Ha a vonat nem jár...

A szakszervezeti vezető azt mondja, a tavaszi vonalbezárások nem hoztak megtakarítást a MÁV-nak, a polgármester a települések elsorvadásától tart, a közlekedési szakember szerint a bezárások mellett nincsenek szakmai érvek. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium viszont újabb vasúti szárnyvonalak bezárását tervezi a vasúttársaság gazdaságos működtetésére hivatkozva. Pont akkor, amikor az Európai Unió a vasúti közlekedés fejlesztését szorgalmazza. Vélemények, érvek, aggodalmak a vasút leépítés apropóján.

Tavasszal már jó pár vasútvonalon leállította a személyszállítást a kormányzat. A hivatalos megfogalmazás szerinti „meghatározatlan idejű szüneteltetés” megyénket a Hejőkeresztúr–Mezőcsát és a Kazincbarcika–Rudabánya viszonylatokban érintette. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium legújabb tervezete szerint ugyanez a sors vár a Putnok–Szilvásvárad és a Hidasnémeti–Szerencs közötti vasútvonalakra is. Az év eleji vonalbezárások kapcsán a hivatalos hírek arról szóltak, hogy a vasúti forgalmat a közutakra, vagyis a buszokra irányították át. Ám a Borsod Volánnál megtudtuk, tavasz óta a szóban forgó vonalakon nem állítottak be új járatokat a vasúti forgalom átvétele miatt. „Ráfért a meglévő kapacitásra” – így jellemezte a rudabányai szakasz megemelkedett szállítási igényét Papp Mariann, a Borsod Volán Zrt. osztályvezetője. Szavaiból kiderült, mindössze annyi változás történt, hogy a Rudabánya felől érkező buszok érintik a kazincbarcikai pályaudvart. Aki tehát vasúttal szeretne tovább utazni, annak így nem kell a városon belül átszállni, gyalogolni. De az osztályvezető szerint kihasználatlanság miatt hamarosan ezt a kitérőt is megszüntetik. A csáti vasút forgalmát a Miskolc–Mezőcsát és a Miskolc–Nyékládháza–Nemesbikk buszjáratok vették át. De itt sem gyarapodott a menetrendben a járatok száma. Sőt, a tervek szerint a csáti és nemesbikki buszjáratokból is kivennének egyet-egyet, miután a Borsod Volán számításai szerint nincs megfelelő igény rá. Információnk szerint a Borsod Volánt egyébként még hivatalosan nem kérte fel a minisztérium az újabb két vasúti szárnyvonal forgalmának az átvételére, csupán bizonyos adatokat kértek be. Az új menetrendet december 9-én vezeti be a Volán és a MÁV, tehát már nincs sok idő a döntésre.

Budapesten dől el, mi kell Borsodnak!

A Közlekedéstudományi Egyesület tanácsát, véleményét nem kérte ki a szaktárca a vasútvonalak tervezett bezárásával kapcsolatban. Budapesten tudják, mi kell a vidéknek?

"A vasutat fejleszteni kellene” – szögezte le Stoll Gábor, a Közlekedéstudományi Egyesület megyei elnöke, aki a szárnyvonalak bezárásának véleményezésétől figyelemre méltó indokkal zárkózott el: "Ez politikai kérdés, semmi köze a szakmához. A tervezett döntés kapcsán nem hangzott el szakmai érv, vagyis például az időtényező vagy a környezetvédelmi hatás. A pénz nem szakmai érv.” Na igen, a pénz nem szakmai, hanem gazdasági. Valójában azonban a vonalbezárások pénzügyi vonzata sem ismert teljes egészében. A közvélemény ugyanis nem látott még olyan elemzést, amelyben szerepeltek volna például a megnövekedett közúti forgalom miatt keletkező károk, kiadások, vagy számba vették volna a környezetszennyezési következmények anyagi hatásait, nem beszélve a közvetetten érzékelhető egészségrombolásról. A közlekedési szakembereket tömörítő egyesület véleményét egyébként nem is kérte ki a minisztérium a szárnyvonalakkal kapcsolatban. Nyilván úgy gondolják, Budapesten jobban tudják, hogy mire van szükség itt Borsodban. „Iszonyatos teherforgalom jelent meg az utóbbi években megyénk közútjain. A főutak még úgy ahogy elviselik, különösen a 3-as, amelynek Miskolctól északra vivő teljes szakaszát szélesítették, megerősítették. Elkerülő utak is épültek, de így is van, ahol lakott területeken haladnak át a járművek” – jellemezte a jelenlegi állapotokat a közutas szakember.

Elismerte, hogy leginkább Tokaj térségében szorít a „csizma” – ugyanis a nemzetközi tranzit rázúdul a dél-zempléni községekre, városokra, mivel a Tiszán csak Tokajban van közúti híd. Hiába a tiltakozás, a minisztérium terveiben nem szerepel sem új út, sem új híd építése a térségben. Búcsúzóul egy jó hírt is hallottunk Stoll Gábortól: „Jövőre indul az alsóbbrendűúthálózat fejlesztési program, EU-támogatással. Ez huszonegynéhány utat érint a megyében, négymilliárd forint fölötti összegben.” Azt már mi jegyezzük meg, hogy információnk szerint a munkálatokat idén el kellett volna kezdeni, de csúszik a beruházás – az okok között nyilván finanszírozási problémákat kell keresnünk…

Megtakarítás nélküli rombolás

„Tiltakozni kell a szárnyvonalak bezárása ellen, mert ez nem más, mint a vasút, a régió, a kistérségek tudatos leépítése! Nézzék meg, mi történt a Bodrogközzel a kisvasút 1984-es bezárása után” – utalt a tanulságos példára Kovács Ferenc, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) miskolci képviselője. „Az elsorvadás lesz a sorsa a kishidasi, és a szilvásváradi vonalak melletti településeknek is” – vélekedett a szakszervezeti vezető, aki szerint a mezőcsáti vonal tavaszi bezárása nem hozott megtakarítást a MÁV konyhájára. Kovács Ferenc úgy vélte, nem véletlen, hogy a megtakarítások mértékéről egyetlen adatot sem hozott nyilvánosságra a vasúttársaság. „Reformok címszó alatt a vasút leépítése folyik, pedig a reform szerintem a fejlesztést, az átalakítást jelenti. Hozzá nem értő emberek tudatos munkája ez. Az a szörnyű, hogy lassan igazuk lesz, mert csatlakozások hiányában tényleg vannak szellemvonatok – magyarázta rezignáltan Kovács Ferenc.

A kormány lepasszol

"Ez a hozzá nem értés újabb bizonyítéka” – reagált Tamás Barnabás putnoki polgármester arra a minisztériumi kezdeményezésre, hogy az önkormányzatok vegyék át a veszteséges szárnyvonalak működtetését. „Az önkormányzatok teljes ellehetetlenítése folyik ebben az országban. Olyan szolgáltatást szeretnének ránk lőcsölni, amellyel a kormány sem bír. Ezért írtunk nyílt levelet tiltakozásként” – hallottuk a gömöri városvezetőtől. Tamás Barnabás egyébként azt is nehezményezte, hogy mindössze egy hetet adtak az önkormányzatoknak a döntésre, olyan helyzetben, amikor az anyagi lehetőségeik egyre szűkülnek. Természetesen érvei is vannak a szárnyvonal megmentésére: „A Putnok–Szilvásvárad közötti rész az ország egyik legszebb vidéke, ahol igazi élmény a vonatozás. Ezt akarják Volán-buszokkal kiváltani!? Ráadásul a nyomvonalat nem is követi a közút. Egyes részeken az Agria Volán, más részeken a Borsod Volán szállítja az utasokat. A kistérség kitörési pontjaként hirdetik a turisztikát… Ha ezt komolyan gondolják, a menetrendet kellene a nagyobb rendezvényekhez igazítani, nem pedig bezárni a vasutat. A szárnyvonalak leépítése azért is érthetetlen, mert a Putnoktól nyolc kilométerre lévő Szlovákiában fejlesztik ezt a közlekedési ágat” – fogalmazta meg az ellentmondásokat Tamás Barnabás.

Szilvási Dorottya Tímea (Hejőkeresztúr)

„Felháborított a vasútvonalak „ideiglenes szüneteltetése”, hiszen már márciusban is tudtuk, ami mostanra világossá vált: a bezárt vonalakon szerelvény többé nem közlekedik. Diák vagyok, a mezőcsáti vonattal jártam Miskolcra, kényelmesebb volt, mint most a busz, még tanultam is reggelente, vagy pihentem. A zsúfolt buszon ez lehetetlen, sokkal fárasztóbb az utazás.

Fejes Tibor (Abaújkér)

„Mindennap vonattal közlekedek, mert a busz menetrendje az én munkakezdésemhez nem jó. Abaújkérről jövök, és még három kilométert megyek a munkahelyemig – minden nap, télen nyáron – biciklivel. A kerékpárt a vonaton szállítottam, a buszon viszont nem lehet. Ezért nekem nem jó, ha bezárják a vasutat” – magyarázta a gépi forgácsolóként dolgozó férfi az abaújszántói vasútállomáson. Sejtelme sincs, hogy vasút nélkül hogyan jár majd munkába.