December: az ajándékhajsza hava

Rohanunk, költekezünk, igyekszünk megfelelni a vélt, vagy valós elvárásoknak. Összeállításunkban a pszichológus, a marketingszakember és a kereskedők mondják el, miről is szól manapság a karácsony előtti időszak.

A karácsonyi ünnepeket megelőző bő egy hónapban a többszörösét költjük vásárlásra, mint egy átlagos hónapban, hiszen „kötelező” az ajándékozás. Tudatosan készül a bevásárlásra a lakosság és a marketingesek is. Ezen utóbbiról beszélgettünk Piskóti Istvánnal, a Miskolci Egyetem Marketing Intézetének vezetőjével. – A marketingesek alaposan kutatják, elemzik a vásárlói magatartás, a „ki hogyan dönt” kérdését. Kik azok, akiknek feladat a vásárlás, kiknek élmény az ajándék beszerzése? Kik azok, akik racionálisan vásárolnak, kik azok, akik elsősorban az érzelmeikre hallgatnak, kik követik a sznobhatást, s kik azok, akik a pillanat impulzusai alapján választanak terméket. Ha mindez a szakma elfogadott csábítási módszerei szerint történik, akkor mindkét oldal elégedett lesz. A vevő jó hangulatban vásárol a – karácsonyi tudatos illatosítás alatt – az üzletben. A jó marketing tehát felkelti a figyelmet, tájékoztat, érvel, meggyőz, azaz segít a döntésben, illetve a kritikus családtagok megjegyzéseitől való védekezésben. Ez sajnos nem mindig így történik, hiszen néhány bolt nem a marketingre épít, hanem csal, becsap – jegyezte meg Piskóti István, s hozzátette: azt javaslom mindenkinek, tanuljon a marketingtől, tanuljon marketingül. Mielőtt döntene, lehetőleg gyűjtsön információkat, több boltot meglátogatva, hirdetésekből, vagy éppen az internet segítségével. Ma már nem kell félni az internetes rendeléstől, a „bejáratott helyeken” megbízhatóan vásárolhatunk. Ha a személyes döntésben bízunk, szánjunk rá kellő időt, mert a gyorsan, az utolsó pillanatban történő vásárlások már a „maradék-kínálatból”, s az idő szorítását is figyelembe vevő árakkal lehetségesek csak. Aki igazán jól szeretne vásárolni, az hagyjon egy kis pénzt januárra, mikor akcióznak a kereskedők – hívta fel a figyelmet a megfontoltságra a szakember.

Szeretet csomagolva

Öröm adni, öröm kapni – tartja a mondás az ajándékozásról. Azonban vannak, akik azt hiszik, minél drágább az ajándék, annál nagyobb a szeretet. „Elég nagy a nyomás az embereken. Megváltoztak a viszonyok. Előtérbe került, hogy mivel rendelkeznek, mit birtokolnak. Ez is ösztönözhet sokakat arra, hogy értékes ajándékokat vásároljanak. Úgy gondolják, ezzel maguknak és másoknak is bizonyítanak, azt hiszik, értékesebbé válnak ők maguk is.

Sajnos manapság a személyes kapcsolatokra kevesebb az idő, és karácsonykor sokan ezt próbálják nagyobb értékű ajándékokkal kompenzálni” – magyarázta a nagy ajándékvásárlás lélektani hátterét Tóth Ildikó pszichológus. Ez azonban még csak a „normális” eset, amikor az ajándékkal akarják kompenzálni a fogyasztói társadalmakra egyre inkább jellemző elidegenedést, amikor a közelgő karácsony, a sokat emlegetett szeretet ünnepe mégis elgondolkodtatja az embereket rövid időre. Van ennél rosszabb is. „A kóros vásárlás. Akik hangulatzavarral, szorongással küzdenek, a vásárlás pedig pillanatnyilag oldja ezt, és örömet okoz” – magyarázza a lélekbúvár. Az ajándéknak azonban nem ez az igazi szerepe! „Az ajándék akkor jó, ha érezni, hogy annak az embernek szól, akinek adom. Kifejezi, hogy ismerem, tudom, mire vágyik. Nem feltétlen az értéke a lényeges. A jó ajándék nem sablonos, mint például egy drága parfüm – hanem személyre szóló. Akinek van hozzá tehetsége, akár saját kezűleg is készíthet meglepetést. Felnőttek is! Kollégáim, ismerőseim között is vannak, akik ezt az elvet követik” – jegyezte meg a pszichológus. „A túl nagy értékű ajándék kellemetlen helyzetbe is hozhatja a másikat, ha teszem azt, nem tudja hasonlóval viszonozni” – intett önmérsékletre Tóth Ildikó. Egy jó tanács: ne feledjék, hogy a drága ajándék nem pótolja az érzelmeket, a szeretet nem vásárolható meg. Azt át kell élni. Különösen igaz ez karácsony estéjén.

A nagyhal megeszi a kicsit

A karácsony előtti néhány hétben hagyományosan többszörösére ugrik a kereskedelmi forgalom. Beindul a nagy ajándékvásárlási láz. A hazai kiskereskedőknek azonban egyre kisebb szelet jut az ünnepi tortából. „Minden bizonnyal ön is tapasztalta, hogy alaposan megváltoztak a vásárlói szokások.

Láthatja, hogy milyen tömeg van a multiknál karácsony előtt és vasárnaponként. Nyugat-Európában az emberek szabadidejükben inkább pihennek, szórakoznak, mi meg vásárlunk abból a kis pénzből, amit még elkölthetünk” – utalt az eltérő társadalmi viszonyokra Szalári István, a KISOSZ megyei elnöke. „A mi esélyünk, kiskereskedőké egyre szűkülnek, egyre kisebb szeletet hasíthatunk ki az ünnepi tortából. A multik egy-egy akcióval magukhoz csábítják az embereket – akik közül ráadásul sokan meggondolatlanok – és egyetlen helyen ott hagyják minden pénzüket. Nem véletlen, hogy a régi, Aranykapu és hasonló vásároknak teljesen bealkonyult. Az árukészlet átalakult. A főutcán végigmenve láthatja, hogy a kiskereskedőknél is megvásárolhatók már a világmárkák. A jó minőségű áru. Versenyhelyzet azonban csak akkor lenne, mint Németországban, vagy Franciaországban, ahol szombaton délután kettőkor bezár az üzlet, és nem hogy cipőt, de még kenyeret sem vehet. Ez hozná helyzetbe a kiskereskedőt” – vélekedett a megoldást firtató kérdésünkre az elnök. Majd hozzátette: „Ha így folytatódik a multik megfojtják a kiskereskedőket. Az a hangzatos állításuk sem igaz, hogy milyen sok munkahelyet teremtenek. Hiszen amennyit létrehoznak legalább annyi meg is szűnik miattuk. Csendesen megjegyzem, ráadásul a pénz, a profit nagy része elhagyja az országot, ezzel pedig valahol szegényebbek leszünk” – utalt a tőkekivonási folyamatra Szalári István.

Sok az eszkimó, kevés a fóka

„Vegyes érzelmekkel gondolok a karácsonyra. Egész évben egyenletes, folyamatos a látogatottságunk. A karácsony ugyan valóban fellendülést hoz a forgalomban, de korántsem akkorát, mint korábban. Miskolcon ugyanis az idén több tízezer négyzetméterrel bővült a kereskedelmi tér.

A „torta ugyanakkora, de többen osztozunk rajta” – utalt az új versenytársak megjelenésére Sárosi Pál, a Miskolc Plaza vezetője. „A Plaza miliője megmaradt, a látogatottság változatlan. De a konkurenciát csak az nem látja, aki strucc módjára a homokba dugja a fejét. Igyekszünk az előnyöket kihasználni, például esős, havas időben a Plazában jobban érzik magukat az emberek” – fejtegette az erősségüket a kereskedelmi szakember. Szavaiból kitűnt, hogy az erősödő versenyben elégedett az elért eredményekkel. Van azonban egy tényező, amivel ők sem tudnak versenyre kelni. „Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a megszorító intézkedéseknek negatív hatása van a kereskedelemre” – utalt a gazdaság állapotára Sárosi Pál.

Ameddig a takaró ér...

RÁSKI ESZTER titkárnő (Sátoraljaújhely): Már kinéztem, hogy mivel lepem meg családtagjaimat és a páromat. Nemsokára meg is veszem az ajándékot, de nem árulom el, hogy mit. Főként bankkártyával fizetek, de nem költekezem túl, mert a hitelt is vissza kell fizetni. KECSKEMÉTI MIHÁLYNÉ nyugdíjas (Sárospatak): Összegyűjtöttem az ajándékra való összeget. Jobb ha az ember tudja, mennyi pénze van, mennyit költhet. Most is így teszek majd. BARNA ATTILA karbantartó (Sátoraljaújhely): Nagyon praktikusan használható hitelkártyám van. Több mint negyven napig használhatom kamatmentesen rendelkezésemre álló összeget. Túlköltekezni sem tudom magam. A bankkártya egyértelművé teszi azt a határt, amit például ajándékra fordíthatok nemsokára.