Közel hárommilliárd volt a város hiánya

Az eseményen Koncz Ferenc szerencsi polgármester tartott vitaindító beszédet - rámutatva a város gazdasági helyzetének azon állapotára, amelyet az új vezetés átvett a szocialista irányítású önkormányzattól az őszi helyhatósági választást követően. Koncz Ferenc kiemelte, a város teljes adóssága – az átadás-átvétel pillanatában – kevés híján megközelítette a hárommilliárd forintot. – El kell mondani, hogy ez a város nettó adóssága, ami annyit jelent, hogy az említett összegben nincsenek benne pl. a kamatterhek – fogalmazott a polgármester. – Most ott tartunk, hogy bérhitelről-bérhitelre élünk, vagyis cirka kilencvenmilliós összeget kell fölvennünk (havonta) azért, hogy a dolgozók munkabérét biztosítani tudjuk. A város lehetőségei feszített helyzetben vannak, nehézzé teszik a gazdálkodást. Kifizetetlen számlák sora található a beszállítók felé, ami különösen fájdalmas akkor, amikor helyi vállalkozókról van szó. Átvitt értelemben azt lehet mondani, hogy nem egy kis –és középvállalkozó finanszírozza a várost  - közel egy éve. Természetesen ez nem a hivatali dolgozók, hanem a volt vezetés sara. Csak köszönni lehet a vállalkozóknak a türelmüket – fogalmazott a polgármester, majd kitért azokra a felesleges kiadásokra, amelyek a mínuszokat termelték.

Pazarlóan gazdálkodtak

– A város az elmúlt időszakban mindenre pályázott, amire pályázni lehetett, nagyon sokat meg is nyert, ami önmagában még nem baj. Ám a - lélekszámot tekintve - tízezer fő alá zsugorodott település mozgástere folyamatosan szűkült az adóbevételek csökkenése miatt. Megszűnt a cukorgyár, más vállalkozások tönkrementek, elköltöztek. A pályázatok nagy része önrészt igényelt, a legjobb esetben is tíz-húsz százalékot. Ennek és sok másnak „köszönhető,” hogy az idei évre a nyolc évvel ezelőtti kettőszázmilliós tartozás közel hárommilliárdra duzzadt. A sok rossz mellett be kell vallani, hogy a pályázatok kapcsán javulások tapasztalhatók a városképet illetően, tehát egy bizonyos szemszögből nézve fejlődött a település. Ám adóbevételt jelentő, munkahelyteremtő beruházások nem igazán valósultak meg, a gazdálkodásra ráillik a pazarló jelző. Többmilliós terhet jelentett például a volt főügyész megbízattatása, a tizennégy személyautó fenntartása, üzemeltetése, lízing –és egyéb költsége, stb. Ez nyolc év alatt tetemes összeget jelentett. Egyes munkahelyeken arcpirítóan alacsonyak, máshol viszont arcpirítóan magasak voltak a munkabérek – mutatott rá a polgármester, majd megjegyezte, hogy ha valakinek egy helyről már van bére, akkor - a városvezetést illetően – nem méltányos, ha másikat is felvesz. Éppen ezért – a két alpolgármesterrel együtt – nem veszik fel járandóságukat, az összeget a város javára fordítják. Koncz Ferenc a későbbiek során tájékoztatást adott a várható fejlesztésekről, munkahely teremtési tervekről, majd a lakosság kapott szót. A felszólalók közül többen kérték a városatyákat, hogy a nagyobb beruházások tervezésénél – a több szem-többet lát elve alapján - kérjék ki a lakosság véleményét is. A közmeghallgatás az ondi városrészen folytatódik ma délután.

- SfL -