Átadták a megye legrangosabb elismerését és az emlékműpark legújabb alkotását

– Hosszú ideje várt esemény ez a mai, hiszen pontosan egy éve, 2020. augusztus 19-én ülhettünk itt hasonló körben, hogy ünnepi ülést tarthassunk. A világjárvány sok közös találkozót meghiúsított, ereje megrengette a világot, éppen ezért értékes ez a mai délelőtt. Külön öröm számomra, hogy az idén átadott, Trianon előtti állapot szerint felújított Dísztermünkben köszönthetem Önöket – fogalmazott Bánné dr. Gál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke köszöntőjében.

Mint mondta, a magyar egység iránti elköteleződés kérdése nem is lehetne aktuálisabb, mint napjainkban. „Hiszen ma is – igaz más keretek között - de szabadságharcot vívunk. Harcot az európai nemzetek közötti szólásszabadságunkért, keresztény nemzetünk megőrzéséért, családjaink jövőjéért.”

– Több mint ezer évvel ezelőtt egy államférfi Szűz Mária oltalmába ajánlotta az országot, a keresztény gondolkodás, haladó, nyugati szellem és a makacs nemzeti öntudat kialakításának útjára terelte a magyar népet. Ezt az államférfit István néven koronázták meg, öröksége pedig alapjaiban határozta meg a következő ezer év történelmét, egészen a napjainkig. A múltjára büszke, a hagyományait ápoló, erős Borsod-Abaúj-Zemplén megyét, Magyarországot építünk! Államalapító István király művét megőrizzük! – zárta szavait az elnök.

Csöbör Katalin országgyűlési képviselő a kereszténység fontosságát hangsúlyozta, méltatva gyökereinket, s azt, hogy ezer évvel ezelőtt elindultunk egy úton, amelyen azóta is töretlenül halad a magyar nemzet.

Dr. Rétvári Bence parlamenti államtitkár, miniszterhelyettes kiemelte, a vármegyei rendszer kialakítását Szent István királynak köszönhetjük, így ma nélküle nem ülhetnénk a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat székházában, a megyei közgyűlés ünnepi ülésén. Az államtitkár ünnepi beszédében méltatta a magyar egészségügyet, köszönetét kifejezve mindazért, amit az elmúlt 1,5 évben tettek. Egyebek mellett szólt annak jelentőségéről is, miért Szent István királyként hivatkozunk egykori uralkodónkra és nem I. Istvánként.

A világjárvány váratlan feladatok elé állította a magyar egészségügyet. Korábban még nem tapasztalt helyzetekre kellett megoldást találni, és kihozni megyénkből a maximumot, hogy megvédjük embertársainkat. A pandémia reflektorfénybe helyezte az egészségügyet, és próba elé állította dolgozóit. A járvány felbukkanása után a megyei kórház tagintézményét, a Semmelweis Tagkórházat járványkórházzá nyilvánították. Később azonban, valamennyi államilag finanszírozott fekvőbeteg-ellátó intézménynek, ami aktív betegellátást végez részt kellett vennie a járványügyi védekezésben. Ez azt jelentette, hogy a rendelkezésre álló fekvőbeteg-ágykapacitásnak a 40 százalékát el kellett különíteni ebből a célból. Tehát Borsodban immár nem csak a megyei kórház vállalt szerepet a járványügyi védekezésben, hanem minden fekvőbeteg-ellátó osztálynak részt kellett benne vennie. Így nemcsak a megyei kórház dolgozóinak tartozunk hálával, hanem mindenkinek, aki a megye kórházaiban dolgozik – hangzott el az ünnepi közgyűlésen.

Különös ereje van ilyenkor minden jó szónak, kitüntetésnek, díjnak, legyen akár díszes papírból, vagy ezüstösen csillogó plakettből. Mindenki, aki az elmúlt hónapokban ügyelt, oltópontokon segített, PCR tesztet készített, oltóbuszon dolgozott, vagy a kórház falai között próbálta tartani a betegekben és hozzátartozóikban a lelket – mindenki díjat érdemelne. Éppen ezért, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Rákóczi-lánc díjat adományoz annak a személynek, aki a megye járványkórházában dolgozók munkáját koordinálta: dr. Révész Jánosnak.

A Rákóczi-lánc átadása után a történelmi egyházak képviselői megáldották és megszentelték az új kenyeret, majd szétosztották azt a résztvevők között. Ezt követően leleplezték Kovács Vilmos emlékművét a Megyeháza udvarán.

„2020-ban, a trianoni centenárium alkalmából úgy határoztunk, hogy folytatva a 2008-ban útjának indult kezdeményezést, műemlékparkot alakítunk ki a megyeháza udvarán, tanúbizonyságul a leszakadt országrészek iránti hűségünkről. A Wass Albert, Erdélyi Helikon és Márai Sándor emlékművek mellé elhelyezhettük a megye első nemzeti összetartozás emlékművét is, amely a mindenkori nemzeti egységet és a megye lakosságának magyarság iránti elköteleződését, határon túli testvéreink iránti szolidaritását fejezi ki. Ma pedig emlékműparkunk újabb ékességét leplezhetjük le” – mondta Bánné dr. Gál Boglárka.

Kiemelte: Kovács Vilmos költő és író, a kárpátaljai magyar irodalom egyik legmeghatározóbb alakja, aki a dühöngő kommunista terror múlt századbéli magyarságának közéleti, költészeti útmutatója volt. Az a művész, akire fel lehetett nézni, aki követendő példaként szolgált és szolgál halála után is.

– Külön köszönet illeti az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretének segítségével szándékunk morális és anyagi megerősítést nyert. Köszönöm továbbá Ekker Róbert szerencsi szobrászművésznek, hogy elképzeléseink megvalósításával, a művészet nyelvén segíti értékmegőrző munkánkat – emelte ki az elnök.

Ezt követően dr. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes és Bánné dr. Gál Boglárka, a megyei közgyűlés elnöke leleplezték Kovács Vilmos emlékművét.

(Fotók: Fekete Zsanett)