Európa Parlamenti választás – 2009

Magyarországon az EP-képviselőket az „Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény” alapján választják, amely több pontban különbözik az országgyűlés tagjainak megválasztásától. A törvény szerint a Magyar Köztársaság területe egy választókerületet alkot. A választók arányos választási rendszerben, listás szavazáson adhatják le voksaikat. A listás szavazás azt jelenti, hogy a pártok nem egy-egy jelöltet, hanem a jelöltek egy listáját bocsátják szavazásra. Vagyis a választók nem egyenként a képviselőkre, hanem a lista egészére szavaznak. A pártlistákra leadott szavazatok alapján állapítják meg, hogy egy-egy listáról hány képviselő jut tovább. A listán a pártok előre meg kell, határozzák a jelöltek sorrendjét, a jelöltek ez alapján jutnak mandátumhoz.
A nemzeti választásokra nem egyszerre kerül sor, mivel a nemzeti választási szabályok szerint ez a tagállamokban más-más napra esik. Magyarország vasárnap, míg az Egyesült Királyság például csütörtökön szavaz. 2009-ben június 4. és június 7. közé esnek a választások, bár több tagállam esetében még vannak bizonytalanságok, mivel az európai választások túl közel esnek a nemzeti parlamenti voksoláshoz.

MSZP: márciusban lesz lista

Az MSZP EP-listájáról véglegeset várhatóan csak márciusban lehet tudni, ekkor dönt ugyanis a tisztújító kongresszus a jelöltekről és a sorrendről. Az MSZP EP-listájára a párt országos elnöksége tesz javaslatot február 24-ig, az elnökség és a választmány pedig február 28-ig készít közös előterjesztést.

SZDSZ: az első öt

Szent-Iványi István korábban a párt ügyvivő testülete jelölte az EP-lista első helyére. A jelenleg is EP-képviselőként dolgozó Szent-Iványi István mellett a lista további négy helyéről döntött a párt országos tanácsa. A lista további helyeire Béki Gabriella parlamenti képviselőt, Demszky Gábor budapesti főpolgármestert, Mohácsi Viktória EP-képviselőt, és Konrád György írót jelölték. Fodor Gábor hozzátette: Konrád György szereplése szimbolikus, de a többiek, ha úgy alakul a helyzet, vállalják a brüsszeli munkát. A lista további helyeiről a párt ügyvivői testülete fog dönteni. 

Fidesz jelöltjei az európai parlamenti választásokra

1.     Dr. Schmitt Pál
2.     Dr. Szájer József
3.     Dr. Gál Kinga
4.     Dr. Áder János
5.     Dr. Surján László
6.     Dr. Deutsch Tamás
7.     Járóka Lívia
8.     Dr. Schöpflin György
9.     Gyürk András
10.    Dr. Őry Csaba
11.    Glattfelder Béla
12.    Dr. Kósa Ádám
13.    Hankiss Ágnes
14.    Dr. Győri Enikő
15.    Dr. Bagó Zoltán
16.    Hölvényi György
17.    Dr. Szemerkényi Réka
18.    Ékes József
19.    Dr. Frivaldszky Gáspár
20.    Hammerstein Judit
21.    Dr. Gulyás Gergely
22.    Tóth Edina

Uniós tagság – megyei előnyök

„Ha azt kérdezik, miért jó nekünk az Európai Unió, két térképet szoktam mutatni, s visszakérdezek: Mi egy kis ország vagyunk Európa közepén. A London–Párizs–Berlin–Athén vagy a Moszkva–Kijev–Belgrád–Tirana tengelyhez jobb tartoznunk? Ezt mindenki maga döntse el. Tagságunk pozitív befolyással van a kultúrára, politikára, gazdaságra”- vélekedik Varga Ferenc, a megyei önkormányzat külügyi szakmai tanácsadója.

„Örvendetes, hogy az Unió regionális politikája alapján jelentős összegek érkeznek Magyarországra, ezen belül Borsod-Abaúj-Zemplénbe is. Remélem, kézzel fogható gazdasági eredménye is látható lesz ebben a térségben” – fogalmaz óvatosan a szakember, aki a csatlakozási időszakban komoly lobbi-tevékenységet folytatott Brüsszelben. Ennek is eredménye a tokaji borral kapcsolatosan az aszúeszencia, mint borfajta bejegyzése, valamint a fordítás és máslás technológiájának uniós elismerése. A 2004-től eltelt időszak leglátványosabb előrelépése a határok „légiesítése” volt, s a szlovák–magyar határ menti együttműködés beindítása. Megyénk kiemelten jól szerepelt ezen a területen 2004-2006 között, hiszen az országos keret 51 százalékát, 1,8 milliárdot nyertek el az itteni együttműködési projektek. Most azon dolgozunk, hogy hasonló eredményeink legyenek a 2007–2014 közötti időszakban. „Az európai szervezetekbe egyre jobban be tudunk kapcsolódni, aminek egyik célja partnerként elismertetni a középszintű magyar közigazgatást”- sorolja az eredményeket Varga Ferenc.