Évszázados múltja van a kistelepülés tanintézményének
2011. február 26. (szombat) 08:09
Az ünnepi eseményen Endrész Árpádné a tanintézmény igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd áttekintést adott az iskola történetének legfontosabb állomásairól. Elmondta, a törökdúlás után lakatlanná vált Rátka, a községbe Trautson herceg telepített német ajkúakat 1750-ben, majd 1780-ban. Bár 1850-ben kialakítottak egy oktatásra alkalmas helyet, a jelenlegi iskolát a lakosság építette két tanteremmel és egy tanácsteremmel (1911), ekkoriban tértek át a magyar nyelvű oktatásra. 1929-ben már annyi gyermek volt, hogy a tanácsteremből tanításra alkalmas helyiséget kellett kialakítani. Az oktatást áthatotta a jezsuita gondolat: „Imádkozzál és dolgozzál” - tehát a hit és erkölcsi ismeretek elsajátítását tartották fontosnak, tanítottak másolást, olvasást, írást, földrajzot, történelmet, fizikát, gazdasági és háztartási ismereteket, művészeti tárgyakat és testnevelést. 1925-ben taniskola is létesült a gyakorlati foglalkozás elősegítésére, kézimunka órán háncsból papucsot, táskát készítettek.
Egyházi szellemben
Az 1913-1930 közötti időszakról a háború miatt kevés írásos dokumentum maradt meg. Akkoriban a gyermekek általában tíz éves korukig jártak iskolába, amíg megtanultak írni, olvasni, számolni, mert a gyermek munkájára otthon szükség volt, alig lehetett olyan fiatalt találni, aki polgári iskolába ment volna, csak a fiúk tanultak tovább. A II. világháború idején az iskolaépületből és két szárnyán lévő nevelői lakásból lóistállót alakítottak ki, ezért 1946-ig - amíg az épületet rendbe nem hozták - a parókián folyt az oktatás. Ekkor a polgári tanítók (elsősorban a Soltész házaspár) mellett egyházi emberek is tanítottak, 1948-ig egyházi szellemű nevelés folyt a falak között. 1946-ban a plébános Népfőiskolát szervezett, a papok létrehozták az ifjúsági szervezeteket, a fiúk számára a Kalot Egyletetet (katolikus fiatalok egylete), a Mária kongregációt pedig a lányok részére. A Népfőiskola legszembetűnőbb haszna az volt, hogy ismét többen tanultak tovább. 1948-ban államosították az iskolát. A tanulócsoportok összevonásokkal működtek, a tanulólétszám csökkent. 1956 után - megváltozott légkörben - megindult a gazdasági fellendülés, a lakosság lakáskörülményei is javultak, új házakat építettek, új szőlőket telepítettek.
A közelmúlt
1963 nyarán felújították az iskolát, 4 tanterem, folyosó, szertár, irodák épültek, szeptember elsejétől Bányai Kálmán volt az igazgató, az iskola felszereltsége fokozatosan bővült. 1972-től tv, magnó, rádió, diavetítő, epidiaszkóp, mikroszkóp, kémia, biológia, fizika egységcsomagok segítik az oktatást, szemléltető eszközöket vásárolnak, ami érdekesebbé teszi a tanórákat. 1980-ban megépül az új óvoda, a tanintézményben egyre magasabb színvonalon folyik az oktatás, 1987-től német nemzetiségi általános iskola lesz, az orosz helyett a német nyelvet tanulják a diákok. Az igazgató Birk Ignácné, majd 1993-tól Doleszák Magdolna. A 2000/2001-es tanévben indul el a két tannyelvű oktatás, 2004-től az iskola Művészeti Alapiskolaként is működik, amely - sajnos - a 2009/2010-es tanévben meg is szűnik. 2007-től több lépcsőben módosul az épület külső-belső képe, kialakul a jelenlegi állapot. Az, hogy az iskola ma is működik, betölti hivatását, egyre népszerűbb a környékbeli települések diákjai között, nagyban köszönhető a távoli, és a közelebbi múlt személyiségeinek.
Emlékév
2011 emlékév az iskola történetében – mondta Endrész Árpádné. - A mi nemzedékünk felelőssége, hogy az utánunk jövőkkel megismertesse a múltját, megtanítsa tisztelni az elődöket, ébren tartva az emberi méltóságot, a nemzeti öntudatot, a lokálpatriotizmust, hiszen ezek azok a gyökerek, amelyből a büszkeség táplálkozik. Ezek nélkül a gyökerek nélkül „mint az ördögszekeret” sodorna minket a szél, hazátlanul, otthontalanul, tudattalanul – tárta gondolatait az igazgató asszony, majd az Emlékév alkalmából rendezett iskolatörténeti kiállításra invitálta a megjelenteket. Az eseményen pazar műsorral kedveskedtek a növendékek, valamint az önkormányzat intézményeinek munkatársai. A programon - mások mellett - tiszteletét tette Bányai Kálmán nyugalmazott címzetes igazgató és felesége Rózika tanító néni, Tirk Sándorné polgármester, Héring Istvánné nyugalmazott polgármester, aki évtizedeken keresztül vezette a települést és aki nagyon sokat tett az iskoláért, Novák András körjegyző, Oleár Zoltán aljegyző, Kostyál László plébános és Sági Zoltán, a szerencsi kistérség képviselője.
- SfL -
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza