Kilátások - 2009, polgármesterek az új esztendőről

Vajon felrázta-e az egész társadalmat, hogy néhány év alatt mintaországból sereghajtók lettünk?” A köztársasági elnök szerint „rajtunk múlik, ki milyen választ ad saját életében a válságra?”. Év eleji körkérdésünkben annak jártunk utána, hogy megyénk városai, kistelepülései, hogyan élik meg a jelenlegi helyzetet? Milyen válaszokkal készülnek az előttünk álló szűk esztendőre?

Putnok

„Kilátástalan. Nyilvánvaló, hogy takarékoskodni kell” – mondta lehangoltan Tamás Barnabás, Putnok polgármestere, mikor arról érdeklődtünk milyen év lesz 2009. Majd hozzátette: Le kell váltani a kormányt, amely a tönk szélére kormányozta az országot. „Az oktatást teljesen padlóra küldik ezzel a finanszírozással. A testülettel felterjesztést teszünk a pénzügyminisztérium felé, ugyanis a működési költségeknek csak 40-42 százalékát fedezi az állami normatíva. A többit pályázati úton kellene megszerezni, vagy az önkormányzatnak, a szülőknek mellé tenni. A lakosságot azonban nem lehet tovább szorítani.  A vállalkozásoknak kedvezményt kellene adni a foglalkoztatás élénkítése érdekében. Ez azonban a több százmilliós forráshiány mellett meggondolandó…” Jó hírt is tudott mondani Tamás Barnabás: nem terveznek létszámleépítést, sőt a közmunkaprogram keretében szeretnének minél több embert foglalkoztatni – képzettségüknek megfelelő szakmában.

Tiszaújváros

„A középtávú fejlesztési elképzeléseket át kell gondolnunk, azonban semmilyen elért vívmányt nem szeretnénk megszüntetni. Intézménybezárást sem tervezünk. A racionalizálást elvégeztük korábban, most a természetes mobilitásból adódó (a távozók helyére nem veszünk fel új dolgozót) létszámcsökkentés jöhet szóba” – jelentette ki Koscsó Lajos, Tiszaújváros első embere. A fejlesztésekről a költségvetés ismeretében döntenek majd. „Adócsökkentésben nem gondolkodunk, de jó hír, hogy emelésben sem, pedig az építmények esetében lehetett volna” – jegyezte meg a polgármester. Véleménye szerint az iparűzési adó csökkentése jó PR fogás, viszont az összköltségekhez viszonyítva nem eredményez meghatározó megtakarítást a vállalkozásoknak, az önkormányzat számára viszont fontos bevétel. „Nehéz év lesz, de tudjuk kezelni. Csak az önként vállalt feladatokat kell átgondolni” – mondta magabiztosan Koscsó Lajos.

Tokaj

„Kétarcú év előtt áll városunk. Egyrészt beruházás boom indul, másrészt viszont önkormányzati nadrágszíj meghúzás. Mivel az állam komoly terheteket ró a lakosságra nem emeljük a kommunális adót, az iparűzésit viszont nem tudjuk csökkenteni”- fogott a kilátások elemzésébe Májer János, Tokaj polgármestere. Nem emelik a térítési díjakat, az idegenforgalmi adót, a közműdíj emelés infláció alatti, a hulladékszállításnál viszont jelentős drágulás várható. A hivatali munka hatékonyságát szeretnék javítani, de nem terveznek csoportos közalkalmazotti létszámleépítést. „A normatívák jelentősen csökkentek, ezt nem tudjuk ellensúlyozni. Lehet, hogy ingatlanokat kell piacra dobni” – vélekedett Májer János. Ugyanakkor 2009-ben elkezdődik a szakrendelő, és egy négycsillagos tanszálloda építése. Két magán szálloda beruházás is indul, s talán a Patkó bánya projekt is.

Mezőkövesd

„Ebben az évben a legfontosabb az intézményrendszer és a polgármesteri hivatal működőképességének a megőrzése”- jelentette ki Tállai András, Mezőkövesd polgármestere. A racionalizálási folyamat folytatódik a matyóvárosban: szigorú létszámgazdálkodás, alapos kiadás- és bevételtervezés, költségvetési tartalék képzése, hogy azonnal tudjanak reagálni, ha nem várt dolgok történnek a településen. „A vállalkozóknak azt tudom mondani: ha úgy látják, fizetési könnyítésre van szükségük, akkor az átütemezésben partner a város, de elengedni nem tudjuk” – ismertette Kövesd helyi adókkal kapcsolatos álláspontját a polgármester. A 2009-es év egyben a felkészülés éve is lesz, mivel 2010-ben több nagy projekt elindítását is tervezik, így a csatornázás teljes kiépítését, a Zsóry fejlesztését, bővítését, az egyik iskola felújítását, s a városrehabilitációs pályázat kedvező elbírálásában is bíznak. Ezek pedig műszaki, pénzügyi előkészítést igényelnek.

Felsőgagy

Bogoly János, a százkilencvenkét fős Felsőgagy polgármestere megjegyzi, normatívák hiányában nem készült még el teljes egészében a község költségvetése. – Most van átalakulóban a szociális rendszer, szerintem a gyakorlati végrehajtásról még senki nem tud semmit. Bár van törvény, a latolgatások időszakát éljük. A kérdés, hogyan tudunk eleget tenni az előírtaknak. Költségvetésünk kizárólag az állami normatívára szorítkozik, a bevétel szinte a nullával egyenlő, csupán a kommunális, illetve néhány gépjármű adójából van saját pénzünk – sorolja Bogoly János. – Nagyobb pályázatokat korábban sem tudtunk megcélozni az önerő hiánya miatt, a kisebbekhez hitelt vettünk fel. Költségvetésünkben a magánerő nem éri el az egy százalékot, és el kell, hogy mondjam, a munkaképes korú lakosság kilencvennyolc százaléka segélyezett, néhány főt az önkormányzatunk foglalkoztat. Körjegyzőségben dolgozunk Alsógagy és Csenyéte településekkel, közigazgatásilag ez az egyetlen, közös fenntartásban működő intézményünk.. Az iskola, óvoda, Baktakéken működik, a gyermekjóléti szolgálat központilag, kistérségi szinten megoldott, magyarul – csapongunk. Azt, hogy Baktakékhez, Encshez, vagy a Csereháthoz tartozunk, mindig a kényszer határozza meg. Többet már nem tudunk húzni a nadrágszíjon. Létszámleépítés szóba sem jöhet, a három településnek van egy jegyzője, egy gazdasággal, egy igazgatással foglalkozó szakembere és egy technikai beosztottja, akik munkaidőn túl is dolgoznak azért, hogy minden határidőre legyen kész.

Léh

Léh településen Szemán Károly polgármester állt rendelkezésünkre. A négyszázhetvenhat fős falu első embere elmondta: miután elfogadták az ország költségvetését, megnézték, miként érinti az a községet. – Nekünk négymillióval jut kevesebb, mint tavaly – sorolja. – Megmondom őszintén, a legfőbb gondom a helyben működő óvodával van. Nagyon lecsökkent a gyermeklétszám, a kettő helyett egy csoportot tudunk kiállítani ebben az oktatási évben. Négy óvónő és két dadus felügyelte a korábbi, ötvenhez közeli létszámot, ami most harmincegyre csökkent. Ha a szomszéd településekről nem tudunk gyermekeket bevonni az óvodai oktatásba, akkor csak két óvónőt és egy dadust tudunk foglalkoztatni. Az iskola közös fenntartású, itt megoldódtak a gondok azzal, hogy pedagógusok mentek el más munkahelyekre. Ennek ellenére a költségvetés alakulása ott sem lesz kedvező, az eddigiektől kevesebb pénzből kell megoldani a fenntartást. Nagyon rossz a foglalkoztatási mutatónk. Nincs munkája a munkaképesek hatvan százalékának, az önkormányzat mellett egy-két ember dolgozik egy helyben működő mezőgazdasági cégnél. Fejlesztésre – önerő hiányában – nincs lehetőség, a nagyobb pályázatokat csak kistérségi szinten érdemes megkockáztatni. Kistelepülések esetében egy-két millió előteremtése is a lehetetlenség kategóriájába tartozik, hogy az utófinanszírozásokról már ne is beszéljek – mondta Szemán Károly.

Arka

Arkán száztízen élnek. Varannai László polgármester arról beszél, hogy próbálkoznak, ám nem sok eredménnyel. Tavaly hat, fejlesztéssel kapcsolatos pályázatot nyújtottak be, közülük négyet utasítottak el, forráshiányra hivatkozva. – Részvényeink vannak-voltak a vízműveknél, az áramszolgáltatónál, tehát rendelkezünk némi pénzzel, az önerőt még mindig előteremtettük – hallottuk a polgármestertől. - Szeretnénk felújítani a polgármesteri hivatalt, ebben működik a közösségi ház, az orvosi rendelő, egy kis iroda. Ám vizesblokkunk még mindig nincs, csupán külső illemhellyel rendelkezünk, ami nagy szégyen a huszonegyedik században. Más intézmények fenntartásába bepótolunk, lévén az iskola, óvoda Boldogkőváralján működik. Az már bizonyos, hogy a tavalyitól kevesebb lesz a normatív támogatás, az árak sem mozdulnak kedvező irányba, sőt! A munkanélküliség tíz százalékra tehető, tizenkét fő – úgymond – befogható közmunkára, ha van erre pénz. Magyarul, ennyi a segélyezettünk. Most négyen dolgoznak a tizenkettőből, megpróbálunk felváltva munkát adni nekik. Nagy álmunk, hogy befejezzük a településünkön áthaladó úttest támfalvédelmét. Közel harmincmilliót emésztett fel eddig a felújítás, de csak az egyharmad készült el. Harmadik éve utasítják el pályázatainkat, pedig nagy szükség lenne a védelemre, nagyobb esőzés elmoshatja a településre vezető közutat. Kísérletezgetünk, – mondja zárszóként a polgármester – még nem érzékeljük annyira a kibontakozó válságot.

Komlóska

Bár a háromszázharmincnyolc fős Komlóskára adóparadicsomot hozott az újév, Köteles László polgármester pesszimista az idei esztendőt illetően. – Katasztrofális a helyzet, az ország költségvetésének nagy vesztesei az önkormányzatok. Azok a normatívák csökkennek, amik korábban a társulásokra ösztönöztek minket – fogalmaz Köteles László. Pontosan emiatt nem vagyunk pl. oktatási-intézményi társulásokban, ezeket felmondtuk. Viszont van körjegyzőségünk, nagyon jó feltételek mellett alakultak ki jó kapcsolatok, de – sajnos – ezek a feltételek is romlanak. Kötelezően benne vagyunk a kistérségi társulásban, itt a csökkenő normatívák miatt valószínűleg plusz hozzájárulásokat kell majd fizetni. A kényszer azonban szül ötleteket, megpróbáljuk elkerülni a legrosszabbat, eltöröltünk néhány adót. Valahogy segíteni kell önmagunkon, a vállalkozásokon, nem csökkennek az adók, viszont a terhek növekednek, a vállalkozók menekülnek az országból. Intézkedésünkkel megpróbáljuk őket a településre csábítani, ez egy olyan üzlet, amelyben a település is jól járhat. Érdeklődések már vannak, ezek jelentős fejlesztések megvalósulását hozhatják magukkal, ám túl kell élnünk a kritikus időszakot. Harmadik éve, hogy nem kapunk januárban egyetlen fillér normatívát sem, nem tudom, miként lehet a semmiből kifizetni a béreket, járulékokat, számlákat. Felháborító a helyzet, mert ezzel a politikával ellehetetlenítik az önkormányzatokat. Legnagyobb munkaadók vagyunk, de a munkanélküliség húsz százalékon felül van. Lejjebb építeni már nem tudunk, a lakosságot már nem lehet tovább terhelni, ezért tekintünk külső források felé – mondta érdeklődésünkre Köteles László.