönhetően.

Kulcs Magazin: Mi a jelenlegi legfontosabb feladat az Unió és a magyar elnökség előtt?

H.R.: Elsődleges szempont, hogy a gazdasági válságból kikormányozzuk az EU-t. Ha ezt a feladatot sikeresen megoldjuk, akkor nem számítanak az olyan nyilvánvalóan politikai jellegű támadások, mint amelyekkel a médiatörvény kapcsán kellett szembenéznünk. Egyesek összefüggést véltek felfedezni a médiatörvény körüli viták és a Keleti Partnerség csúcstalálkozó időpontjának megváltoztatása között. Fontos elmondani, hogy a csúcstalálkozó bár elnökségünk egyik leglátványosabb rendezvénye lehetett volna, de szó sincs arról, hogy ez lett volna a legfontosabb. Elhalasztásának kizárólag logisztikai okai vannak: a G8 csúcstalálkozót ugyanebben az időpontban tartják. Másfelől emlékezzünk rá, hogy a magyar médiatörvényt legkeményebben bírálók is elismeréssel szóltak a magyar elnökség programjáról, így összefüggést keresni a két esemény között illogikus következtetés. A csúcs szervezésébe az eredeti tervek alapján is aktívan bekapcsolódott volna Lengyelország, aki – mint a minket követő elnökség – házigazda lesz. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy erre a hazánk számára kiemelten fontos témára a jövőben nem lesz befolyásunk, hiszen a leendő lengyel elnökséggel ma is egyedülálló kapcsolatban vagyunk, számítanak javaslatainkra és munkánkra a csúcs megrendezésével kapcsolatban. Ám hiába rendkívüli jelentőségű a Keleti Partnerség az Unió jövője szempontjából, lássuk be, ha nem oldjuk meg a jelenleg kialakult gazdasági krízishelyzetet, akkor a jövőről folytatott viták illuzórikussá válnak. Most az a fontos, hogy a tagállamok gazdaságának összehangolását levezényeljük. Ezt hivatott megvalósítani az új „gazdasági kormányzás,” mely hat uniós szintű jogszabályi kezdeményezést foglal magában. E csomag vitájában jelentős előrehaladást ért el elnökségünk, február közepéig beazonosítottuk a problémás kérdések körét. Az ECOFIN (uniós pénzügyminiszterek tanácsa) február 15-ei ülésén először került megvitatásra a jogszabály-csomag miniszteri szinten, amelyen a problémás kérdések közül egyet sikerült lezárni.

K.M.: Milyen eredményre lehet számítani a csomag kapcsán?

Időközben Németország és Franciaország egy új javaslattal állt elő az eurózóna államainak szorosabb gazdasági együttműködését kezdeményezve. Néhányan úgy értelmezték, hogy ezáltal devalválódhat a magyar elnökség által is képviselt gazdasági kormányzás. Ezzel kapcsolatban mindenképpen szem előtt kell tartanunk, hogy a magyar elnökség által képviselt ügyben kompromisszum van a tagállamok között, és bár rengeteg kérdésben kell még megállapodást elérnünk, a hat jogszabály alapvető szükségességét senki sem vitatja. Fontos látnunk, hogy a francia-német javaslat jövője és konkrét tartalma legalábbis bizonytalan. Bár hivatalos vita még nem volt róla, egyértelmű, hogy az érintett tagállamok körében sem aratott osztatlan sikert, még rengeteg tárgyalásra és kompromisszumra lesz szükség, hogy a javaslat jogszabályi formát öltsön.

K.M.: Lehet sikerekről beszámolni?

H.R.: A legutóbbi időszak észak-afrikai eseményei sok szempontból felülírták az eredeti forgatókönyveket. Egyes hangok hiányolták a soros elnökség határozott véleménynyilvánítását a rendkívüli események kapcsán. Egyfelől, mindenképpen le kell szögezni, hogy – a Lisszaboni szerződés értelmében – az efféle megszólalások Catherine Ashton külügyi főképviselő feladatát képezik, másfelől tette a dolgát elnökségünk. Kompromisszumot értünk el a migrációs hullám kezelése érdekében, az unió állampolgárainak evakuálása Líbiából sikeresen zajlott. Rekord gyorsasággal született meg a döntés a Líbiával szembeni szankciók bevezetéséről, azt láthatjuk tehát, hogy kiválóan teljesítettük feladatainkat ezen a területen is. Elnökségünk két szimbolikus ügye az egységes romastratégia és a Duna-Régió Stratégia, melyekben szintén terveinknek megfelelően haladnak a dolgok. A január 31-i Általános Ügyek Tanácsa ülésén a tagállamok támogatták a magyar elnökség nemzeti romastratégiák európai keretének elfogadására vonatkozó ütemtervét, az Európai Parlamentben pedig elsöprő többséggel hagyták jóvá a programot. Amit eddig Európa a szőnyeg alá söpört, most a magyar elnökségnek köszönhetően elindulhatott a konkrét megvalósítás útján. A Johannes Hahn regionális politikáért felelős biztos részvételével rendezett 4. Interregionális Együttműködési Fórumon már bemutatták a Duna-Régió Stratégia egyes pontjaiért felelős tagállamok listáját, melyen hazánk három területet is koordinál majd.