Európai Parlamenti erőviszonyok: a döntés a választók kezében van

Az európai választók ekkor döntenek arról, hogy kik képviseljék őket az Európai Parlamentben és milyenek legyenek a parlamenti erőviszonyok. Az újonnan megalakuló EP első feladata lesz, hogy megválassza az Európai Bizottság új elnökét.

Jelenleg 766 képviselő ül az Európai Parlamentben, ahol a hét frakció mellett független képviselőket is találni. A jövő évi választások után 751-re csökken a képviselők száma.

Az európai polgárok ötévente határoznak arról, ki képviselje őket az Európai Parlamentben, e közvetlenül választott intézményben, amely védi érdekeiket az európai uniós döntéshozatal során.

Minden tagállam adott számú európai parlamenti képviselőt választhat. A képviselői helyek elosztását az európai szerződések határozzák meg a csökkenő arány elve alapján: a nagyobb népességgel rendelkező országoknak több képviselőjük van, mint a kisebbeknek, ám ez utóbbiaknak több képviselőjük van, mint a szigorúan vett arányosság szerint lehetne. A 2014-es választások alkalmával a Lisszaboni Szerződés alapján a képviselők száma az országonkénti 6-tól (Málta, Luxemburg, Ciprus és Észtország esetében) 96-ig terjed (Németország esetében).

A szavazási gyakorlat tagállamonként változik, noha vannak közös elemek, melyek közül a legfontosabb az, hogy az arányos képviselet valamely formáját alkalmazni kell. Ez lehetőséget biztosít a nagyobb és kisebb politikai pártok számára, hogy a kapott szavazatok szerint képviseltessék magukat az Európai Parlamentben. Azonban az országok szabadon dönthetnek a szavazási eljárás számos fontos eleméről. Egyesek például regionális választási körzetekre osztják területüket, míg mások egyetlen választási körzetet állapítanak meg. Az országok határozhatják meg a választások pontos napját választási hagyományaik alapján. Az európai választások általában négy napig tartanak, mivel az Egyesült Királyságban és Hollandiában csütörtökön szavaznak, míg a legtöbb tagállam polgárai vasárnap járulnak az urnákhoz.

A választásokon a nemzeti pártok versengenek, ám az európai parlamenti képviselők megválasztásuk után a nemzetek feletti képviselőcsoportok tagjai lesznek. A legtöbb nemzeti párt európai politikai családhoz tartozik, így a választás estéjének egyik nagy kérdése, melyik európai csoportosulás gyakorol majd nagyobb befolyást a következő parlamenti ciklus során hozott határozatokra. Az Európai Tanácsnak figyelembe kell vennie a választások eredményét, amikor kiválasztja az Európai Bizottságnak, az EU végrehajtó szervének elnöki tisztségére pályázó jelöltet.

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével az Európai Parlament erős társjogalkotóvá vált és meghatározó szerepet játszik az európai politika alakításában. Az európai parlamenti választások során leadott szavazatával minden egyes polgár befolyásolhatja a Parlament összetételét és ezáltal azokat a döntéseket, amelyeket ötéves mandátuma során hoz.