Beköszöntött a félelem korszaka

Megélhetési bűnözés, mint életmód

Az erőszak, a brutalitás növekedése mögött mindig társadalmi jelenségeket kell keresni. A visszaszorítás is csak ezen a szinten érhető el – vélekedett dr. Simon János szociológus, politológus. „Amikor erről a kérdésről beszélünk, tulajdonképpen három összetevőt kell látnunk. Az első: több bűncselekményt követnek el, a második: nő az agresszivitás, a harmadik pedig, hogy többet beszélünk ezekről. A szocializmus éveiben sok bűncselekményt egyszerűen agyonhallgattak, most meg szinte átestünk a ló túlsó oldalára. Egyik kollégám úgy fogalmazott: Közép-Európában beköszöntött a félelem korszaka” – kezdte a szakember. Felhívta a figyelmet arra, hogy a határnyitással párhuzamosan a bűnözés is határtalanná vált. A szociális feszültségek egyre nagyobbak: „Bezárt a társadalom felső rétege, nincs lehetőség a többi csoport felemelkedésére, csak a szűk elit reprodukciója figyelhető meg. A középosztály egyre szűkül, az alsó része a szegénység felé közelít. Az alsó 20-25 százalék, az alacsony iskolázottságú, munkanélküli réteg a túlélésre rendezkedik be. Sokaknál életmóddá vált a megélhetési bűnözés, ráadásul szerveződnek, bandákat, maffia jellegű hálózatokat hoznak létre” – hívta fel a figyelmet a latin-amerikai jellegű problémákra dr. Simon János. Mit tehetünk a brutalitás visszaszorítása érdekében? - kérdeztük a szociológust. „A rendőrség sem szerkezeti, sem technikai, sem logisztikai szempontból nem tart lépést a bűnözéssel. Anyagi és ellenőrzési hiányosságok is vannak, erre utal a sok korrupciós ügy. De ez a problémáknak csak az egyik része, legalább ekkora gond a munkahelyteremtés koncepciójának hiánya, különösen a roma népességre vonatkozóan. Ez Borsod-Abaúj-Zemplént különösen érzékenyen érinti. A piaci alapú beruházások mellett népességmegtartó, állami programokra is szükség lenne. Ezzel az elmúlt 4-6 évben nem foglalkoztak…

Agresszív ifjak

Fiatalkorúak, vagy még gyerekek, de a bűnlajstromuk már tetemes. Dudás Péter alezredes, a megyei rendőr főkapitányság bűnmegelőzési osztályának vezetője azt mondja: esetükben hangsúlyozottan jelen van az értelmetlen agresszivitás. – Nemcsak Budapesten találunk erőszakos gyerekeket, megyénkben például itt van B. Tamás, aki 12 évesen kezdte. Társelkövető volt rablásban, ezt követően lopott, fegyveres rablást követett el, végül egy idős asszonyt rabolt ki. Mostanra már elmúlt 14 éves, büntethetővé vált, s ettől kicsit lehiggadt kezdte a megyei helyzet bemutatását egy konkrét példával az alezredes. A szakember szerint a 14 év alatti bűnelkövetőkben az a képzet alakul ki, hogy nekik mindent szabad, mert nincs büntetés. „Ha 14 éven aluli személyt fog el a rendőrség, az előállítást követően csak nyolc órán át tartható bent, utána ezeket a gyerekeket elviszik a családhoz, vagy a területi gyermekvédelmi szolgálathoz. A rendőrség egyet tehet és tesz is, a jelzőrendszeren keresztül értesíti a gyámügyet a történtekről. A gyermekotthonbeli ideiglenes védelem alá helyezéshez a jegyző megerősítésére van szükség.” A már említett „mindent szabad, mert nincs büntetés” „megihlette” a felnőtt bűnelkövetőket, akik tudatosan „alkalmaznak” gyerekeket. (Az ilyen esetekben a felnőtt tettestárs büntethető kiskorú veszélyeztetése miatt.) „Ami a fiatalkorú elkövetőket illeti, ők általában gyermekeket, vagy időseket támadnak meg. Az okok között az anyagi haszonszerzés dominál, vagy a rossz baráti kör jön szóba, és ebben az elkövetői csoportban már megjelenik az értelmetlen agresszivitás. Egyre több a rablás (első sorban műszaki cikkek, ruházat). A rendőrség nagyrészt felderíti ezeket, de mire ez megtörténik, az elkövetők már több hasonló bűncselekményen vannak túl” – jegyezte meg az alezredes. A megelőzés érdekében például bűnmegelőzési programot indított a rendőrség megyénk iskolái számára, osztályfőnöki órák keretében, olyan témákkal foglalkoznak, mint a szenvedélybetegségek, a bűnelkövetés- és áldozattá válás elkerülése. Eredménye, hogy stagnál a fiatalkorú bűnözés megyénkben…

Megelőzés neveléssel

Ilyet normális ember nem csinál – mondjuk elszörnyedve a brutális bűncselekményeket látva, pedig mint kiderül orvosi értelembe véve bizony az elkövetők többsége normális… „Minden emberben van egyfajta agresszió, ez szükséges ahhoz, hogy életben maradjunk, például az önvédelem egy adott helyzetben nem feltétlenül rossz dolog. Meg kell tanulni kezelni, ez pedig nevelés kérdése. Az agressziót nem kell kiélni, a feszültséget szóban is le lehet vezetni” – utalt a szocializáció fontosságára dr. Szabó Edit igazságügyi elmeorvosi szakérző. Hozzátette: már gyerekkorban jelentkezhetnek a problémák az ellenőrizetlen televízió és videó nézés következtében. Ez persze nem új keletű felfedezés, elemzések sokasága tárgyalja a témát. A szakember egyébként megjegyezte, hogy 10 ezer lakosra kivetítve az egészségesek és az elmebetegek által elkövetett brutális bűncselekmények aránya azonos! Az eltérés az elkövetés módjában van, az elmebetegek drasztikusabbak, ugyanakkor nem próbálják meg eltüntetni a nyomokat, mivel nincsenek tisztában azzal, mit tettek. „A nem beszámítható vagy részlegesen beszámítható elkövetők esetében kényszergyógykezelést rendel el a bíróság, amely zárt intézetben történik, kötelező gyógyszeres kezelés mellett. Rács van itt is az ablakokon, korlátozzák a betegeket a mozgásukban” – cáfolta a pszichiáter, hogy nyaralás lenne a gyógykezelés.

Alkalom is szüli a bűncselekményt

Dr. Lichy József miskolci ügyvéd hivatalból ismeri a brutalitást, mivel olyan ügyekben dolgozik védőként, mint a móri mészárlás vagy a tokaji pénzszállító rablógyilkosság. „Úgy tűnik, hogy az utóbbi években megszaporodtak a brutális bűncselekmények. Ön is így látja?” – kérdeztük a sztárügyvédet. – Ha a rablásokat, csoportos rablásokat veszszük, kiderül, ezek száma meredeken emelkedett az utóbbi években Miskolcon. Ugyanez a helyzet a testi sértések esetében. Az életelleni cselekmények alakulásában viszont érdekes tendencia figyelhető meg: a 110 éves statisztika alapján hazánkban, a békeévekben 250-300 között mozog a számuk, tehát nincs növekedés. Dr. Lichy József tapasztalatai szerint – a pénzintézeti rablásokat leszámítva – általában alkalom szüli a brutális bűncselekményt. Például két-három „erős” ember megy az utcán hajnalban, üres zsebbel, meglátnak valakit, majd az erőfölényt érvényesítve elveszik értékeit... Úgy vélte, éppen ez az alkalomszerűség az, ami miatt nem valószínű, hogy pusztán jogi eszközökkel óriási mértékben vissza lehetne szorítani ezeket a bűncselekményeket. Az elkövető a rablás, vagy kocsmai verekedés közben általában nem arra gondol, mennyit kaphat érte. Aminek visszatartó ereje van, az a felfüggesztett büntetés, mert dupla vagy semmi a tét. Ráadásul a visszaesők jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. „Magánemberként, hogy bírja a brutalitást?” - váltottunk témát. „Rosszul. Amikor otthon nézem a híradót, a brutalitás láttán ugyanúgy elszorul a gyomrom, mint bárki másnak. Nem lehet kikapcsolni, nekem is vannak gyermekeim…”

Olvasóink a közbiztonságról

Csik András (Miskolc)
„Természetesen nagyon is érdekel a közbiztonság, nyomon követem a történéseket. A jelenlegi állapotokat elkeserítőnek tartom. Először is a törvényeken kellene szigorítani, utána pedig a rendőrségnek következetesen betartatni.

Molnár Zsuzsa (Gönc)

„A brutalitásról, a rablásokról szóló hírektől hangos a média. Ezért, ha például Miskolcon megyek valahová este, kicsit félve mászkálok. A közbiztonság helyzetét egyébként saját bőrünkön is megtapasztaltuk, mivel két motort loptak el a közelmúltban nagyapámtól.”

Szabó Károlyné (Hejőkeresztúr)
„Szerencsére csendes kis faluban élek. Nálunk, Hejőkeresztúrban nem történtek brutális bűncselekmények, s remélem ez így is marad. Összességében azt mondhatom nálunk jó a közbiztonság a községben, csak lopások szoktak előfordulni.