Dr. Csath Magdolna: Erősíteni kell a saját gazdaságunkat

A világgazdasági válság, az euró gyengülése, az euróövezet tagállamainak problémái, és a hazánkat ért támadások kapcsán gyakran elhangzanak olyan közgazdasági fogalmak, amelyek megriasztják a híreket figyelő embert. Ugyanakkor lássuk be, a legtöbben nem ismerjük, hogy mélységükban mit is jelentenek, milyen összefüggéseket takarnak ezek a makrogazdasági folyamatokat leíró kifejezések. Dr. Csath Magdolna, közgazdász egyetemi tanárt rövid közgazdaságtani fogalommagyarázatra kértük, és beszélgettünk a magyar gazdaság stabilizálásának feltételeiről is.

- Manapság gyakran halljuk az államcsőd kifejezést, főként Görögország kapcsán, de több más európai ország esetében is felmerül ennek lehetősége. Mikor jut el egy ország arra a pontra, hogy államcsődöt kell jelentenie?

- Az államcsőd az ország fizetésképtelenség jelenti, azt az állapotot, amikor az eladósodott állam már nem tudja törleszteni hiteleit. A hitelezők ilyenkor úgy gondolják, mindegy honnan veszi el a bajba jutott ország a pénzt, egy a fontos, hogy ők megkapják a járandóságukat. Az érintettek különféleképpen járhatnak el ebben a helyzetben. Argentína például közölte: soha nem fizeti vissza adósságainak egy részét, a másik részre pedig fizetési halasztást kért addig, amíg rendbe nem teszi a gazdaságát. Aztán ez megtörtént, és elkezdték a hitelek törlesztését. De vehetjük Írországot is, amely adósság átütemezést kért azért, hogy ne kelljen a megszorításokkal olyan emberektől pénzt elvenni, akik egyébként is nehézségekkel küzdenek. Magyarországon nem merül fel az átütemezés kérdése, mert a politikusok nálunk ragaszkodnak a hitelek visszafizetéséhez, sőt jelenleg éppen gyorsított módon akarnak törleszteni. Ennek azonban komoly kockázata van, hiszen nemcsak megáll a gazdasági növekedés, de az elmaradó beruházások, illetve a jövőnk szempontjából fontos területeket, mint például az oktatást, egészségügyet és kultúrát ért megszorítások miatt tartósan le fogunk maradni a fejlett országok mögött.

- A hírekből tudhatjuk azt is, hogy magasak Magyarország valutatartalékai….

Valóban magasak a valutatartalékaink, kiteszik a teljes magyar államadósság közel 50 százalékát. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetése azonban úgy tűnik, nem hajlandó együttműködni a kormánnyal, hogy olyan megoldást találjanak, amely csökkenti a nemzetközi pénzvilág kabinetre nehezedő nyomását. Az MNB megtehetné például, hogy magyar állampapírokat vesz, és ezzel leszorítja azt az óriási kamatfelárat, amit a pénzvilág, és a hitelminősítők kikényszerítenek. Ez utóbbiaknak azonban – a magas extraprofit miatt – nem áll érdekükben, hogy Magyarországot kiengedjék a szorításukból. Érdemes odafigyelni arra, milyen hatalmas támogatottságot élvez a nemzeti bank elnöke a nyugati pénzvilág legfelsőbb köreiben. Nyilván nem véletlenül. Hiszen a magas kamatokkal és az gazdaságpolitika támogatását csökönyösen megtagadó magatartásával a nemzetközi pénzvilágnak kedvez.

- Az IMF hitelszerződés megkötésének egyik feltétele lehet az államháztartási hiány csökkentése. Ön egy napilapban megjelent írásában azt mondja: az államháztartási hiány erőltetett, indokolatlan csökkentése periféria szerepünket állandósítaná. Miért?

- A mellékelt táblázatból jól láthatjuk, hogy a legtöbb fejlett országban jóval magasabb az államháztartási hiány, mint a mi 3 százalék körüli értékünk. Akkor vajon mi indokolja, hogy éppen nállunk akarja az IMF 3 százalék alá vitetni a kormánnyal az álalmháztartási hiányt? Ráadásul eurozóna tag sem vagyunk, sőt még az sem biztos, hogy valaha is csatlakozunk az eurozónának, hiszen van rá lehetőség, hogy az egész zóna szétesik.  Akkor mi is  indokloja nálunk az úgynevezett „túlzott deficit” eljárást? Ha az IMF és hozzá csatlakozva az EU vezetői továbbra is úgy gondolják, hogy nálunk folytatni kell az államháztartási hiány csökkentését, miközben az euróövezet fejlett országai gazdasági ösztönző intézkedéssorozattal erősítik meg saját gazdaságukat, akkor ez gazdaságunk technológiai és tudásszintbeli felzárkózását és így az életszínvonal javulás lehetőségét is hosszabb távra fogja visszavetni. Az államháztartási hiány erőltetett és a körülmények ismeretében indokolatlan csökkentése tehát hosszútávon ható beruházási hiányt okoz máshol: például az új iparágak meghonosítása, az új technológiák bevezetése és a tudásteremtés, az oktatás és kutatás-fejlesztés területén. Mindezek pedig perifériás, kiszolgáló szerepünket állandósítanák.

- Ebben a helyzetben mi jelentheti a megoldást, a kiutat Magyarország számára Ön szerint?

- Végre tényleg helyzetbe kellene hozni a kkv-szektort! Az az ország ugyanis, amely a fejlettek közé akar kerülni, be kell, hogy kapcsolódjék a technológiai haladás élvonalába. Ehhez tudás, innováció és színvonalas humán tőke kell. Minden jól képzett, tehetséges szakember, aki értelmes munka hiányában elhagyja az országot pótolhatatlan veszteség. A legfontosabb feladat ezért az értelmes, nagy érték előállítására képes munkahelyek teremtése, és az innováció bátorítása lehet.