Közös térség, közös érték

A foglalkozássorozat helytörténeti táborral folytatódik, amelyen a kisdiákok saját településük értékeivel is megismertetik a szomszédos településről érkezőket.

A helyi hagyományok megismerése és megismertetése céljával 2010 márciusában indult, három hónapon át tartó helytörténeti foglalkozássorozat mintegy 30 hátrányos helyzetű diákot vont be lakókörnyezete épített örökségének és szellemi értékeinek feltérképezésébe. A közösségi tevékenységre épülő gyűjtőmunkát, a kreatív foglalkozásokat és kirándulásokat azzal a céllal szervezték, hogy a diákokban a személyes tapasztalatok és élmények révén szorosabb érzelmi kötődést alakítsanak ki szülőföldjük iránt.

A kísérleti jellegű program első tapasztalatai a foglalkozásokat vezető pedagógusok szerint kedvezőek. A legfontosabbnak nem csak azt tartják, hogy a 8-12 éves gyermekek figyelmét sikerült ráirányítaniuk azokra a kultúrtörténeti hagyományokra, amely kötődésüket erősíti a településükhöz, hanem azt is, hogy a gyerekeken keresztül hatással lehettek az őket nevelő családok életére és életszemléletére.

Szalonnán ezt többek között a faluhoz kötődő, országos hírű költő, Kalász László verseinek tanulásával, illetve a nevét viselő szavalóversenyen való részvétellel tették a nagyközönség előtt is „láthatóvá”. A helytörténeti szakkör azonban ennél jóval többet is jelentett. A programvezető, Csákiné Gazdik Zsuzsanna elmondta: közösen fedezték fel a település nevezetességeit, az Árpád-kori templomot, a Gedeon-kastélyt, amelyeket fel is tüntettek a gyerekek által készítette falutérképen. A látnivalókról készített rajzok, illetve az összegyűjtött családi fényképek és használati tárgyak adják az alapját annak a bemutatónak, amellyel másokkal is megismertethetik településüket.

Szendrőládot játékos feladatok révén helyezték el a világ térképén, majd a falu nevezetességeit ehhez hasonlóan, „puzzle-darabokból” állították össze – érzékeltette az ottani foglalkozások kiindulópontját Kristó Rita szakkörvezető. A későbbi találkozókon szóba kerültek a településhez kötődő legendák és mondák, a helyi népdalok, de felkutatták azokat az embereket is, akik még értenek a hagyományos kézműves tevékenységekhez. A falu határában található középkori szendrői vár történetéről szerzett elméleti ismereteket kirándulások alkalmával tették „kézzelfoghatóvá”. A közös túrák azért jelentősek – hívta fel a figyelmet –, mert a szakkörbe járó gyerekek családjában eddig nem volt jellemző az ilyesféle ismeretszerző tevékenység.

A szendrői helytörténeti szakkör tematikájában központi helyet foglalt el a történelmi korok és korszakok összefűzése, amelyből az oklevelekben először 1312-ben említett város történelmének évszázadai bontakoztak ki – érzékeltette a foglalkozásokat vezető Jósvai István. Mint elmondta: a diákok figyelmét különösen a szendrői vár, a templomok, valamint a térséghez kötődő őskori leletek megismerése kötötte le. A gyűjtőmunkákból egy turisztikai jellegű kiadvány készült elektronikus formában, amely tartalmazza azokat a látnivalókat és történeteket, amelyekkel a gyerekek élményszerűen tudják bemutatni városukat.

A településeknek a diákok szemszögéből összeállított „értékleltárának” elkészítése és közreadása egyébként egyik célja is a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési Intézet közreműködésével megvalósuló programnak, amely júliusban helytörténeti táborral folytatódik. A Szalonnából, Szendrőládból és Szendrőből érkező gyerekeknek itt alkalmuk lesz arra, hogy egymás figyelmét is felhívják szűkebb környezetük értékeire, arra a térségre, amelyben mindannyian élnek.