Előadások fűszerezték a Zempléni TISZK projektzáróját

A Zempléni TISZK első projektje tizenkét tagintézmény - Trefort Ágoston Szakképző Iskola (Sátoraljaújhely), Szepsi Lackó Máté Szakképző Iskola és Kollégium (Sátoraljaújhely), Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképző Iskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (Sátoraljaújhely), Deák Úti Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Pedagógiai Szolgálat (Sátoraljaújhely), V. István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola (Sátoraljaújhely), Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium (Tokaj), Szakképző Iskola (Szerencs), Bocskai István Gimnázium, Szakközépiskola, Középiskolai Kollégium, Egységes Pedagógiai Szolgálat és Szakmai Szolgáltató (Szerencs), Mezőgazdasági Szakközépiskola és Kollégium (Abaújszántó), Váci Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (Encs), Aba Sámuel Szakiskola (Encs), Vay Miklós Szakképző Iskola (Sárospatak) - bevonásával indult, a második sikeres pályázat három, később csatlakozott iskolának (Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola – Mezőkövesd, Szepsi Csombor Márton Gimnázium, Szakképző és Általános Iskola – Szikszó, Általános és Szakiskola – Bőcs) adott lehetőséget a programban való részvételre. A TISZK feladatának tekintette még, hogy erősítse a szakképzés és a gazdaság kapcsolatát, alkalmazható tudást nyújtson a felnőttképzés keretén belül. Kiemelt fontosságúan kezelte a tanárok és oktatók továbbképzését, az új oktatási, minőségbiztosítási módszerek bevezetését, a valós tanulási utak ajánlását, ösztönzést a környezettudatos magatartásra - a tanulókat illetően. A TISZK a szakképzési intézmények integrálásával igyekezett reagálni a munkaerő-piaci igényekre és kihívásokra - a zempléni térségben.

Még nem tudni…

A Zempléni TISZK Mezőkövesden, a Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskolában tartotta projektzáróját szerda délután. Az eseményen részt vett Tállai András a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára. Beszédében megjegyezte, a térségben működő TISZK-ek szép eredményeket könyvelhetnek el, munkájukat nem véletlenül karolta fel a megye vezetése. Egyelőre nem tudni, ebben a formában maradnak-e a szervezetek, vagy átalakulnak egy még hatékonyabb formátummá, ezt az új szakképzési törvény teszi világossá. - Sokkal nagyobb változásokat hoz a köznevelési törvény, megnő az állam szerepvállalása olyannyira, hogy az óvodai ellátáson kívül átveszi az alap –és középfokú oktatást. – Ez nem jelenti azt, hogy az önkormányzatoknak nem lesz szerepük ezen a területen, ugyanis az állam elsősorban a szakképzés felé tendál – hangsúlyozta az államtitkár. – Ma az oktatás-fejlesztés nem igazán látható át, a források megszerzése az adott önkormányzat befolyásától, politikai lobbijától függött és nem a szakmai ésszerűségtől. Az alapfokú intézmények esetében ez különösen érzékelhető, elég azt látni, hogy több száz milliós bővítéseket hajtottak végre, miközben fogyott a gyermeklétszám. Kidobott állami pénzről, nemzeti forrásról lehet beszélni. Ha csak ebből az irányból közelítem meg az állami szerepvállalást, akkor máris világossá válik a döntés. Az élet fintora, hogy amikor a szakképzésről beszélünk (szerdán), akkor dönt a kérdésekről az ország vezetése – mondta az államtitkár.

Izgalmak

Riz Gábor a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés alelnöke megjegyezte az eseményen, a TISZK-ek megalakulásakor nem mindenki nézte jó szemmel a szerveződést. – Ám változott a nézet a közös gondolkodást, a közös tervezéseket és fejlesztéseket illetően, hiszen az intézmények új szintre helyeződtek a források megjelenésével. Több milliárd forint került felhasználásra az ország hetvennyolc integrált szakképző központjában, és ezekben mintegy négyszáz-ezer tanuló érintett, és akkor a felnőttképzésről még nem tettünk említést. Visszatekintve a két-három évre, sok végrehajtott projektet tudhatunk magunk mögött, az eredményekről a programokban résztvevő kollégák adnak majd számot. A további feladatokat a kincstár és a kormányhivatal veszi majd át, a magunk részéről felmerül egy kis aggály, hogyan működik majd tovább az együttműködés, amit kialakítottunk. Minden változás izgalmakat okoz az ember életében, így nekünk is, és a kormányhivatal munkatársainak is kérdésként merül fel, mi történik az elkövetkezendő időszakban, melyik az a jogszabály, ami segíti a munkát és melyek azok, amelyek további finomítást igényelnek. Fenntartói minőségünkben úgy ítéltük meg a Zempléni TISZK és a Sajó-menti TISZK munkáját, hogy betöltötték azt a funkciót amely a fejlődést hozta, az együttműködő iskolák döntő többsége érzi a fellendülést. Abban bízom, hogy a változó jogszabályi környezet segíti majd a hatékonyságot – fogalmazott Riz Gábor.

Akár vissza is igényelhetik…

Társy József a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztályának vezetője fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a médiában gyakran megfogalmazott „oktatás államosítása” kifejezés nem állja meg a helyét, mivel állami feladatot nem lehet államosítani. Az, hogy az önkormányzatok voltak a fenntartók eddig, az az államigazgatás felépítésén belül helyezkedik el, vagyis a felelősség volt az önkormányzatoké. – Az állami feladatvállalás hangsúlyozása ürügyén összekapcsolódnak a különböző javaslatok, ami jelen pillanatban látni lehet, hogy az új tanév kezdetéig a kétezer fős lélekszámot el nem érő településeken a kormányhivatalokhoz, illetve az állami feladatvállaláshoz tartoznak majd az alapfokú intézmények, az óvodákon kívül. A kétezer főt meghaladó helységek visszaigényelhetik a fenntartói pozíciót egy nyilatkozattétellel. Az egész napos iskola nem a napközi folytatását jelenti, itt olyan missziót lehet fölvázolni, kialakítani a közösségekkel együtt, ami a szocializációs állapotban jelentkező hiánypótlást segíti, a kulturális különbségeket csökkenti, illetve a nevelés-oktatás színvonalát jótékonyan támogatja. Az állam feladatot vállal az intézményvezetők megbízatása okán, együttműködve az önkormányzatokkal, fenntartókkal – mondta a főosztályvezető hozzátéve, hogy az „életpálya-modell” pótolja azokat a nagyon komoly hiányokat a pedagógusok esetében, amelyek meg vannak a jövedelmek és egyéb juttatások tekintetében. Ez kalkulálható az évek számával, a teljesítménnyel, a képzettséggel, a minősítéssel, vagyis egyfajta komplettségről van szó. Társy József a későbbiekben kitért - egyebek mellett - a szakképesítések pozíciójának alakulására, a felnőttképzés jogi szabályaira, a TISZK-eket érintő kérdésekre. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hétféle módon lehet TISZK-et létrehozni most, ebből van olyan halmaz, aminek nem lehet OEP azonosítót adni, meg kell várni a kifutási időt, ezt követően kell hatékony intézkedéseket tenni.

Semmi nem történt véletlenül

A mezőkövesdi tanácskozás végén Bánné Dr. Gál Boglárka a Zempléni TISZK projektmenedzsere adott összefoglalót a szervezet eddigi munkájáról. Előadásában kitért a kezdetekre, majd a fejlesztési eredményekre. Megjegyezte, hogy szinte az egész megyét lefedik a tagintézmények, nagy hangsúlyt fektettek a vezetők képzésére is. – Fontos feladatunk volt a menedzsment-képzés, szakmai konferenciák tartása, a tanácsadói szolgáltatások szervezése, amelyeken a tanulók és a szülők is bizalommal vettek részt. A felnőttképzés kiemelt jelentőséggel bír. A Zemplén TISZK 2009-ben szerezte meg a felnőtt oktatást folytató intézményi regisztrációját, 2010-ben tizenöt képzési programot akkreditáltattunk, ez öttel bővült a jelenlegi programban. Fokozott figyelmet fordítottunk a pályaorientációra, nem véletlenül vettünk részt a munkaerő-piaci kiállításokon, kiadványokban hirdettük a tagintézményekben folyó munkákat, lehetőségeket, képzéseket sorolta a projektmenedzser kiemelve, hogy a legfontosabbak a számszerűsíthető eredmények. – Felnőttképzésben egy személy sem vett részt az induláskor, ma százhatvanheten tanulnak, júniustól novemberig tíz felnőttképzést jelenthetünk és jelenleg is három működik – mondta Bánné Dr. Gál Boglárka. Fekete Zoltán mezőkövesdi polgármester a projektzáró végén megjegyezte, értelmét és jövőjét látja a TISZK-eknek. – Azon személyek, akik az itt elsajátított tudást fogják hasznosítani, saját jövőjüket alapozták meg. Bízom abban, hogy a változásoknak is pozitív lesz az eredménye, hiszen az az érdekünk, hogy fellendüljön gazdaságunk helyzete – mondta a polgármester. Az eseményt megtisztelte jelenlétével, illetve előadásával Csiger Lajos a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat alelnöke, valamint Bojtos Zoltán a Sajó-menti TISZK projektvezetője.

- SfL -