Ha ég a pokol…

Magyarországon a gyomorégés népbetegségnek számít, a lakosság 30%-a szenved rendszeresen a tünetektől.

A közfelfogásban a gyomorégést a fekélybetegség tünetének tartják, pedig ez valójában a nyelőcső reflux klasszikus tünete, amit a tápcsatorna felső szakaszának a mozgászavara okoz. Ez azt jelenti, hogy a gyomorsav visszaáramlik a nyelőcsőbe, ami leggyakrabban gyomorszáji és szegycsont mögötti fájdalomként jelentkezik – kezdte a beszélgetést dr. Csongrádi Csaba.  Elmondta, hogy bármilyen korosztálynál előfordulhat a probléma, de általában 40 éves kor fölött szaporodik meg a betegek száma, 50-60 éves korban a leggyakoribb. A túlsúlyos, elhízott egyének között magasabb az előfordulási arány.

Veszélyben a nyelőcső és a légzőszervek

Az esetek többségében nincs, vagy csak enyhe a szervi károsodás, de a nyelőcsőbe jutott savas gyomortartalom különböző súlyosságú gyulladást vagy nyelőcső fekélyt okozhat – tájékoztatott dr. Orosz Péter főorvos. Az elhanyagolt esetekben a nyelőcső alsó szakaszán hegesedés, szűkület jöhet létre, hosszú távú következményként pedig olyan nyálkahártya átalakulás indulhat el, ami nyelőcsőrák kialakulásához vezet. A savas reflux emellett károsíthatja a fogakat, krónikus torok- és garatgyulladás alakulhat ki, légúti problémákat, köhögést, fulladást, reggeli rekedtséget, asztmás tüneteket provokálhat. A panaszok sajnos nem minden esetben tükrözik a gyulladás súlyosságát és a szövődmények fennállását!

Kiváltó okok és megelőzés

A megelőzés elsősorban az életmódváltást jelenti – hangsúlyozta dr. Karádi László főorvos. A nagy, több fogásos, vagy túl késői étkezések épp úgy okozhatnak gyomorégést, mint a túl zsíros, fűszeres ételek. A dohányzás, a csokoládé, a koffein-, vagy alkoholtartalmú italok, illetve a citrusfélék fogyasztása provokálja a tüneteket. Bizonyos evési szokások megváltoztatása is segíthet az emésztési problémák megelőzésében: együnk többször, rendszeresebben kisebb adagokat! Éjszakára ne együnk sokat, főleg ne nehezen emészthető, zsíros-fűszeres ételeket! Kerüljük a szénsavas italok fogyasztását! Emellett ha valaki túlsúlyos, az fogyjon le. Hasznos lehet az ágy fejrészének a megemelése, szűk ruházat kerülése. Mindemellett kerülendő a savtermelést fokozó gyógyszerek szedése.

Gyógyítás

Nagyon hatásos gyógyszerek vannak forgalomban, amelyek a gyomortartalom visszaáramlását nem tudják ugyan megakadályozni, de csökkentik a savtermelést, így a tünetek jelentősen mérséklődnek, illetve megszűnnek. Szükséges lehet azonban a betegek időnkénti endoszkópos (tükrözéses) vizsgálata – emelte ki dr. Horváth Gábor. A főorvos felhívja a figyelmet arra, hogy a gyógyszertárakban recept nélkül kapható savlekötők nincsenek hatással a savképződésre, ezért a reflux gyógyításra ezek nem alkalmasak. Ha a megfelelő gyógyszeres kezeléssel nem sikerül eredményt elérni, akkor műtéti megoldás jön szóba. A gyomorszájat, a nyelőcső - gyomor találkozásánál mechanikusan megerősítik, így megakadályozzák a savas gyomortartalom visszaáramlását. Ez ma már laparoszkópos műtéti technikával is elvégezhető, ami kisebb megterhelést jelent a betegnek és gyorsabban tud visszaállni a munkába.

A refluxbetegség és a Helicobacter pylori

A Helicobacter pylori - az emberi gyomornyálkahártyán élő baktérium – két ausztrál tudós Nobel díjas felfedezése. Az emésztőrendszer megbetegedését előidéző gyulladások és a fekélybetegség kialakulásáért felelős baktériummal a magyar felnőtt lakosság valamivel több, mint 60%-a fertőzött.  Reflux betegeken tartós savtermelést gátló kezelés megkezdésekor, vagy a kezelés során ajánlott a baktérium kiirtása gyógyszeres kezeléssel - mondta el dr. Kristóf Tünde. A főorvosnő felhívta a figyelmet arra, hogy a Helicobacter fertőzés kimutatására ma már széklet-teszt és kilégzéses vizsgálat is elérhető, így tehát ennek a bizonyítására nem föltétlenül szükséges a tükrözés. Ha a nyelőcsőgyulladás vagy fekély megítélésére gyomortükrözés indokolt, akkor azt a beteg kérésére rövid altatásban is el lehet végezni.

Dávid Ildikó