Fejedelmi vetélkedő – mikóházi siker

„Rákóczi fája alatt kincset találtunk: 'Pro Libertate' feliratú pénzeket, vagy ahogy a szabadságharc idején nevezték, libertásokat. De volt ott egy levél is, amelyben azt állt: szét kell osztanunk ezt a hagyatékot, azok között, akik legjobban megérdemlik, akik ma is tisztelettel emlékeznek a nagyságos fejedelemre” – ezzel a mesével kezdődött a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban május 19-én megrendezett játékos vetélkedő, és ettől kezdve a csapatok – stílszerűen – libertásban számolták a megszerzett pontokat. Mivel a házigazda megyei könyvtár, valamint az abaújszántói, a sárospataki, a sátoraljaújhelyi és ózdi városi könyvtár által meghirdetett családi vetélkedő döntőjének témája II. Rákóczi Ferenc élete és munkássága volt, úgy szőtték tovább a mesét, hogy a fák alatt – mert több Rákóczi-fa is van a megyében – találták a címerdarabkákat rejtő vászonzsákokat. Így első feladatként az összekeveredett elemekből Rákóczi Ferenc, Borsod-Abaúj-Zemplén megye és lakhelyük – Abaújszántó, Sajóvelezd, Tiszalúc, Mikóháza és Miskolc – hivatalos címerét rakták össze a csapatok. A feladatlapok kitöltése, a Rákóczi üzenetét rejtő titkosírás megfejtése – és még számtalan játékos feladat megoldása – után a közös éneklése is maradt idő. Boncsér Gábor Reményi Ede-díjas népzenésznek köszönhetően megszólalt a Rákóczi-szabadságharc hangszere, a tárogató is.

Rákóczi-relikviák

Több olyan Rákóczi-relikviáról is tudunk, amelyek hitelessége ugyan kétséges, de tiszteletük, és rajtuk keresztül a nagyságos fejedelem tisztelete vitathatatlan.
Különleges emlék a sokáig Felsővadászon őrzött – ma már Sárospatakon a Római Katolikus Egyházi Gyűjteményben található – őzbőrből készült casula. Úgy tartják, maga Rákóczi lőtte a vadat, és ő készíttette el a felsővadászi plébánia számára páratlan miseruhát. Ma már tudjuk, van párja. Máshol is mondtak misét ugyanilyen casulában.
Kiderült az is, hogy abból az asztalból, amelyen 1711. április 30-án aláírták a szatmári békét, legalább három fennmaradt. Az egyiket a taktabáji templomban őrzik, a másik a füzérradványi Károlyi-kastélyba került, és vannak, akik azt állítják a Károlyi család fóti kastélyéban látható a nevezetes bútordarab.
A Rákóczi-fákat talán meg sem lehetne számolni, mert olyan sok van belőlük. Egészen biztos, hogy minden fához nem köthette lovát, minden fa árnyékában nem pihenhetett meg a nagyságos fejedelem, de nem is ezért tiszteljük.

(fg)

Képalá: Az Emri család
Boncsér Gábor népzenész Fotó: Petrigán György