Átadták a vármegye Erdélyi Magyar Örökség Díját

Az Erdélyi Magyar Örökség Díjat olyan magyar, illetve külföldi állampolgárságú, kivételes tehetségű művész, közéleti személyiség részére adományozható, akinek munkásságában hangsúlyozottan megjelenik a magyar nemzet iránti elkötelezettség, a magyar kultúra hagyományainak megőrzése, ápolása és a jövő nemzedékének való átadása. Idén dr. Cseh Botond és Cseh Olga házaspár, Petrás János és Vitéz Sólyom Ferenc János kapta a díjat, amelyet Bánné dr. Gál Boglárka, a vármegyei közgyűlés elnöke és Szabó Gergely alelnök adott át.  

(b-j) Dr. Cseh Botond és felesége Cseh Olga, valamint Bánné dr. Gál Boglárka és Szabó Gergely

Dr. Cseh Botond és Cseh Olga

Részlet méltatásukból: „Dr. Cseh Botond ideggyógyászként, felesége Cseh Olga szolfézs-zeneelmélet-zongoratanárként 1990-ben települt át Erdélyből Magyarországra, Sátoraljaújhelyre. Áttelepülésük után, hivatásuk gyakorlása mellett fontosnak tartották, hogy szülőföldjük és az anyaország közötti kapcsolatot ápolják, ennek érdekében megalapították a Magyarok Világszövetsége Zemplén Tagozatát. (…) Az összetartozás jegyében 1996-ban megszervezték a Zemplénbe áttelepült erdélyiek találkozóját, melynek színvonalát az általuk meghívott erdélyi művészek emelték. (…) Az összetartozás gondolata és az ezzel kapcsolatos rendezvények nem korlátozódtak az anyaországra és Erdélyre, kitekintettek más európai országokra is, így jött létre a testvérvárosi kapcsolat Sátoraljaújhely és a hollandiai Franeker között, és a Baráti Társaság első elnöke maga Cseh Botond volt.”  

Petrás János egyéb elfoglaltságai miatt nem tudta átvenni a díjat, így azt Garamvölgyi-Bene Beáta, a Kárpátia zenekar tagja vette át

Petrás János

Részlet méltatásából: „Petrás János a Kárpátia nevű magyar nemzeti rockzenekar frontembere, énekese és basszusgitárosa. (…) Talán a legnépszerűbb, de mindenképp a legismertebb nemzeti rockzenekar eddig 24 magyar nyelvű, valamint egy angol nyelvű lemezt jelentettet meg. Minden zeneszámukban megtalálhatók a nemzeti öntudatra és büszkeségre utaló sorok, így méltán nevezik őket nemzeti zenekarnak. (…) Népszerűségüket növelte a 2002 és 2010 közötti időszak, amikor szövegeik mélyebben érintették meg közönségüket. (…) A Kárpátia nemrég 48 dalos dupla koncertlemezzel jelentkezett, hogy a világjárvány miatt erősen megritkult koncertlehetőségek ellenére is, legalább így, ilyen módon át tudják adni a közönségüknek az élő fellépések semmihez sem hasonlítható hangulatát.”  

Vitéz Sólyom Ferenc János, kezében az Erdélyi Magyar Örökség díjjal járó egyedi készítésű porcelánvázával és oklevéllel

Vitéz Sólyom Ferenc János

Részlet méltatásából: „Vitéz Sólyom Ferenc János Debrecenben született matematika-rajz szakos tanár példaképe a hatvanas évek közepétől Erdélyt járó, kapcsolatokat építő édesapja, aki keresztyén segélymissziót is. (…) A miskolci Mandorla Közművelődési Egyesület titkára, a Magyarok Világszövetségének, a Magyarok Szövetségének tagja. (…) Ősi írásmódunk, a székely-magyar rovásírás ismert kutatója. Eredményeit a miskolci Rákóczi-házban rendezett Mokry asztala - Rovásírók Miskolcon a két világháború között című kiállítás mutatta be, melyet tanulmánykötet is őriz. Több rovásbetűs helységnévtábla tervezője, faragója. 2011-ben Mikes Kelemen falujának, Zágonnak a hatalmas székelykapuján lévő rovásfeliratos köszöntő szöveget is Ő tervezte.”