Közgyűlést tartott a Dél-Zempléni Vidékfejlesztési Szövetség

Az 1. napirendi pontban döntöttek a 2014–2020 közötti programozási időszak vidékfejlesztési feladataiban való részvételről.2014. február 21-ig előzetesen regisztráltak a 2014–2020 közötti időszakban is akciócsoportként működni kívánó szervezeteknek, melyet határidőre megtett a Dél-Zempléni Vidékfejlesztési Szövetség is. Ebben 31 település szerepel, a jelenlegi 30 település és Szerencs. Szerencs Város Önkormányzata 2014. január 30-i ülésén kifejezte csatlakozási szándékát arról, hogy részt kíván venni a Dél-Zempléni Vidékfejlesztési Szövetség 2014–2020 közötti programozási időszakra vonatkozó vidékfejlesztési feladataiban, illetve a Helyi Fejlesztési Stratégia elkészítésében, valamint a HFS tervezési területének előzetes elismerésében.Miután a Dél-Zempléni Vidékfejlesztési Szövetségnél változik az illetékességi terület – Szerencs belépésével – ezért közgyűlési határozatot is mellékelniük kellett, melyben a tagok megerősítik együttműködési szándékukat és deklarálják a részvételüket a 2014–2020. közötti programozási időszak vidékfejlesztési feladatainak ellátásában. Ez volt a Közgyűlés összehívásának fő oka.A tervezési területhez tartozó települések: Alsódobsza, Baskó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Csobaj, Erdőbénye, Golop, Legyesbénye, Mád, Megyaszó, Mezőzombor, Monok, Prügy, Rátka, Sima, Sóstófalva, Szegi, Szegilong, Szerencs, Taktabáj, Taktaharkány, Taktakenéz, Taktaszada, Tállya, Tarcal, Tiszaladány, Tiszalúc, Tiszatardos, Tokaj és Újcsanálos.

A térség 31 településén 55.600 polgár él.A 2. napirendi pont keretében tájékoztatót hallottak a támogatási kérelmekről. A Dél-Zempléni Vidékfejlesztési Szövetséghez 52 támogatási kérelem érkezett, mely országosan a legmagasabb.A 3. napirendi pontban tájékoztatót hangzott el a Szövetség pénzügyi helyzetéről. Itt kiemelte a munkaszervezet-vezető, hogy nehezen fizetik a tagdíjakat, amire nagy szükség lenne. Még önkormányzat is van, amelyik nem fizetett.A 4. napirendi pontban az Alapszabály módosítása következett. Ennek okai a 2014. március 15-én hatályba lép az új Polgári Törvénykönyv, amely számos változást hoz a civil szervezetek jogi szabályozásában. Emellett a 2014–2020 közötti vidékfejlesztési program dokumentumai, az irányító hatósági közlemény mind a módosítás irányába mutatnak. Mindenki megkapta az Alapszabály-módosítás tervezetét.Az 5. napirendi pontban az Alapszabály módosításából fakadó személyi kérdésekre került sor. Megválasztották a Küldöttgyűlés tagjait: Angelovics Lajosnét, Bűdi Károlyt, Kántor Dezsőt, Koncz Ferencet, Kovácsné Drozda Arankát, Majdanics Lászlót, Májer Jánost, Májer Józsefet, Nagy Istvánt, Nagy Károlyt, Rozgonyi Istvánt, Serfőző Szabolcsot, dr. Simon Csabát, dr. Szemán Ákost, Tirk Sándornét.Az egyebek napirendi pont keretében dr. Szemán Ákos a Közgyűlést, hogy az előttük LEADER helyi akciócsoportként működő Dél-Zempléni Nektár Leader Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. 2013-ban megtámadta a vidékfejlesztési minisztert a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon. Az ügyben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Unió Bíróságánál, amelynek a következőkre kellett választ adni. Jogszerűen határozta-e meg a miniszter, hogy az akciócsoportokat egységesen egyesületi formában működteti és egyesületbe való tömörülést vár el azoktól is, akik addig cégként működtek? Megfelelő-e a miniszter által biztosított egyéves átmeneti időszak egy új egyesület létrehozására?Az Európai Unió Bírósága 2014. január 16-i végzésében kimondta, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet rendelkezéseit úgy kell értelmezni, hogy azok nem tiltják meg az azt előíró nemzeti rendelkezések elfogadását, hogy az olyan helyi akciócsoport, amely megfelel a rendeletnek, kizárólag egy meghatározott jogi formában működjön. Továbbá kimondta, hogy az uniós joggal főszabály szerint nem ellentétes az, hogy egy egyéves átmeneti időszak lejártával az azt előíró nemzeti szabályozás legyen alkalmazandó az olyan helyi akciócsoportokra is, amelyeket a korábbi nemzeti szabályozás értelmében jogszerűen más jogi formában hoztak létre.Ezzel az Európai Uniós Bírósága pontot tett az ügy végére, hiszen dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternek adott igazat, megerősítve őt abban, hogy rendeletét az uniós jogot betartva alkotta meg.