Árpád népe - egykor és ma
2007. augusztus 15. (szerda) 10:26A honfoglalás kori temető elnyerte a nemzeti sírkert címet, s remélhetően az ősöket tisztelők zarándokhelyévé válik. A történelmi zászlók sorfala között, több száz néző tapsa közepette érkeztek meg a lovas emléktúra korhű ruhába öltözött résztvevői, akik Vereckéről indultak, s Budapest érintésével tértek vissza a Bodrogközbe. Az üdvözlő beszédeket követően Révész László a Magyar Nemzeti Múzeum régésze tartott rendhagyó történelemórát a honfoglaló magyarokról, Árpád vezérről, s természetesen a karosi temetőről, amelyben a fejedelmi kíséret tagjai, családjuk és szolgáik nyugszanak már 1100 éve. „Nem hősök voltak, hanem emberek, akik tudták a dolgukat” – jellemezte őket a régész.
„Csak összetartással tartozhatunk együvé. A békében tudásunkkal, tiszta szívünkkel, a hazaszeretet erejével kell harcolni azért, hogy leszármazottaink is magyarul élhessenek ebben a hazában” – fogalmazta meg a jelen céljait Petraskó Tamás a lovas emléktúra szervezője, a közeli kisrozvágyi honfoglaláskori régészeti park vezetője. Ezt követően szétszórták a Vereckéről hozott földet, vizet és szénát, majd emlékszalagokat kötöttek az ünnepi zászlóra. Borsod-Abaúj-Zemplén szalagját Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke helyezte el. Íjászok díszsortüzet lőttek, este pedig fellobbant a messze földre ellátszó szertűz.
2007. Árpád-év
Árpád halálának évét – 907 – már Anonymus is említi a Gesta Hungarorumban, a halál pontos dátumát – július 7. – német forrásokból derítették ki. Germán krónikából tudunk a németek Brazalavasburgnál – a későbbi Pozsonynál – Árpád hadaitól elszenvedett súlyos vereségéről, amelynek következtében a magyarok országukhoz csatolják az Enns folyóig terjedő német területeket. A több napos csatában a vezér és három fi a is odaveszett, de utána egy évszázadnál hoszszabb ideig nem támadtak többé a németek az országra. Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza