Kína Központ nyílt a Miskolci Egyetemen

Az átadó ünnepségen Dr. Patkó Gyula rektor a központ létrejöttének körülményeit felidézve utalt egyebek mellett a tavaly decemberben az ELTE Konfuciusz Intézetével kötött megállapodásra, amelynek eredményeként februártól folyik kínai nyelvoktatás a Miskolci Egyetemen. Ezt követően terjesztették ki az egyetem és a BorsodChem-Wanhua vállalat közti együttműködést.

Szőcs Géza, kultúráért felelős államtitkár a partnerek kapcsolatát kiemelve utalt arra, hogy Miskolc egyre fontosabb európai partnerévé válik Kínának. Ugyancsak az egyetem és a cég kapcsolatáról beszélt Wang Hongliang, a Kínai Népköztársaság Budapesti Nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa, aki kijelentette, hogy céljuk az Észak-Magyarország legnagyobb felsőoktatási intézményében tanuló, kiemelkedő tehetségű szakemberek összegyűjtése. Jiansheng Ding, a BorsodChem-Wanhua elnök-vezérigazgatója arra emlékeztette a hallgatóságot, hogy a cég már évek óta szoros kapcsolatot ápol az egyetemmel, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy kihelyezett Műveleti Laboratóriumot létesítettek a vegyi művek területén. A szalagátvágás előtt még Hamar Imre igazgató kapott szót, aki támogatásáról biztosította az ELTE Konfuciusz Intézetének regionális központját.

Nyelv és kultúra

Az Észak-magyarországi régióban egyedülálló s az országban is ritka lehetőséget kínál a Miskolci Egyetem azzal, hogy már a központ megnyitása előtt, februártól ingyenes nyelvoktatást indított a campuson. Az ELTE Konfuciusz Intézetének tanára, Lu Lu, mint idegennyelv-szakos tanár, egy évig vezeti be a kínai nyelv és kultúra rejtelmeibe a hallgatókat. A Pekingből érkezett oktató lépésről lépésre, multimédiás eszközök segítségével oktatja a diákokat, s a hagyományos nyelvtanítás mellett nagy hangsúlyt fektet a kultúrára is. „Szeretném minél színesebbé tenni az órákat, így nemcsak a tankönyvben lévő anyagot szeretném átadni a hallgatóknak, hanem a kínai konyhaművészettel, a kalligráfiával és az ország hagyományaival is szeretném megismertetni őket” – mondta a nyelvtanár. Nemcsak a hallgatóknak, hanem Lu Lu-nak is új nyelvvel és kultúrával kell megismerkednie, de Magyarország és az itt élő emberek első látásra elnyerték tetszését. Így mesélt erről: „Gyönyörű az ország, teljesen más, mint Kína. Az emberek nagyon kedvesek és segítőkészek.”

Folytatás Kínában

A kurzusok iránti érdeklődés hatalmas – jelenleg 4 csoport működik 170 hallgatóval –, ezért szeptembertől bővítést, új tanárok felvételét is tervezik. A nyelvoktatáson és a kultúra megismertetésének lehetőségén felül egy unikális jellegű központ jött létre. Ez a centrum az egyetem universitas jellegét kihasználva, a kínai vegyipari háttér meghatározó támogatásával a közös kutatások, tanár- és diákcserék számára is utat nyitott a különböző tudományterületeken. A BorsodChem-Wanhua amellett, hogy támogatta a központ létrejöttét, máris ösztöndíjrendszert alakított ki a hallgatók számára, akiknek lehetőségük nyílik, hogy Kínában folytassák tanulmányaikat, illetve frissdiplomásként a cégnél helyezkedjenek el. Az egyetem vezetőinek tervei között szerepel, hogy a központot Konfuciusz Intézetté fejlesszék tovább.

Az előkészületek

Ezzel is összefüggő célokkal, meghívásra látogatott Kínába május elején Patkó Gyula, és az intézmény vezetőivel is konzultált annak érdekében, hogy s központot intézetté fejlesszék. A meglátogatott intézmények sorában akadt olyan, ahol a korábbi kapcsolat elmélyítését, intenzívebbé tételét célozta a találkozás, de a legtöbb esetben a Konfuciusz Intézet létrehozásának kritériumát, a megfelelő kínai partnerintézményekkel való kapcsolattartást szolgálta a konzultáció.
A szóbeli partnerségi egyezségek mellett három új együttműködési megállapodás született, melynek aláírása ünnepélyes keretek közt, a kínai sajtó jelenlétében történt: ezek a Tongji University (a Magyar Vízipari Klaszter közreműködésével), a Beijing Institute of Technology, valamint a Yantai University, mely a Wanhua vállalatcsoport székhelyén található.

Népszerű a mandarin

Az amerikai Modern Nyelvek Szövetségének statisztikái szerint 2009-ben több mint 60 ezer főiskolai és egyetemi diák iratkozott be valamilyen szintű kínai nyelvi kurzusra, miközben 1998-ban számuk még a 30 ezret sem érte el. A mandarint választók aránya az összlakossághoz viszonyítva Japánban és Dél-Koreában a legmagasabb, a kínai nyelv mindkét országban az angolt szorítja egyre inkább háttérbe.