Az oktatásban és az egészségügyben erősödik az állam szerepe

Az önkormányzati rendszer megérett az átszervezésre. Az ezzel kapcsolatos jogszabály módosításokról szóló hírekről Tállai Andrást, a Belügyminisztérium államtitkárát kérdeztük.

– A napvilágot látott módosítási javaslatok közül az egyik legérdekesebb, hogy az önkormányzati ciklust 4-ről 5 évesre bővítenék. Ezzel az országgyűlési választások elől térnének ki, vagy más racionális oka is lehet?

– A helyi önkormányzatok megbízatásának alapvető elemeit a 2012. január 1-jén hatályba lépő Alaptörvény 35. cikk (2) bekezdése tartalmazza, amelynek értelmében „A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket sarkalatos törvényben meghatározottak szerint öt évre választják”. A szabályozás elsődleges indokaként a gazdaságossági, költségtakarékossági szempontokat említeném, ugyanis az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának időpontja egybe fog esni az európai parlamenti képviselők megválasztásának napjával.

– Valóban bizonyos lakosságszámhoz kötnék a főállású polgármesterséget?

– Felvetődött a főállású polgármesteri tisztség meghatározott településméret alatti megszüntetésének lehetősége. Azokon a településeken, ahol néhány százan laknak a főállású foglalkoztatást sem az ellátandó feladatok nagyságrendje, sem a települések anyagi teljesítőképessége nem indokolja. A gazdaságossági szempontokon túl a kérdés megközelítése és újragondolása egyfajta szemléletváltáshoz vezet: azt szeretnénk, ha a jövőben nem egzisztenciális oldalról közelítenénk meg a témát. Hazánkban számtalan jó gyakorlat és ezzel követendő példa mutatkozik arra, hogy apróbb települések társadalmi megbízatású polgármesterei felelős vezetéssel, lelkiismeretes munkával sikeresen és eredményesen képesek szolgálni településük fejlődését, képviselni a helyi lakosok érdekeit (jelenleg az 1000 alatti lakosságszámú településeken 594-ben főállású 1122-ben társadalmi megbízatású polgármester látja el a feladatot).

 – Korábban az állam folyamatosan feladatokat adott át az önkormányzatoknak. Most ellentétes tendenciát tapasztalni. Milyen feladatok kerülhetnek vissza a kormányzathoz?

– Az ágazati jogalkotás az önkormányzati rendszert, annak létrejötte óta, mintegy eszközként használta fel az állami feladatellátás újraszervezésében. A kötelezően ellátandó feladatok száma folyamatosan növekedett, miközben az állami támogatások mértéke csökkent, ráadásul az állam szerepvállalása is egyre tisztázatlanabbá vált. Mindezek miatt szükséges az önkormányzati és állami feladatok áttekintése, lehetőség szerint szétválasztása, az önkormányzatok teljesítőképességét figyelembe vevő, differenciáltabb feladat-meghatározás. Célszerű az államigazgatási hatósági ügyek döntő többségének állami szervekhez történő telepítése. Különösen az oktatás és az egészségügy területén erősödhet az állam szerepvállalása az egységes szakmai standardok, valamint a kiszámítható szolgáltatási színvonal megteremtése érdekében.

– Számos önkormányzat a csőd szélén áll, utolsó piacképes ingatlanait zálogosítja, vagy adja el. A finanszírozás terén milyen átszervezés várható?

– A finanszírozásban felmerült súlyos zavarok egyik legfőbb oka a folyamatosan csökkenő állami támogatás. A rendszer alulfinanszírozottsága különösen 2002 és 2010 között volt jelentős. Ez alatt az idő alatt közel 1000 milliárd forintot vettek ki az előző kormányok az önkormányzatok zsebéből. A finanszírozásban fellelhető zavarok másik oka, hogy az állam, az államigazgatási feladatokat (építésügy, okmányiroda, szabálysértés) az önkormányzatokra bízta, de nem biztosított hozzá megfelelő mértékű forrást. Mára a normatív finanszírozási rendszer túlságosan bonyolulttá vált, ezért is szükség van olyan új elveken alapuló finanszírozásra – a feladatfinanszírozásra – amely garantálni képes a források hatékonyabb elosztását és felhasználását, valamint jobban ösztönzi az önkormányzatokat a felelősségteljes gazdálkodásra. Az új rendszerben az önkormányzatok finanszírozását az új feladat- és hatáskörökhöz kell igazítani, ezzel együtt megszüntetve a kötöttség nélkül felhasználható költségvetési támogatást, a kapott normatívákat valóban az adott kötelező feladat ellátására kell fordítani. A finanszírozáshoz szorosan kapcsolódóan felül kell vizsgálni a támogatási rendszer forrásait, az SZJA elosztását, és a helyi adók rendszerét is. Csökkenteni kell az önkormányzatok adósságállományát, mindezzel párhuzamosan az új finanszírozási rendszer kísérője lesz a gazdálkodásra vonatkozó szigorúbb ellenőrzés is.

– Arról hallani, hogy újra lesznek járások, járási hivatalok. Milyen feladatokat szánnak nekik?

– Ez a kérdés alapvetően a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kompetenciájába tartozik, de a közigazgatás átalakításának részeként 2013. január 1-től valóban sor kerül majd – a jelenlegi kistérségi rendszert felváltó – járási rendszer bevezetésére. A tervezett járások nem önkormányzati szintként fognak működni, azok területi államigazgatási egységek lesznek. A járások kialakítása szorosan kapcsolódik az önkormányzati és állami feladatok szétválasztásához. A feladatátrendezés során ugyanis az államigazgatási hatósági ügyek döntő többsége például az építési hatóság, gyámügy, okmányirodai feladatok a járási hivatalokhoz kerülnek. Mindezt az indokolja, hogy nem minden település rendelkezik azzal a technikai háttérrel és szakmai felkészültséggel, amely biztosíthatná ezen feladatok megfelelő színvonalon történő ellátását. A cél végső soron a közigazgatási szolgáltatások színvonalának emelése.