Darányi-terv a vidék felemelkedéséért

A programot Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter mutatta be a közelmúltban Miskolcon.

Mintegy 300 milliárd forint uniós forrással számolnak a szaktárcánál.

Mért pont Darányi Ignác? A jogász végzettségű földbirtokos a K. und K. korszak egyik legnagyobb formátumú agrárpolitikusa, több cikluson át földművelésügyi miniszter, aki például a filoxéra vész után nagyszabású szőlőtelepítési programot indított Magyarországon. Elképzeléseit az „Okos hazafiság” című tanulmányában foglalta össze. Munkássága példamutatás lehet a mai kor politikusai számára.

Alapvető menetrend

A Darányi Ignác tervet Fazekas Sándor a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Államigazgatási Kollégium februári ülésén ismertette a megyei államigazgatás vezetőivel. A szakminiszter emlékeztetett arra, hogy  a vidékfejlesztéssel, agráriummal több kormányzati cikluson keresztül nem foglalkoztak érdemben, nem voltak világos célok. Ezzel szemben a társtárcák bevonásával most elkészült az alapvető menetrend, vidékstratégia, amely megvalósítására hívták életre a Darányi Ignác tervet. Ennek alapelvei: a vidékbarát állam, az arányos forrásmegosztás, egységes környezetben génmódosítás (GMO) mentes termelés. Ezeken túl a terv leszögezi, hogy ugyanaz az életminőség illeti meg a vidékieket, mint a nagyvárosban, vagy az agglomerációban élőket. Fontos szempont a természeti erőforrásokkal történő racionális, a környezetvédelmi szempontoknak megfelelő gazdálkodás. A terv csomópontjai a következők: a családi gazdaságok erősítése, a helyi értékesítés segítése, illetékmentes vagyonátadás, a pálinkafőzés és disznóölés „felszabadítása” (ez már meg is történt).
A képzési programok fontosságára is felhívta a figyelmet a miniszter, hogy a vidéken élők igénybe is tudják venni a támogatásokat (ennek egyik eszköze lehet a népfőiskola hálózat). Odafigyelnek a fiatal gazdák támogatására, a mikrovállalkozások segítésére, a kertészeti termelő csoportok (szövetkezetek) támogatására, az őshonos állatfajták megtartásának az ösztönzésére. De a Natura 2000 is lehetőség a környezetvédelem és a vidékfejlesztés összehangolására. A szakhatóságoknál szemléletváltásra van szükség, hogy a miniszter szavaival élve: az MVH-t ne ÁVH-nak érezzék az ügyfelek. Nem „babra megy a játék”, mintegy 300 milliárd forint uniós forrással számolnak a szaktárcánál.

Kiszámíthatóság

A Darányi Ignác terv apropóján a következőket mondta dr. Takács András, a Tokaj-Hegyalja Programiroda vezetője:
A borvidék minőségi működése, természetesen nem képzelhető el minőségi szőlő- és borkultúra nélkül, amely érdekében különösen figyelni kell a következőkre: A versenyképesség és a kiszámítható gazdasági környezet érdekében különösen tekintettel kell lennie a termelési alapok javítására, az ültetvények versenyképességének erősítésére, a szőlőtermesztés és felvásárlás egyensúlyának hosszú távú megalapozására, a termőhelyek védelmére. A szőlő- és bortermelés magas tudásszintet igénylő mezőgazdasági ágazat, ezért szükséges tovább erősíteni az oktatási, szakképzési, továbbképzési és kutatási rendszereket, különös tekintettel a Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetre. Ki kell alakítani a megfelelő marketingmunka feltételrendszerét, szervezeti struktúráját és finanszírozását. A Tokaj-hegyaljai borkultúra természetes szövetségese a turizmus, a vendéglátás, a gasztronómia, a kultúra és a művészetek világa, amelyek együtt jelentősen és pozitívan alakíthatják az országimázst is.

Előnyt jelent a hazai

A Taktaszadán élő Pásztor János mezőgazdasági vállalkozó, szarvasmarhákkal foglalkozik, a tejet és az ebből származó termékeket saját maga értékesíti. Érdeklődésünkre elmondta: odafigyel minden földművelést, állattenyésztést támogató programra, hiszen a kormányzati alapgondolattal, miszerint Magyarország akkor volt erős, amikor virágzott a mezőgazdasága, mélyen egyetért. – Az állami földtulajdonnal kapcsolatosan veszek részt a Nemzeti Földalap kiírásán – magyarázza – ez máris jó lehetőség például a magyar tarkák tartásához, ámbár nem tudjuk még az eredményt. A pályázatokat február 22-én bontották, és hatvan nap alatt bírálják el. Gyönyörű állománnyal rendelkezem, jó ránézni a már-már piros alapon kirajzolódó, hófehér foltokkal tarkított állatokra, ilyenekből kellene sok az országhatárokon belül. A Darányi Ignác tervet eddig nem állt módomban kivesézni, már ami a részleteket illeti, csupán nagy vonalakban állnak rendelkezésemre információk. Lényeg a lényeg, ha sikerül megvalósítania az ország vezetésének azt, hogy hazai termelőktől származó termékektől rogyadozzanak az áruházak polcai és ne külföldről behozott silány lim-lomtól, hogy fellendítsék az agráriumhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, máris előre lépünk. A vidék élni akar, idézem az egyik hírcsatorna műsorának szlogenjét, és ez valóban így van. Nem tengődni akarunk, hanem élni. Minőségi életet. A magyarokban megvan az önellátás képessége, az ország adottságaiból fakad, hogy a falvak el tudják látni a városokat. Ha a kormány partner a segítésben, például a Darányi Ignác terven keresztül, nagy baj nem lehet – fogalmazott a taktaszadai állattenyésztő.