Fesztivál a szalonna és a szamorodni találkozása kapcsán

A fentieket Kuthi Csaba, a tállyai székhellyel működő Tokaj-hegyaljai Történelmi Borút Egyesület tiszteletbeli elnöke állítja, és miért ne hinnénk neki? Kuthi Csaba azt is mondja, hogy a földhöz szegődött munkásnépség szinte egyedüli napi eledele a kenyér, zsírzója a szalonna volt, ezért nem árt teret adni egy újjáéledő törekvésnek, hazánk szalonnakultúrája felélesztésének. Röviden – a Tokaj-hegyaljai Történelmi Borút Egyesület meghirdeti I. Szalonna és Szamorodni Fesztiválját. Az esemény május nyolcadikán, szombaton lesz lebonyolítva Tállyán.

Nagy vonalakban

A rendezvény célja a szalonna és a szamorodni, e két egymáshoz illő és nagyon magyar termék találkozásának létrehozása, híressé tétele. Természetesen lesz szalonnával, szamorodnival kapcsolatos vetélkedő, szalonnasütő -és szalonnás ételfőző bemutató, a gyermekek számára szalonnasütési gyakorlat. Az igazi tállyai hangulatot a helyi Forgatós Citerazenekar muzsikája, valamint a Nefelejcs és a Kővirág népdalkörök bordalai teszik teljessé. Az egyesület - a Palota Borház zárt udvarán - ingyenes kiállítási és bemutatói, továbbá értékesítési területet, infrastruktúrát biztosít , továbbá ízléses, négy négyzetméteres alapterületű, fedett kiállítási pavilont kínál minden olyan bemutatkozónak, aki a termékeit kívánja kóstoltatni, árusítani. Közös pavilont ajánlanak azon kiállítóknak, akik csak szalonnát, vagy csak szamorodnit tudnak bemutatni.

A részletekről bővebb információval szolgál Homoky András őstermelő a +36-30/249-18-88 telefonszámon.

Kis visszatekintés…

A köröm közibül való szalonnázásnak valóban megvolt a maga rendje és ma is felismerszik az a vidéki ember, aki nem képes egy kézből szalonnázni, hozzá kenyeret és hagymát is szelni anélkül, hogy kését a szájába venné. Ez régen nagy szégyen volt és neveletlenségnek számított – sorolja Kuthi Csaba. – A szalonnának fontossága és rangja volt az egykori Magyarországon, hiszen a parasztcsaládok ezreinél ez a húsféleség jelentette az ételek zsírzóját, illetve a hidegétkezés során – a megfáradt emberi szervezet számára – a tápanyag-fűtőanyag forrást, utánpótlást. A magyar szalonna tehát alapvető fontosságú népélelmezési anyag volt a mezőgazdasági munkákban részvevők számára. A XVIII-XIX. században és a XX. század elején még a természetbeni juttatások legfontosabb része volt, mint alapvető élelmiszer. Ilyenformán többféle elkészítési és tartósítási módja alakult ki, sokféle felhasználási változata szerepel a vidéki konyhákban. Másféle szalonnákat készítenek és szeretnek az Alföldön, másféléket a Mezőségben, a Nyírségben, az Őrségben, a hegyvidékeken, másokat a Felvidéken és Erdélyben. A sok előállítási, tartósítási és élvezeti forma a régi Magyarországon szalonnakultúrát hozott létre, ami mára már csaknem teljesen feledésbe merült. Egyes vidékeken – főleg a mangalica fajtájú – zsír és szalonna sertések újbóli elterjedésével és divatba jövetelével a szalonnakultúra újjáéledésre számíthat – tájékoztatta a Kulcs Magazint Kuthi Csaba.

- SfL -

Fotók: archív