Gazdálkodással spórolnak a falvak

Mádon az önkormányzat tulajdonában lévő, közel öthektáros földterület megmunkálásával kezdte el a részbeni önellátási képesség kialakítását a településvezetés az idei évben. Tatárka József polgármester arról adott tájékoztatást, hogy nincs olyan konyhakerti növény, amely ne került volna ültetésre a foglalkoztatott közmunkásokon keresztül. Betakarítás után ezek egy része közvetlenül került felhasználásra az önkormányzat által fenntartott intézményekben, másik hányadát folyamatosan dolgozzák fel, konzerválják, gondolnak a téli időszakra. A jövő évet illetően elkezdték a terület kibővítését. Jelenleg egy hektárnyi föld áll rendezés alatt, ezen is szeretnék megkezdeni a termelést, ugyanakkor még 5.5ha szántó áll rendelkezésre – hasonló céllal. Az önkormányzat önerőből valósította meg mindezt, ám a tervezett fejlesztéseket már nem tudják saját kasszából finanszírozni. A kézi szerszámokon túl szükségük lenne a talaj további megmunkálásához ekére, boronára, vetőgépre. Az őszi munkákhoz tárcsára, kultivátorra, gyűrűs hengerre, boronára, rotációs kapára, egy burgonyavető-, töltő- és felszedő gépre, továbbá egy platós kisfurgonra a dolgozók és az eszközök, illetve termények szállítására. - Sok pénzt takaríthatnánk meg, ha a palántákat magunk állíthatnánk elő, ehhez azonban üvegház, vagy komolyabb fóliasátor kellene, az építéseket pályázat útján szeretnénk megvalósítani. Álom, de nem ártana a termények feldolgozásához-fogadásához egy hűtőkamra - fogalmazott Mád polgármestere.


Komlóska – a jelek szerint – túllép a feldolgozással járó nehézségeken. Novemberi ott jártunkkor egyeztetett a polgármester a tervezővel, miközben megjegyezte, milliókban mérhető az önellátásból fakadó megtakarítás. - A szántóföldi növénytermesztés mellett elindítottunk egy földprogramot, felvásároltuk a gazos, kihasználatlan területeket, gyepet, erdőrészeket, így tavasszal már több mint százharminc hektáron gazdálkodtunk – sorolja Köteles László polgármester. - Felvettem a kapcsolatot Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkárral és azzal a javaslattal éltem, hogy az időszakos foglalkoztatás helyett inkább egy egész évet átölelő munkalehetőség lenne szerencsés. Sokszor nincs szükség nagyobb létszámra, ezért azt gondolom, kevesebb emberrel folyamatos, és kiszámíthatóbb munkákat lehetne elvégezni. Ilyen pl. az állattartás. Egyelőre ezer őshonos csirke köt le bennünket, de a rendbe tett gyepterületre jönnek majd kecskék, szarvasmarhák. A konyhakerti növények kapcsán helyi termék-előállító kisüzemet és helyi termékboltot szeretnénk építeni pályázati támogatásból, a tervek elkészültek. Itt nem csak az önkormányzati termelést koordinálnánk, de a térségi termékeket is. Nem kevésbé fontosak a turisztikai fejlesztések, a helyi kereslet mellé kell hozni az idegenforgalmat. Az előállított termékeket első körben a helyben élők között hasznosítjuk, a többlet viszont a vendéglátó egységekbe kerül, kiszerelt állapotban pedig bárki hozzájuthat. Létrehoztuk, megalapítottuk a Zempléni Helyi Termék és Szolgáltatás klasztert, egy sikeres pályázat eredményeként húsztól több vállalkozás van benne Szerencstől Fűzérig – adott tájékoztatást Köteles László.


Szerencsen Vaszily Miklós városi főkertész irányításával végeznek mezőgazdasági munkákat az éven, a 37.sz. főútvonal mellett található nyolchektáros önkormányzati területet növénytermesztésre használják. Korábban parlagon hevert a városnak ezen része, a zöldségtermelésből származó élelmiszer alapanyagok a polgármesteri hivatal fenntartásában működő intézmények konyháira kerülnek, csökkentve a kiadásokat. Ugyanekkor olyan növényeket is termelnek, amelyeknek a termései (pl. csemegekukorica) nem kerülnek teljes mértékben helyi felhasználásra, egy részüket konzervgyárak felé értékesítik. A termesztéssel járó munkálatokban húsz fő vett részt napi nyolc órás időtartamban, a dolgozók közhasznú foglalkoztatása egy sikeres pályázat eredménye, és ugyancsak pályázati pénzből finanszírozzák a vetőmagok beszerzését. Azt már Csider Andor az élelmezési ágazat vezetője sorolja, hogy négy –és félmillió forint értékben termeltek étkezési alapanyagot ebben az esztendőben, információi szerint ennek cirka negyven százaléka a munkabér és az anyagköltség. – Nagyon fontos, hogy biztonságos, nem génkezelt, nem vegyszerezett konyhakerti növényekről van szó, mivel mellőztük a drága növényvédő szerek alkalmazását. Az közétkeztetésben résztvevők olyan élelmiszerekhez is hozzájutottak, amelyek eddig nem igazán szerepeltek az étlapunkon. Ilyen a csemegekukorica főzve, a cukorborsó nyersen, vagy a szőlő. Persze mindezek a fő étkek mellé, egyfajta desszert gyanánt. A program kapcsán sikerült bővíteni a választékot, és nem elkerülendő tény, hogy rendkívül egészséges, zöldségekben gazdag étrendet állítottunk össze – mondta érdeklődésünkre Csider Andor.


Erdőhorvátiban a konyhán dolgozó szakácsnők mondják el, hogy nagy a siker lakossági berkekben, a vélemények szerint tartalmasabbak, testesebbek, ízekben gazdagabbak azok az ételek, amelyek a helyben termelt alapanyagokból készülnek. Takács Gábor polgármester megfogalmazása szerint folytatják a programot, igazodnak a Belügyminisztérium rendelkezéseihez, a munkákat kiterjesztik a feldolgozás irányába is. A BM májusban kötött támogatási szerződést Erdőhorvátival, el tudták indítani a programot Vajdácskán, Tolcsván, és a már említett Komlóskán. – Új elem lesz jövőre a tám-rendszeres uborka termesztése, kiegészítő támogatást kaptunk erre a KIM-től. Az uborka révén egy savanyúsító üzem megvalósításán dolgozunk, ezt pályázati támogatásból szeretnénk megépíteni – sorolja a polgármester. – Itt már nem csak a saját konyha kielégítése szerepel napirenden, a feleslegből besegítünk a környező települések felé. Pénzügyi megtakarításról lehetne beszélni, csak értelme nincs egyelőre, mert ami pluszban marad, azt visszaforgatjuk. Mintaprojektünk béreit és járulékait az állam állja, és ennek a kilencven százalékát még pluszban adja beruházásokra, fejlesztésre. Szintén a közmunkán keresztül telepítenénk le tojótyúkokat, a tojások képeznék egy tésztaüzem kialakításának az alapját, mindez újabb munkahelyeket teremtene. A közelmúltban járt nálunk Kövér László parlamenti elnök, aki egyben a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesületének az elnöke is. Megkötöttünk egy burgonyatermeléssel kapcsolatos támogatási szerződést, ennek megfelelően a termés egy részét a szolgálat kapja. Távolabbi elképzelésünk a szürke marha -és juhtenyésztés – számolt be az eredményekről Erdőhorváti polgármestere.

-SfL -

Harsány: A 2150 fős Harsányban ez év szeptemberében indult be a mintagazdaság, amelyben közmunkások alkalmazásával saját maguk termelik meg a szükséges zöldségeket, gyümölcsöket és gondozzák a sertés állományt.
Szabó Gergely a település polgármestere nagyon büszkén meséli az előzményeket: - A költségvetés csökkentése érdekében döntöttünk úgy, hogy önellátóak leszünk. Felmértük, hogy milyen alapanyagokra van szükség, megnéztük milyen földterületeink vannak, s kezdődött a megvalósítás.  Ezekben a munkákban többnyire közmunkásokat foglalkoztatunk, s olyan munkát végeznek, aminek hasznát is látja a település. Innen indult az ötlet a zöldség termesztésre, sertés tartásra, a megfelelő szántóföldi gazdálkodásra, mivel ez csökkenti a kiadásainkat. Ezek a földterületek részben saját tulajdonú részben pedig bérelt földek. Vannak földterületek, amelyek már 10 éve nem voltak művelve.  Nagytöbbségében az a jellemző, hogy ezek elhanyagolt, elhagyott földek. 8 hektár területet műveltünk ebben az évben. 6 hektáron kukoricát, 1.5 hektáron burgonyát és fél hektáron egyéb konyhakerti növényeket. A bokroktól megtisztított ólakban 18 sertés nevelkedik. Napi szinten 3-20 fő dolgozik a földeken és az állatok gondozásában. Most már elmondhatjuk, hogy fölösleget is termelünk, ezeket elraktározzuk, vagy szociális célokra használjuk. – fejezte be mondanivalóját Szabó Gergely.

Sokan választják lakóhelyüknek a települést, hiszen gyönyörű környezetben nevelhetik fel gyermekeiket a családok. A harsányi óvodában 74 gyermek tölti mindennapjait. - mondta Nagyné Sír Ildikó, óvodavezető. - Egy konyha látja el a településen az óvodát, az iskolát és a szociális étkeztetést. Minden étel a helyi konyhán készül. Itt használják fel a mintagazdaságban megtermelt zöldségeket, gyümölcsöket, melyből az óvodai és iskolai étkeztetés történik.  Amit megtermeltünk abból már többször főztek a gyerekeknek, akik nagy boldogsággal fogyasztották, hiszen nagyon sok szülőnek része van ebben. Természetesen, mivel szeptemberben indult ez a gazdaság ezért még sok mindent meg kell vásárolnunk, mert időbe telik, amíg felfejlődnek az állatok vagy növények. – mondta az óvodavezető.

Takácsné Oczela Csilla a Hunyadi Mátyás Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda intézményvezetője lapunknak elmondta, hogy az első Harsányban termelt burgonyából készült főzeléknek hatalmas sikere volt a gyerekek körében. - Nagy örömmel fogadták az iskolások is, hogy a helyben termelt zöldségeket, gyümölcsöket fogyaszthatják. Nagy szerencse, hogy a szakácsunknak cukrász végzettsége is van és így helyben készült süteményeket is kapnak a gyerekek.  125 tanulónk van az iskolában, ebből 80 gyerek veszi igénybe az iskolai étkeztetést. Mindig nagyon odafigyelünk, hogy a gyermekeink egészségesen táplálkozzanak ezért nagy öröm számunkra, hogy a helyi mintagazdaságból látjuk el a közétkeztetést. – nyilatkozta az intézményvezető.

Én már korábban is dolgoztam közmunkásként. – mondta Farkas Richárd. Jelenleg a sertéstelep vezetője vagyok és az állatok nevelésével, gondozásával foglalkozom. Nagyon örültem ennek a munkának, mert így 8 órában dolgozhatok. Két gyermekem van. Ők a helyi óvodába, iskolába járnak, és nagyon büszkék, hogy az ő apukájuk is részt vesz a mintagazdaság munkájában.

F.Bacsó Bea

Fotó: VCs, SfL