„Elvesztett küzdelmeink sosem kudarcok”

„Felelős kormány, sajtószabadság. Márciusi ifjaink is fontosnak találták ezeket a pontokat. A különbség csupán annyi, hogy az ő kéréseik valóságosak voltak. A kiállásuknak tétje volt. Valami, ami szabadságharcba torkollhatott. Aminek a végén puskacsővel kellett szembenézni" – kezdte köszöntőjét Bánné dr. Gál Boglárka, a megyei közgyűlés elnöke.  Kiemelte: akik a mai politikai palettán baloldalról kommunikálnak, lelkesen követelik a sajtószabadságot saját tulajdonú televízióik hírműsoraiban, vagy saját napilapjaik címoldalán. „Elég sajátos anomália."

– Felelős kormányért kiáltanak, mikor számukra sem világos: az ideológiai olvasztótégely képviselői közül, ki miként járulna hozzá az ország irányításához. Van e közös metszéspont, a hatalom megszerzésén túl? – hangoztatta az elnök. Hozzátette: a márciusi ifjak azt követelték, a magyar katonákat ne vigyék külföldre harcolni. Tették ezt azért, mert tudták, mi fán terem a háború. Ők voltak azok a bátor harcosok, akik békét követeltek.

– Megannyi nemzettel ellentétben mi azért emlékezünk nemzeti ünnepeinken is elvesztett küzdelmeinkre, mert ezek sosem kudarcok. Ezek azok a mérföldkövek, amelyek lehetővé tették számunkra a magyar jövőt. A múlt örökségéből, a ránk hagyott szabadságból és békéből nem fogunk engedni, a jelen eredményeit meg fogjuk védeni! – emelte ki.

– A márciusi ifjak egy olyan országban akartak élni, ahol a magyar kormányt, a magyar önállóságot, a magyar érdeket szolgálhatják. Ahol megszervezik az önálló magyar honvédséget, a nemzeti bankot, egység van politikai, polgári, vallási tekintetben, és sajtószabadság. Olyan reformokat sürgettek, amelyek az ország épülését szolgálják, és olyan törvényeket szerettek volna, amelynek köszönhetően jobb lesz az életünk – fogalmazott ünnepi beszédében Csöbör Katalin országgyűlési képviselő. Kiemelte: 12 éve azon dolgoznak, hogy Magyarország békésen és biztonságban fejlődjön. „Azon dolgozunk, amiről Petőfi és Kossuth álmodott."

A képviselő arról is szólt, 1848-ban két választásuk volt március ifjainak: vagy beletörődnek abba, hogy az életük minden tekintetben a Habsburg udvar kénye-kedvétől függ, vagy beleállnak a harcba, és kiállnak a nemzeti érdek és hazánk fejlődése mellett. „Hazánk sorsa nem lehet idegen nagyhatalmak kezében! Nekünk a magyar utat kell választanunk!" – hangoztatta Csöbör Katalin.

– Most, 2022-ben mi magyarok ismét választás előtt állunk: vagy a biztonságos békés fejlődést választjuk, vagy azokat, akik gondolkodás nélkül az idegen érdekeket szolgálnák ki, akik egyszer már teljesen eladósították az országunkat, akik magyar katonákat és fegyvereket küldenének Ukrajnába, és a háború elől menekülő kárpátaljai magyar testvéreinken élcelődnek. Április 3-a tétje tehát óriási! – emelte ki az országgyűlési képviselő.

„Soha nem volt még ennyire szükség arra, hogy tudjuk, kik vagyunk és hová tartozunk. Arra, hogy lássuk magunk előtt népünk történelmét, elődeink tapasztalatát. Mindazt, amiből erőt merítettek és megtartotta a nemzetet évezredeken keresztül" – ezt már dr. Alakszai Zoltán kormánymegbízott mondta. – A 174 évvel ezelőtti történet nemcsak emlékezet, hanem egyben erőforrás is számunkra. Hangsúlyt ad annak a gondolatnak, amelyet ma is megélünk: ha baj van, számíthatunk egymásra, ha baj van a nemzet egy testté forr össze. Láthattuk ezt a világjárvány idején is, és láthatjuk most is, amikor minden idők legnagyobb magyar humanitárius akciójában segítünk a háború elől menekülőkön – fogalmazott. 

„Március 15-én mi, magyarok különösen érezzük, hogy összeköt bennünket a kultúránk, a hagyományaink, a szülőföldünk. De a legszorosabb kapocs talán azok emléke, akik fontosnak érezték mindezek szabadságát és jövőjét. Olyan fontosnak tartották, hogy az életüket adták érte. Ez az emlékezés egy olyan kapocs, amely határokon és évszázadokon átível és egységgé formálja a nemzetünket" – zárta gondolatait a megyei kormánymegbízott.

Az ünnepi közgyűlésen közreműködött Varga Miklós, a Bodrog Néptáncegyüttes és a Bürkös zenekar.