Interjúk félidőben - Országgyűlési képviselőket kérdeztünk

– Korábban polgármesterként a képviselői körzetben tevékenykedett, most államtitkárként a fővárosban tölti ideje jelentős részét. Hogyan sikerült összehangolni a kettős feladatot? - kérdeztük Tállai Andrást.

–  Nem könnyű az időbeosztás Budapest és Mezőkövesd között. A hét elejét a parlamenti munka és az államtitkári feladatok kötik le, a pénteket és a hétvégét a választókerületemben töltöm.

– Mezőkövesden és a térségben több modern ipari üzem is található, de a vidék mindig is híres volt mezőgazdasághoz való kötődéséhez. A Darányi Terv lehetőségeivel élve lát lehetőséget az agrárfoglalkoztatás felfuttatására?

– A Dél-borsodi térség valóban több lábon áll gazdasági tekintetben, hiszen az ipar, a mezőgazdaság és az idegenforgalom is meghatározó. Mezőkövesden az ipari üzemek határozzák meg a foglalkoztatottságot. Az elmúlt időszakban a gépjárműipar számára bedolgozó gyárak, üzemek bővülése volt jellemző. Így a Kovács Kft. és Modine Kft. adott át új üzemcsarnokot és teremtett több száz új munkahelyet. Most indul az Exír Kft.-ben is üzemcsarnok építés, ami tovább növeli a foglalkoztatottságot. A mezőgazdasági tevékenység is meghatározó a Bükkalján, például  Tibolddarócon új pezsgő-palackozó üzem épül. Remélhetőleg az új mezőgazdasági támogatási rendszer révén több kis élelmiszer feldolgozó üzemet sikerül létesíteni, új munkahelyeket teremtve és a zöldség-, gyümölcstermelők tevékenységét ösztönözve.

– Matyó népművészet, gyógyvíz, jó borok…  Az adottságok idegenforgalmi hasznosításával elégedett?

– Mezőkövesd és térsége számára az egészség- és gyógyturizmus, illetve a kulturális turizmus jelenti a fő vonzerőt, kitörési pontot. Ami az előbbit  illeti a korábbi években jelentős fejlesztések történtek – különös tekintettel a Mezőkövesd Zsóry Gyógy- és Strandfürdőre és a Bogácsi Gyógyfürdőre – de a látogatói igényeknek, a XXI. századi elvárásoknak megfelelő szolgáltatások kialakítása a jövő feladata. (EU társfinanszírozásban megvalósuló kiemelt projekt-melyre Mezőkövesd benyújtotta pályázatát.) Ugyancsak cél, hiányosság, hogy az egészség- és gyógyturizmus miatt térségünkbe látogató vendégek keveset tudnak a helyi, nagy múltú kultúra látványosságairól. Mezőkövesd esetében főleg a Zsóry és a város közötti kapcsolat földrajzi és funkcionális értelemben is vett erősítését kell megoldanunk, a kulturális szolgáltatások önfenntartó, látogatóbarát fejlesztését. Mivel a térségbe látogató vendég az itt töltött idő alatt sokoldalú – a vidék természeti, kulturális, gasztronómiai adottságait is bemutató – kikapcsolódásra vágyik, ezért erősíteni kell a bükkaljai településekkel való kapcsolatot, összehangolt fejlesztésére kell törekedni.

– A ciklus második felére milyen célokat tűz maga elé?

– Az előbb sorolt fejlesztések fenntartható működtetése, az intézmények turista csalogató tartalommal való megtöltése a cél. Továbbá fontos számomra új munkahelyek teremtése, amelyhez szorosan kapcsolódik a nagy álmom megvalósítása – a repülőtér újrahasznosítása. De mindezt meg kell előznie a válságból való kilábalásnak. Végre eljusson oda az ország, hogy elinduljon a gazdasági növekedés, mely bizonyos, hogy kihatással lenne a térségünkre is. Ismerve az EU célkitűzéseit, fel kell készülni az alternatív energiák termelése- és alkalmazása témájában kiírt pályázatok benyújtására az önkormányzatok fenntartható gazdálkodása érdekében.

Program szemléletű fejlesztés

„Az egyik legfontosabb erkölcsi feladatunk azt volt, hogy az előző kormány által eljátszott bizalmat, a szavahihetőséget visszanyerjük a választópolgároknál. Meggyőződésem, hogy a polgárok előtt teljes nyíltsággal kell beszélni a problémákról, de az előremutató dolgokról is, ugyanis a politikusokat a nyilvánosság védi a legjobban” – fogalmazta meg politikusi ars poeticáját Ríz Gábor Ózd és térsége országgyűlési képviselője, a megyei közgyűlés alelnöke.

A térségi munka során is ezt a nyíltságot tapasztalja, gyakorolja. A települési vezetőkkel folytatott tárgyalásokon nincs tabu téma.
- A korábbi ciklusok során a térségnek nem volt hosszú távú koncepciója, mindig az éppen adódó lehetőségekkel, ad-hoc jelleggel próbáltak meg élni, amely így nem állt össze organikus egységgé. Ózd új vezetésének első lépése a problémákra adott válasz, a feltárt lehetőségek programba állítása az elérhető erőforrások függvényében. Ez lett a Rombauer-terv, amely bekerült az országos növekedési tervbe is. „A terv súlyt helyez a hátrányban élők helyzetének a javítására, bővíti a foglalkoztatási lehetőségeket, segíti a vállalkozói környezet komfortosabbá tételét”- értékelt Ríz Gábor. Hozzátette: az ózdi tervekben kiemelt projektként szerepel az országszerte csak „kulturgyárként” emlegetett digitalizációs központ, amelyről már hasábjainkon is olvashattak.
A foglalkoztatáspolitika csak akkor lehet sikeres, ha a munkaerőpiac számára megbízható, jól képzett munkaerőt biztosítanak. Ennek érdekében komoly pénzeket, százmilliókat fektetnek a szakképzőhálózatba. A képviselő kiemelte: a politikai vezetés odafigyelését jelzi, hogy az országban egyedülálló módon a Türr István Képző- és Kutató Intézetnek Ózdon önálló igazgatósága működik. A gazdaságnál maradva: az elmúlt két évben jelentős fejlesztést hajtott végre a General Electric és a Johnson Electric a városban, aminek következtében 250 illetve 600 új munkahelyet hoztak létre, amelyek feltöltése folyamatban van.
„Remény látszik a korábbi évtizedben bezárt bányák újrahasznosítására. Az első fecske már meg is jelent, az Ózdi Szénbányák Zrt. Farkaslyukon, a Gyürky tárónál”- tért át a meglévő adottságokra alapozott egyik fejlesztési lehetőségre Riz Gábor. Elmondta, hogy a MÁV Zrt. vezetésével előkészítés alatt áll a Miskolc–Ózd elővárosi közlekedés beindítása, amely révén az észak-borsodiak átszállás nélkül juthatnak majd el Megyei Kórházba, illetve a Miskolci Egyetemre. A megyei közgyűlés alelnökeként kiemelten fontosnak tartja a közösségi közlekedés két pillére közötti egyensúly kialakítását. Azért is fontos a vasútfejlesztés mivel csúcsidőben Kazincbarcika és Sajószentpéter között rendszeresek a torlódások. Sikerült elindítani Ózdon 100 hektár energiaerdő telepítését, amely biomassza /szén alapú új városi fűtőmű kialakításának az alapja lesz. Az elmúlt évben megtörtént az önkormányzati ingatlanklaszter mezőgazdasági területegyesítése. „Az önkormányzati földeken jelenleg is meg tudnák termelni a közösségi konyhákra szánt alapanyagok egy részét, a burgonyát, zöldséget. Ehhez a közfoglalkoztatás és a szociális földprogramok kedvező feltételeket biztosítanak” – említette a kistelepülések lakossága és a közösség számára egyaránt előnyös programot.