HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANEGYHÁZVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESFesztiválÉLETMÓDAdatvédelemX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
aktuális

Az újjáépítés a főépítész szemével

2010. október 14. (csütörtök) 19:47
 
Kevés idő és erősen behatárolt anyagi keretek közt kellett meghatározni Felsőzsolca árvíz utáni újjáépítésének stratégiáját, mert ami most néhány hónap alatt épül az hosszú időre meghatározza a kisváros arculatát.

Rudolf Mihály főépítésszel beszélgettünk

„Először is le kell szögezni, hogy minden zsolcai, így a főépítész is minden forintot megköszön, amit a város segítségként, az újjáépítésre kap”- rögzítette Rudolf Mihály, aki nem rejtette véka alá, hogy meg kellett küzdeni némi bürokratikus nehézséggel. Ráment két hét a jogi részletek tisztázására, s addig nem tudtak munkához látni az építészek.
„Hogyan kell újjáépíteni a múltat, a jövőt? A tárgyi épített környezetet milyen stratégiával alakítsuk ki az adott pénzügyi keretek között? – ez volt az első és legfontosabb megoldandó kérdés magyarázta Rudolf Mihály. Szavaival élve az építészek és a kivitelező cégek rávetették magukat a munkára, amiben a tenni akaráson  túl a válság is szerepet játszott. „Kivérzett a szakma, mindenki szívesen vesz részt a projektben.”

[1_960] Ujjaepites.jpg

„A beregi újjáépítésnél 2002-ben az volt a kormány koncepciója, hogy amit elvitt a  víz, azt újjá kell építeni, ha valakinek 100 négyzetméteres háza volt, akkor 100 négyzetméterest építettek helyette, akinek 70 volt, annak 70-est… most nem ez az elv érvényesül”- utalt az egységesített, maximum 10 millió forintos értékhatárra Rudolf Mihály. „Jót tett a kormány. Azért próbáltunk meg mégis javaslatokat, véleményt alkotni, hogy még jobb legyen. Sikerült elérni, hogy ne minden utófinanszírozott legyen, hanem résszámlákat is be lehessen adni.”
A leendő tulajdonosokat pedig arról igyekezett meggyőzni a főépítész, hogy akár egy félszoba terhére hosszabbítsák meg a tetőt, az alapokat, s majd egy-két év múlva, vagy a következő generáció épít oda újabb szobát, szobákat.
„Felsőzsolca nem épült árvízi területre, valaki árvizet okozott. A 3-as út helyén futó régi szekérúton egykoron 9 híd volt, az új utat pedig a folyóvölgyet keresztező töltésre tették, aztán 6 doboz áruház épült, jelentős feltöltéssel az ártérben, a legnagyobb gondot pedig az M30-as csomópont okozza. Az akkori közlekedésszervezők nem egyeztettek velünk. Lábakra kellett volna helyezni” – nevezte meg az árvízveszély vélelmezett okait és okozóit Rudolf Mihály.

Vissza