James Bond után a szakmát is levette a lábáról
2013. április 13. (szombat) 11:49
A miskolci Kovács Attila harmadik generációs cipész mester, igazi sztár a szakmájában. A közelmúltban Németországban megrendezett Kézműves Cipőkészítők Európa Bajnokságán három aranyat szerzett, ezzel minden idők legsikeresebb cipésze lett, aki már James Bondnak is készített cipőt!
– Édesapja is cipész, egyértelmű volt, hogy folytatja a hivatását?
– Nagyapám csizmadia mester volt, nyolc gyereke közül öt vitte tovább a mesterséget, köztük édesapám, mint cipész. A családunkban tehát én vagyok a harmadik generáció. Pici gyerekkoromtól bejártam a műhelybe. Tizenévesként elindultam más irányba, de a sors és a Jóisten úgy akarta, hogy ez legyen a pályám, a cipészkedést választottam. Ösztönösen nyúltam a szerszámokhoz, ahogy gyerekkoromban belém ivódott, nem kellett másoktól tanulni. Hamar kiderült, hogy van hozzá tehetségem. Jött a sikerélmény, megszerettem, ez lett a hivatásom.
– Manapság a cipők 99,5 százalékát a gyáripar készíti, főleg a Távol-Keleten. Versenyt jelent önnek a cipőipar?
– Nincs verseny. A végtermék nálunk egészen más, mint ami a futószalagokról lekerül. A kézzel készített öltöny és a konfekció viszonyához hasonlóan ez is egyénre szabott termék. Aki ilyet akar magának, az nem is gondol arra, hogy gyárit vegyen helyette. Egészen más a komfortérzete, az élettartama és az ára is. Nyilván sok embernek lenne rá igénye, de az árkérdés mellett ne feledkezzünk meg róla, hogy ezt nem ontják a futószalagok, időigényes az előállítása, véges a termelői kapacitás… Ezzel együtt egyensúly van: Egyrészt szűk az a réteg aki igényli és meg tudja fizetni a kézműves lábbelit, másrészt a gyártók száma, kapacitása is behatárolt. A gyáriasodás új mentalitást is hozott, elkezdtek tömeget gyártani a fogyasztói társadalom számára… Régen a legény amikor elérte a 18-20 évet vettek neki egy goiser varrott cipőt, s nagyon sokáig kitartott, ha megfelelően ápolta. Ma azt sugallja a reklám, hogy legyen minél több, cseréld le újra. A divat is erre ösztönöz.
– Mennyire érinti a kézműves cipőkészítőt a divat?
– Konzervatív cipőket készítünk… Olyanokat amelyek a XX. század 20-as éveitől meghatározzák a férfi modelleket. Ugyanakkor nyitni kell a mostani divat felé is. A kaptafa stílusa, vonalvezetése mai, az anyag és a munka minősége viszont a régi.
– Pályafutása során biztos találkozott különleges igényekkel. Kérem, áruljon el néhány extrát!
– Egyszer azzal kerestek meg, hogy csináljak ortopéd cipőt egy kutyának, mivel baleset következtében az egyik lába rövidebb lett… Kértek cipőt krokodil-, srucc bőrből, sőt rája és hal bőrből is, angolnából, lazacból, amit természetesen előtte megfelelően ki kellett készíteni. Éppen ezzel kapcsolatban voltam kint a napokban Olaszországban. Az Európai Unió előnye, hogy viszonylag szabadon áramlanak ezek a termékek. Csakis ellenőrzött, legális forrásból származó bőröket dolgozok fel!
– Tekintettel a különleges minőségű termékére minden bizonnyal számos hírességgel összehozta a sors. Mit lehet tudni a vevőköréről?
– Magyarországon is több ismert közéleti szereplőnek készítettünk cipőt. Mivel nem hatalmaztak fel a nevük nyilvánosságra hozására, így nem beszélhetek róluk. Egy személyt megnevezhetek, mivel már korábban is elhangzott, sir Roger Moore-t (angol színész, leghíresebb szerepei Simon Templar és James Bond – a szerző), akivel személyesen találkoztam. Olyan 20 percet töltöttünk el együtt, s amennyire angol nyelvtudásom megengedi megbeszéltük a cipő részleteit.
– Mennyire motiválják az elismerések?
– Az ember szeretné megmérettetni magát, tudni, hogy hol tart a többi szakemberhez képest. Vannak ötletei, amelyek a hétköznapok során nem biztos, hogy megvalósulnának a versenyek jelentette késztetés nélkül. Mivel neves szakemberek bírálják el, jó érzés az elismerés, a visszaigazolás.
– Lesz negyedik generációs cipész mester a Kovács családban?
– Négy gyermekem van, bízom benne, hogy valamelyikük tovább viszi a szakmát. Azért dolgozom, hogy tovább adható örökség legyen. Hosszú távon gondolkodok, mint manapság sokan, azonban nem presszionálom egyiket sem rá. Azt vallom, hogy igen is be kell engedni a műhelybe a gyerekeket, meg kell tanítani nekik mihez szabad nyúlni és mihez nem. Természetessé válnak számukra a szerszámok, a munka.
– Erre szükség is lesz, mert nagyon kevés a cipész…
– Sajnos a szakma teljesen kihalóban van, Miskolcon én vagyok az egyetlen kézműves cipészmester. Szeretnénk, ha a fiatalok érdeklődnének a kézműves szakmák iránt. Az egyik középiskolával szeretnénk 2014-ben újraindítani a cipész képzést.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza