És (s)véd? - Menetpróba: Volvo S60 D3 Summum

Ázsiai kézben a Volvo felvirágzása nem is lesz kétséges, ahol olyan autók is születnek majd, amelyre a hűs skandinávok is megolvasztják maguk körül a havat.

És véd? No persze, mivel a hímnemet jelképező embléma (mely egyébként Mars római istenség pajzsa és lándzsája, illetve a vas alkímiai jele) mindig a biztonságról szólt. Vas, azaz svédacél…

Persze nehéz dolguk van a svédeknek, hiszen a többi autógyár is felzárkózott a biztonsági harcban, illetve a korábbi anyavállalat, a Ford nem engedett túlzott költségeket a biztonsági fejlesztésekre. Ám ezek valahogy mégis látványosan jók maradtak. Noha e modell fejlesztése még a Ford égisze alatt kezdődött, most már nincs a Volvo feje fölött a vezérelvű kékszilva. Ennek megfelelően jól tele is tömték az S60-at mindennel – értsd: mindennel, ami egy tanulóvezető audiovizuális riogatásához szükséges, s amivel az autó orcán pirítja a sofőrt, hogy milyen aktív biztonsági kihágásokat követett el. Autónk figyeli a holtteret és sárgán pislog a tükörláb felől, ha valami ott rejtőzik. Ha előttünk a szélvédőre vetítve felizzik egy elektronikus parázs, akkor túl kis követési távot tartunk, ha pedig vörösizzással, vijjogva, fékezve is közbelép az S60, tudnunk kell, hogy most adósává váltunk az anyacégnek, mert az autó megspórolt egy jelentős javíttatást, de lehet, hogy életünket is megóvta. Ha esetleg mégis megunnánk az állandó kontrollt és figyelmeztetéseket, néhány gombnyomással kikapcsolhatjuk a villanyanyóst, s lám, semmi sem szól bele a vezetésbe.

Apropó vezetés! Dinamikus vonalvezetésű S60-asunkat egy öthengeres soros motor mozgatja, mely a D3 jelet kapta, s ezzel jelzi teljesítménybeli hovatartozását, ami esetünkben 163 lóerőt és férfias (hímes?) 400 Nm-es forgatónyomatékot jelent. Elragadó. Az S60 erőtartaléka abszolút látványos, s a D3 nagyon hamar illegális sebességtartományba katapultál. A motor egyszerre modern és régies, mivel nyomatékeloszlása harmonikus, az erőforrás rendkívül készséges, ugyanakkor a pörgésnek 4400-nál megálljt parancsol az elektronika. Sebaj, 3800-tól már úgyis csak nyúlik.

A karakteres öthengeres hangon trombitáló kétliteres erejét egy hatfokozatú manuális váltóval parancsolhatjuk a kerekek irányába – de ezt meglehetősen gumírozott érzettel, hosszú kapcsolási utakkal. Ugyan a váltó van annyira pontos, hogy nem kíntorna a fogaskerekek közötti kotorászás, de a kuplungpedálon átdoboló dízel és a magas könyöklő annyira kényelmetlenné teszi a manuális váltóval való együttlétet, hogy az S60 kötelező automata váltóért kiált. Nagyságrenddel jobb és finomabb lesz tőle az autó.

S ha már a finomságot megpendítettük: ez a Volvo a valaha volt legjobb új szériája a svédeknek. Az utastér az egyik legönállóbban megrajzolt kategóriájában, és minősége is kifogástalan. Az ülések még mindig az autóipar legkényelmesebbjei közé tartoznak, és végre jól el van dugva a motor- és futóműzaj is, így az utazási komfort elsőrangú. Ugyan a rugózás feszes, mégsem kényelmetlen, és jó társa a meglepően direkt kormányzásnak. Az S60 az eddigi legdinamikusabb Volvo, így svédtornából is jeles.

A hiénaszerűen ívelt alaptémájú, modern formaterv rendkívül látványos, s hátránya mindössze annyi, hogy a tetőív behatárolja a fejteret, illetve a csomagtartó nyílása lesz lassan olyan vékonyka, hogy a rakodást postásokra kell bíznunk. Ettől függetlenül az S60 abszolút ajánlott, és nem esne le a (svéd) korona a fejemről, ha ilyet kellene birtokolnom…

Írta és fényképezte: Szilvásy Bence

Adatok