Honismereti kör: Abaúj ébresztői

Az idén januárban alapított egyesületnek már 21 tagja van, központjuk Encs, de a térség más településein élők is csatlakoztak. A tagok között a tanártól a lelkészig sokféle hivatású ember megtalálható, az érdeklődésük viszont azonos: tenni Abaújért.

Az első nagy rendezvényük az a napokban megtartott est volt, amelynek az encsi Váci Mihály Gimnázium adott otthont. A program vendége, előadója, R. Várkonyi Ágnes történész, akadémikus volt, aki a kuruc kor leghíresebb kutatója. Mint megtudtuk, azért választották első témának a kurucokat, mert a Rákócziak első birtoka a csereháti Felsővadász volt, és ezer szállal kötődik egymáshoz Abaúj vármegye és a Rákóczi család. A műsorban fellépett Nagy Csaba tárogató művész, aki természetesen kuruc dallamokat játszott. A rendezvényt megtekintő szép számú érdeklődő közt fedeztük fel Szeles András alpolgármestert is.

A LEGKURUCABB MEGYE

Az egykori Abaúj volt legkurucabb megye, innen álltak a legtöbben II. Rákóczi Ferenc zászlaja alá – hallottuk R. VÁRKONYI ÁGNES történész, akadémikus előadásában. „Döntő, nagy csaták nem zajlottak Abaújban” – szögezte le a történész, amit valljuk be, nem is bánunk, hiszen a seregek mozgása mindig pusztítással jár. Szikszó krónikája is bizonyítja ezt, mikor Rabutin császári generális Kassa felé vonulása közben felégette a várost. Szerencsére a megyeszékhelyet, Felső-Magyarország központját nem tudta bevenni. A történész kiemelte, hogy az 1704-es összeírás szerint Rákóczi seregébe Abaúj vármegye adta a legtöbb katonát. A hűség jutalmaként például Gönc a földesúri hatalom alól kikerülve hajdúvárosi rangot kapott 1707-ben. A tudós biztatta a helytörténet iránt érdeklődőket, hogy dolgozzák fel például a fejedelem által annak idején létrehozott panaszfelvételi irodák írásos anyagát, a vármegyei iratokat.