Koronavírus: 128 millió euró uniós finanszírozás 23 új kutatási projekt számára

A finanszírozásra kiválasztott 23 projekt 40 ország 347 kutatócsoportjának részvételével valósul meg, amelyek közül 34 résztvevő 16 EU-n kívüli országot képvisel. A finanszírozás lehetővé teszi majd a kutatók számára, hogy az azonnal rendelkezésre álló megoldások gyártásával és bevezetésével kapcsolatos ipari kapacitás megerősítése, az orvosi technológiák és digitális eszközök kifejlesztése, a pandémia viselkedésbeli és társadalmi-gazdasági hatásainak jobb megértése, valamint Európa-szerte nagy betegcsoportok (kohorszok) eseteiből való tanulás révén kezeljék a pandémiát és annak következményeit. Ezek a kutatási tevékenységek kiegészítik a diagnosztikai eljárások, kezelések és oltóanyagok kifejlesztésére irányuló korábbi erőfeszítéseket.

Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos így nyilatkozott: „A Horizont 2020 keretében nyújtott sürgősségi finanszírozás lehetővé teszi a kutatók számára, hogy gyorsan dolgozzanak ki megoldásokat a betegek, az egészségügyi dolgozók, a kórházak, a helyi közösségek és a vállalatok számára és velük együttműködésben. Az eredmények javítani fogják a betegek koronavírus-fertőzés utáni felépülési és túlélési esélyeit. Biztató látni, hogy a kutatói közösség ilyen gyorsan és határozottan mozgósítja erőforrásait.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős uniós biztos a következőket tette hozzá: „A felhívás kiváló fogadtatása azt mutatja, hogy rengeteg új ötlet áll rendelkezésre a koronavírus kezelésére, ideértve az új digitális egészségügyi megoldásokat is. A digitális megoldások és technológiák lehetővé tették számunkra, hogy a kijárási korlátozások alatt is kapcsolatot tartsunk és együttműködjünk egymással. A vírusra adott hosszú távú válaszlépések és rezilienciánk növelése szempontjából is alapvető szerepet fognak játszani.”

A Bizottság jelenleg a támogatási megállapodásokról tárgyal a kiválasztott kedvezményezettekkel. Az új projektek a következőkre terjednek ki:

A gyártás átállítása a teszteléshez, kezeléshez és megelőzéshez szükséges létfontosságú orvosi eszközök és orvostechnikai felszerelések gyors előállítására, ideértve például a fröccsöntéses és additív gyártás (háromdimenziós nyomtatás), valamint az adaptív gyártási és ellátási láncbeli módszerek alkalmazását, továbbá a gyártásnak a gyors reagálást támogató szolgáltatási hálózattá való átalakítását.

Orvosi technológiák és digitális eszközök kifejlesztése az észlelés, a felügyelet és a betegellátás javítása érdekében, például a gyorsabb, olcsóbb és könnyebb diagnózist lehetővé tevő új (többek között távdiagnosztikai) eszközök, valamint az egészségügyi dolgozók védelmét szolgáló új technológiák kifejlesztése révén. 

A kormányzat és a népegészségügyi rendszerek által hozott válaszintézkedések viselkedésbeli és társadalmi-gazdasági hatásainak elemzése, például a mentális egészség tekintetében – beleértve a kockázati tényezők és a társadalmi-gazdasági terhek nemi alapú szempontjait is –, a politikai döntéshozóknak és az egészségügyi hatóságoknak szóló inkluzív iránymutatás kidolgozása, valamint a jövőbeli hasonló eseményekre való felkészültség javítása érdekében.

A betegek nagy csoportjainak (kohorszainak) eseteiből való tanulás a meglévő uniós és EU-n kívüli kohorszok összekapcsolása révén, hogy a betegségek lehetséges okainak jobb megértése érdekében felmérhessük bizonyos kockázati tényezőknek való kitettségüket, ezáltal pedig javítsuk a vírusra és a jövőbeli népegészségügyi fenyegetésekre való reagálási képességünket.

A meglévő uniós és nemzetközi kohorszok közötti együttműködés fokozása a betegellátásról adatokat gyűjtő kutatóintézetek hálózatba szervezése révén, lehetővé téve a betegek jellemzőinek, kockázati tényezőinek, a kezelések biztonságosságának és hatékonyságának, valamint a koronavírus elleni lehetséges stratégiáknak a vizsgálatát. 

Háttér-információk A Bizottság által 2020. május 19-én közzétett második sürgősségi pályázati felhívás keretében a kutatóknak alig négy hetük volt arra, hogy együttműködésen alapuló kutatási projekteket készítsenek elő. A kutatói közösség gyorsan mozgósította erőforrásait. A kutatási pályázatokat független szakértők értékelték gyorsított eljárásban, ami lehetővé tette a Bizottság számára, hogy számos kiváló tudományos minőségű és potenciálisan jelentős hatású projektet válasszon ki. Bár a finanszírozás folyósítására csak a Bizottság végleges határozatának elfogadását és a Horizont 2020 keretében megkötött támogatási megállapodás aláírását követően kerül sor, a kutatócsoportok már most megkezdhetik munkájukat. A 23 kiválasztott projekt közül sok az EU-n és a társult országokon túlmutató nemzetközi dimenzióval rendelkezik: 34 szervezet vesz részt 16, az EU-n kívüli országból, köztük a Horizont 2020 programhoz társult országokból (Bosznia-Hercegovina, Izrael, Norvégia, Svájc, Szerbia és Törökország) és harmadik országokból (Argentína, Ausztrália, Brazília, Dél-Afrika, az Egyesült Államok, Gabon, India, Kolumbia, Kongó és Korea). A Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogramhoz tartozó új rendkívüli pályázati felhívás kiegészíti a korábban jóváhagyott projekteket. Előzőleg 48,2 millió euróval támogattak 18 projektet diagnosztikai eljárások, kezelések és oltóanyagok kifejlesztésére és járványügyi felkészültségre, 117 millió eurót hagytak jóvá 8 diagnosztikai és terápiás projekt javára, melyek az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezés (IMI) keretében folynak, és az Európai Innovációs Tanács révén több innovatív ötleteket támogató intézkedésre is sor került. A kiírás az „EKT a koronavírus ellen” cselekvési terv – a Bizottság és a tagállami intézmények közötti párbeszéd eredményeként létrejött munkadokumentum – harmadik intézkedését valósítja meg.