HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANEGYHÁZVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESFesztiválÉLETMÓDAdatvédelemX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
hírek

Átadták a Megyénk Kultúrájáért-díjakat

2010. január 28. (csütörtök) 08:52
A Magyar Kultúra Napja Borsod-Abaúj-Zemplén megyei ünnepségét január 22-én Tokajban rendezte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Tokaj Város Önkormányzata, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési Intézet, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Népművelők Egyesülete és a Tokaji Írótábor Kuratóriuma.


A Tokaji Kulturális és Konferenciaközpontban tartott rendezvényen Koncz Ferenc, a megyei közgyűlés alelnöke adta át a Megyénk Kultúrájáért Díjat. Az elismerést előadóművészet kategóriában a Derkovits Fúvószenekar, tárgyalkotó művészet kategóriában Neszádeli Gyula, kultúraszervezés kategóriában Takács László, kulturális szervezést segítő tevékenységéért pedig Barna Magdolna vehette át.

A díjazottak

Előadóművészet
: Derkovits Fúvószenekar

A tiszaújvárosi együttes 1973-ban alakult, folyamatos 1979-től működik Arnóczky Zoltán karnagy, zenetanár irányításával. Az együttes tagja a Magyar Fúvószenei és Majorette Szövetség Fúvós Szekciójának. Színes és sokoldalú repertoárjukban a klasszikusoktól az indulókig szinte minden zenei műfaj megtalálható. A zenekar létszáma 35 fő, saját nevelésű utánpótlással rendelkezik, az ifjú növendékek folyamatosan bekerülnek a nagyzenekarba. Fontos feladatuknak tekintik a megújulást, a repertoár bővítését, mind a zeneszámok, zenedarabok, mind a műfaji sokszínűség tekintetében. A Derkovits Fúvószenekar évente 20-25 meghívásnak tesz eleget az ország egész területén, műsorukat különböző rendezvényeken, versenyeken, bemutatókon, szakmai és egyéb programokon hallhatja a közönség. Állandó kísérői a tiszaújvárosi Derkovits Majorette Csoportnak. A Derkovits Fúvószenekar 2009-ben ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját, ebből az alkalomból a Zene Világnapján minősítéssel egybekötött ünnepi koncertet adott. A rendezvényen a zenekart a Magyar Fúvószenei Szövetség szakmai zsűrije show kategóriában Arany minősítéssel jutalmazta.
Szakmai eredményeik, elismeréseik:
- 1981. V. Országos Fúvószenei Minősítés - Ezüst fokozat
- 1985. Fúvószenekarok VI. Országos Minősítése - Ezüstdiploma minősítés
- 1998. Magyar Fúvószenei Szövetség IX. Országos Minősítés
- Show kategória - arany fokozat
- Menet kategória - ezüst fokozat
- A 2006. május 28 - június 2. között Lengyelországban és Csehországban megrendezett XV. Arany Líra Nemzetközi Fesztiválon bronz fokozatot értek el
- Megyei Amatőr Gála első helyezés
- Szakmai eredményeik közé sorolható, hogy fennállásuk óta a zenekar tagjai közül többen elvégezték a zeneművészeti főiskolát, illetve sokan jelenleg is a zeneművészeti szakközépiskola növendékei.

Tárgyalkotó művészet: Neszádeli Gyula

Neszádeli Gyula a kazincbarcikai Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sport Központ Gyermekek Háza - Kézműves Házának vezetője. Az idén nyugdíjba vonuló szakembernek két kedvenc anyaga van, a bőr és a papír - ez utóbbival az origami területén jelentős eredményeket ért el. 1988-ban jelent meg a „Papírhajtogatás ünnepekre" - módszertani útmutató játszóházi foglalkozásokhoz - című kiadványa, melyet ő maga szerkesztett, és a fázisrajzokat is ő készítette.
Neszádeli Gyula papírból készült alkotásaival 1991-ben, a Zaragozában megrendezett Nemzetközi Origami Versenyen III, 1993-ban II. helyezést ért el.
2007-ben az ő hathatós közreműködésének köszönhetően alakult meg a Sajómenti Népművészeti Egyesület, amelynek azóta is elnöke. A szakember 1991-1995 között a Miskolci Bölcsész Egyesület, majd 1996-tól 1999-ig az egyesület fenntartásában működő Nagy Lajos Király Magánegyetem óraadója, ahol a japán nyelv és művelődéstörténet szakos hallgatókat tanította fakultáció keretében az origamira.

Kultúraszervezés: Takács László

Takács László, az ongai Görgey Artúr Általános és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, ill. Báthori István Középiskola és Szakiskola Ongai Tagintézményének vezetője sokoldalú közéleti ember. Amellett, hogy történelem, média, művészeti ismeretek, filozófia és társadalom ismereteket tanít, intenzíven foglalkozik helytörténeti kutatásokkal és művelődésszervezéssel. Számos szakmai testületnek tagja, alapítója az Ongai Kulturális Egyesületnek, amelynek egyben elnöke is. Az egyesület adja ki az Ongai Kékdaru kulturális helyi közéleti havilapot, amelynek 1999-től főszerkesztője.
Takács Lászlót fontosabb közélet tevékenységei elsősorban Ongához kötik: 1995-től számos közösségi kulturális rendezvény, falunapok, honismereti és ifjúsági táborok, nagyközségi programok megszervezése kötődik hozzá. Aktívan foglalkozik Onga múltjának kutatásával, de a falu monográfiájának megírása mellett számos Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település krónikáját írta meg (Vatta, Tard, Baktakék, Sajószöged, Hejőbába, Bükkábrány, Csincse, Harsány, Tard). Elkészítette a közoktatásban használható B.-A.-Z. megye helyismereti mintatárát, továbbá több helyismereti munkatankönyvet (Harsány, Bodrogkisgfalud, Hejőpapi, Tiszabábolna).
Történelmi érdeklődésének és közéleti aktivitásának köszönheti Onga a Görgey dombormű (2001), illetve az „Ongaiak Ongáért" dombormű (2000) felállítását.

Kulturális szervezést segítő tevékenység: Barna Magdolna

Barna Magdolna első, kultúrához kötődő munkahelye a Népművelési Intézet volt, ahol a Vizuális Művészeti Osztályon dolgozott. Munkája során több országos művészeti szervezettel is együttműködött, legszívesebben a Magyar Amatőr Fotószövetséggel.
Az amatőr művészeti életbe ő maga is bekapcsolódott, előbb a Matyó Néptáncegyüttes, majd a Kertészeti Egyetem Táncegyüttesének tagjaként Európa szinte valamennyi országába eljutott, s részese lehetett olyan óriás produkcióknak is, mint az István a király és a Magyar menyegző.
Mezőkövesdre 1991 szeptemberétől költözött vissza, és a város művelődési házában helyezkedett el. Jelenleg a Mezőkövesdi KÖZKINCS-TÁR Kulturális, Könyvtári, Turisztikai és Sportcentrum Nonprofit Kft. munkatársaként látja el a Közösségi Ház titkárságvezetői feladatait.
A szoros értelemben vett munkakörét messze túllépve részese a házban folyó mindennapos szakmai tevékenységnek. A kultúrához kötődő huszonnégy évnyi munkatapasztalata, kapcsolati tőkéje, szakmai rutinja pótolhatatlan segítséget jelent a legnehezebb helyzetekben is. Gyors, határozott feladat- és konfliktuskezelés, a problémák megoldására koncentráló szemléletmód, munkája iránti elkötelezettség jellemzik.
A Közösségi Ház partnerei és látogatói számára is meghatározó személyisége az ott dolgozó közösségnek, míg munkatársként korrektsége, nyíltsága és őszintesége a legértékesebb tulajdonsága.

Forrás: www.kult-tura.hu

Vissza