Felelevenítették a szüreti hagyományokat

Kevesen tudják, hogy a településnek a XIX. század elején száznál több háza, közel ezer lakosa, valamint jelentős bortermelése, és kiemelkedő juhtenyésztése volt. A bortermeléshez persze szőlőtermesztés, ebből fakadóan szüret is szükségeltetett - a betakarítással együtt járó mulatságokkal együtt. A történelem azonban a szőlőtermelés hanyatlását szabta ki sorsként a községnek, és hogy lesz-e feltámadás, azt most korai lenne megjósolni. Az emlékekből azonban nem törlődik ki a jó, talán a letűnt korok emlékeit próbálták felidézni a helyiek a Felsődobsza Községért Alapítvány, tovább a Faluszépítő és Hagyományőrző Mozgalom vezényletével. Támogatókat kerestek és találtak a szeptember 24-i program megvalósításához. A rendezvényre invitálás egykor használatos nyelvezettel, a következő mondatokkal fogalmazódott meg:
„Hajadonok, gyertek, ha legényt fogni mertek! Most egy esztendőre menyecskék lehettek. Idén jó termés volt, fagy se tett kárt benne. Az első hordóval csapra is lesz ütve. Lesz bor benne bőven, jut belőle nektek. Ha megkóstoljátok, jó kedvűek lesztek. Ismételten mondom: gyertek el a bálba, de kényelmes cipő kerüljön a lábra! Hogyha mégse jössztök, egy esztendő bánja. Lányok a pártátok sifonyba lesz zárva. Ha még is akad egy magányos lányka, no üsse kő, azt magam viszem a táncba.”
Lett mulatság, és hogy maradt-e magányos lányka – nos, reméljük hogy nem.

- SfL -