Foglalkoztatás bővítés, hazai hozzáadott érték

A nemzetközi gazdaság helyzetének elemzésével kezdte tájékoztatóját a BOKIK november végén megtartott küldöttgyűlésén dr. Mengyi Roland, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés elnöke, a megye gazdasági fejlesztését koordináló miniszteri biztos. Előadásában részletesen elemezte azokat a folyamatokat, hatásokat, amelyek befolyásolják hazánk gazdaságának jövőbeni alakulását.

„Szem előtt kell tartanunk az atlanti világ, Kína és Oroszország gazdaságának szándékait, amikor a magyar gazdaság fejlesztési irányairól, lehetőségeiről beszélünk” – kezdte előadását. Példaként említette, hogy a kínai vezetés Európával kapcsolatos gazdasági törekvései között preferált szerep jut hazánknak, de ennek a figyelemnek a megtartásáért dolgozni kell regionális szinten is. Álláspontja szerint a régiók szerepe azért kiemelt, mert az országok közötti kapcsolat kialakítása lassúbb, helyi szinteken viszont közvetlenebb, gyorsabb lehet a döntéshozatal.

Az Európai Unióról szólva elmondta, a közösség pénzügyi válságot él át, kérdés, hogyan tud a gazdasága kilábalni ebből a helyzetből, és hol lesznek a jövő Európájának hangsúlyai?

A miniszteri biztos szerint: Kelet-Közép Európában (!), mert itt megvan az a fejleszthető gazdasági környezet, azok a kihasználatlan erőforrások, amelyek a felfelé ívelő pályát biztosíthatják.

Cél a vezető szerep

„A kormány célja, hogy Kelet-Közép Európán belül Magyarország legyen a motor” – emelte ki, majd hozzátette: erre két okból is jó esélyünk van. Egyrészt azért, mert a keleti nyitás programja kapcsán hazánk építi a kapcsolatokat a keleti piacokkal, másrészt a Németországhoz fűződő hagyományosan jó és élő gazdasági, politikai, külpolitikai viszony előnyt jelent számunkra.
Hogyan valósítható meg hazánk vezető szerepe? „Mindenekelőtt forrás kell a gazdaságba” – fogalmazott. A forrást pedig – mint elmondta – a strukturális, a kohéziós és mezőgazdasági uniós alapokból érkező, nekünk járó pénzek jelentik. „Éppen azért kell stabilizálni a költségvetést, mert ha ezekhez a forrásokhoz nem vagy csak korlátozott mértékben jutunk hozzá, akkor az hatással lesz arra, hogy hazánk mit tud Európa fenntartható növekedéséhez hozzátenni?”

Egészséges arányok

Magyarországon, ezen belül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében olyan, eddig kihasználatlan erőforrások vannak, amelyek tudatos mozgatása komoly növekedést eredményezhet.

A miniszteri biztos két lényeges, követendő stratégiai irányról beszélt. A fejlesztési források bevonásával meg kell találni az egészséges arányokat a mezőgazdaság, az ipar és szolgáltatási ágazatok között. Borsod-Abaúj-Zemplénben erre jók az esélyek, hiszen a borsodi tengely – Ózd, Kazincbarcika, Miskolc, Tiszaújváros – adja az ipari „lábat”, a zempléni a turizmussal, az élelmiszer feldolgozással a szolgáltatóit, a Csereháti rész pedig – amely a kassai és miskolci iparvidék éléskamarája volt – a mezőgazdaságit. A másik követendő irány a foglalkoztatás bővítése. Meg kell találni azokat az iparágakat, amelyek ezt jelentős mértékben lehetővé teszik, ezek fejlesztése pedig az uniós források céltudatos irányításával lehetségessé válik.

Tervezési szakaszban

Dr. Mengyi Roland a következőkben a megyei önkormányzat munkájáról beszélt. Elmondta, 2012. január elsejétől terület- és vidékfejlesztési feladatokat látnak el, és ebben a minőségben a 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszakra szóló fejlesztési koncepció program alapú tervezése zajlik. A megyei területfejlesztési koncepció részét képező helyzetértékelés már elkészült, azt a közgyűlés november 15-én jóváhagyta.

A területfejlesztési koncepció három elvárás mentén készül, ezek a következők: Mit vár az unió? Melyek a megye versenyelőnyei, lehetséges kitörési pontjai? És eleget kell tenni a fenntartható növekedést biztosító gazdasági szerkezet, illetve a foglalkoztatás bővítés követelményének is.
„A jövő év áprilisára el kell készülnie egy olyan, minősített fejlesztési tervnek, amely alapján a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium összeállítja az országos területfejlesztési koncepciót és tervet. Ez lesz annak a partnerségi szerződésnek az alapja, amelyet hazánk megköt az EU Bizottságával a 2014-2020-as ciklusra. Ami ebben a fejlesztési tervben nem lesz benne arra később nem, vagy csak nagyon nehezen szerezhetünk uniós finanszírozást” – jegyezte meg.

A megyei fejlesztési terv összeállításában, elkészítésében az önkormányzat stratégiai partnere többek között a BOKIK, és rajta keresztül s megye vállalkozói – hallottuk a miniszteri biztostól. Emellett a koncepció elkészítésének fontos része a társadalmi egyeztetés is, amely az állampolgárok, az érdekképviseletek, a társadalmi szervezetek bevonását jelenti.
„Most lehetőségünk van arra, hogy 7 évre tervezzünk, de ez a 7 év 20-30 évre meghatározhatja hazánk helyzetét” – hangsúlyozta.

Zárásként két dolgot kért a jelenlévőktől: egyrészt, hogy segítsék ezt a munkát javaslatokkal, ötletekkel és természetesen kritikával is. Másrészt addig, amíg ennek a hatalmas volumenű munkának az eredményei megmutatkoznak, tartsanak ki, használjanak ki minden lehetőséget a bővülésre, és ne feledjék a legfontosabb fejlesztési elveket: foglalkoztatás bővítés, hazai termék, hazai hozzáadott érték.