Hatalmas károkat okoz az aszály

Negatív rekord

– Az egész azzal kezdődött, hogy vetettünk tavaly 670 hektáron őszi káposztarepcét, ami nem kelt ki, ezért kiszántottuk, és vetettünk a helyére őszi búzát. Ez se kelt ki csak karácsony táján, mert száraz, hosszú ősz volt. Tudni kell, hogy a területünk egy része a nemzeti parkhoz tartozik, s jöttek a vadlibák, amelyeket az említett okok miatt el se űzhetünk. Az ember el tud képzeli 50 vadlibát együtt, csapatban. Akár még 500-at is, ha megerőlteti a fantáziáját, de ide 50 000 jött – fogott a kálváriájuk bemutatásába Koncz György, a Szentistván, Tard és Cserépváralja határában gazdálkodó Szentristváni Mezőgazdasági Zrt. elnök-igazgatója. – Óriási károkat okoztak a vetésben és ehhez jött még az aszály a vegetációs időszakban. Emlékezetem óta nem volt ilyen negatív rekordunk. A hektáronkénti átlagunk 3 tonna alatt maradt, pedig 6,8 tonna is volt már… Tavaly augusztus óta, tehát 13 hónap alatt mindössze 255 milliméter csapadék esett nálunk – panaszkodott az agrárszakember.
– Most kezdjük a napraforgó betakarítását – gyenge a termés. A kukorica pedig minősíthetetlen! Leginkább ez sínyli meg az aszályt, ezért Szlovákiában voltam kukoricát vásárolni. Koncz György szerint ennek az állattenyésztők látják majd leginkább a kárát, hiszen a hús átvételi ára alig változott, a takarmány pedig közel kétszer annyiba kerül…

Szenved a szőlő

A szőlő gyökerei ugyan jóval mélyebben kapaszkodnak a talajba, mint például a kukoricáé, azonban, a nincsből ezek se tudnak folyadékot felszívni. A Bükkaljai Borvidéken már eldőlt, hogy nem lesz jó évjárat, az aszálykár jelentős, de mértéke csak a szüretkor derül ki.
– Ha nem esik egy hétig, itt is csutka baj lesz. Nem elég, hogy nem nőnek a bogyók, ráadásul a szárazság miatt még visszaszívnak majd a levelek, mint tavaly is történt. Ennek következtében heti 5-10 százalékkal apadhat a szemek súlya – magyarázta  szeptember első napjaiban Szente Imre, a Bükkaljai Hegyközségi Tanács elnöke, borász, hogyan védekezik a szőlő az aszály ellen. Azóta csak egy kisebb, öblítő eső volt, tehát a helyzet csak romlott… A borász hozzátette kiegészítésként, hogy jobb vízellátású táblákon, illetve azoknál a gazdáknál, akik lombtrágyáztak jobb a helyzet valamivel. Számításai szerint 40-50 milliméternyi csapadékra – ami már leér a gyökerekig a talajban – lenne szüksége a szőlőknek. Ráadásul sok cukrot kellene a szőlőknek raktározniuk, hogy télen tűrjék a fagyot…
- Nem lesz jó évjárat sajnos, mert a savak kiégnek – kesergett Szente Imre – Most még van benne, ezért valószínűleg nem várjuk meg a teljes érést, hanem hamarabb leszüreteljük a szőlőt. Egyébként is hamarabb megindult a szüret, mint szokott.
Hollóköi Mihálynak nemcsak szőlősgazdaként és bortermelőként, de a Tállya-Golop Hegyközség elnökeként is rálátása van az aszály okozta gondokra Tokaj-hegyalján. – Elsősorban a tízévesnél fiatalabb hárslevelű ültetvényeknél van probléma, ezeknek a tőkéknek a gyökerei még nem jutottak el a föld mélyebb, vizet tartalmazó rétegeibe. Pontosan emiatt tapasztalható egyes helyeken a kiszáradás, vannak területek, ahol két centis repedések láthatók a földfelszínen. A termést, a bort illetően savhiányról beszélhetünk, ha egy héten belül nem kapunk kiadós esőt, korai szüretet kell kilátásba helyezni. Egyes dűlőkben gondot jelent a betegségek, a peronoszpóra és a szőlőmoly megjelenése, de ez csak ott tapasztalható, ahol nem időben, vagy nem megfelelő szerrel végezték el a permetezést.

Kiszáradtak a legelők

A csapadékhiány nem csak a növénytermesztésre, de az állattartásra is hatással van. Monok határában mintegy háromszáz szürke marhát tartalmazó állatállomány található. Bacsó István tanyagazda elmondása szerint az aszály miatt nagy területeken száradtak ki a legelők.
– Ez indokolja, hogy egyik település határából a másikéba kell hajtanunk az állatokat, sokszor magukon a falvakon keresztül. A szálastakarmány hiánya országosan gond, amit sikerült betakarítani, az nem fedezi a hazai igényeket már csak azért sem, mert külföldre is szállítanak belőle. A takarmányárak az egekbe szöktek, nem beszélve a szemes termésekről, ezekből a kiesés ötven százalék is lehet. Egyelőre kilátástalannak látszik a téli időszak, az állomány fenntartása lényegesen többe fog kerülni, mint korábban. Kelet-Magyarországon be lehet szerezni takarmányt, mi a Bodrogközből vásároljuk, ám Nyugat-Magyarországon súlyos a helyzet, legalábbis ilyen értesüléseim vannak. Amit nem befolyásolt az aszály, az az itatás. A mélyebb rétegekben azért van víz, a kutak nem száradtak ki, mint ahogy a patakok sem – fogalmazott Bacsó István.

A meteorológus bízik az égiekben

A városiak egy részének fel sem tűnik a betonrengetegben, hogy sokfelé fuldoklik a természet a szomjúságtól. A meteorológus se tudott semmi biztatót mondani, csupán Madáchot idézte Az ember tragédiájából…

– Egy hétnél tovább nem lehet felelősséggel az időjárást előre jelezni, a csapadékot pedig öt napnál tovább – szögezte le Rázsi András, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa mikor arról próbáltuk faggatni, hogy a szőlő és kukorica szempontjából fontos szeptemberben megjönnek-e az esők? Így ugrottunk a témában, hiszen mire megjelenik a cikk letelt az említett idő. Ezért a sokéves tendencia felvázolására kértük.
– Az átlagosnál szárazabb hónap szokott lenni a szeptember. Évente kétszer, a május-június és az október-november hónapokban vannak a csapadékmaximumok. Az idei azonban az átlagostól nagyon eltérő év, amely akár így is maradhat, de akár gyökeresen meg is változhat – tért ki minden konkrétum elől a meteorológus, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a nyáron helyenként lezúdult záporesők ellenére éves szinten jelentős csapadékhiányról beszélhetünk. Előfordult például, hogy Diósgyőrben két óra leforgása alatt lehullott a havi csapadék. Ezek a záporok ráadásul kiterjedésüket tekintve szűk helyen estek, nem érintették az egész megyét, s a csendes, áztató esőkkel ellentétben a nagy részük lerohant a felszínen. Az említett diósgyőri zápor víztömegéből is jó, ha 20 milliméternyi ivódott be a talajba, a többi a Szinvában, majd a Sajóban kötött ki…  
– Lehet, hogy egy hét múlva megfordul az időjárás, de ennek a kukoricának már lőttek. Azonban jövőre is kellene enni valamit – utalt a jövőre a meteorológus aki Madách klasszikusát idézve megjegyezte: Mondottam ember: küzdj, és bízva bízzál!