Kulcs kérdés - 3 válasz

Kádas Mihály, miskolci pedagógus: „Beadatom! Igaz, első sorban nem magam, hanem a család és az iskola miatt. Ugyanis egy nyolcszáz fős közösség tagjaként érintkezésbe kerülök előbb utóbb olyan emberekkel, akik már elkapták, és nem szeretném tovább adni. Beszéltem róla egyébként a háziorvosommal is, mint megtudtam ő nem adja be magának, de se lebeszélni, se rábeszélni nem akart, rám bízta a döntést. Igyekeztem kikapcsolni a már hónapok óta tartó média hadjáratot. Végül biztos nem árt, s hátha használ alapon döntöttem a beoltás mellett.”

Bukszár Szilvia, emődi várandós kismama: „Nem oltatom be magam! Először is van az immunrendszerem, ami valószínűleg azért fejlődött ki, hogy az ilyen vírusokat kiírtsa, másrészt nem hiszek benne, mivel ez a vakcina tudomásom szerint nem a sertésinfluenzára van specializálva, nem abból az őssejtből készült, ami ellenhatást váltana ki rá. Ráadásul hallani az oltás után nem sokkal történt halálesetekről. Úgy gondolom, hogy jobb félni, mint megijedni. Különösen az én állapotomban kell óvatosnak lennie az embernek. Gondolni kell a magzat immunrendszerének a fejlődésére is.”

Szabó Pálma, a Debreceni Egyetem arnóti orvostanhallgatója: „Beoltatom magam! Szerencsés helyzetben vagyok, mivel az egyetemen lehetőségünk van ingyenesen hozzájutni a vakcinához, így nem okozott nagy dilemmát a kérdés, és sokan döntöttünk úgy, hogy beoltatjuk magunkat. Persze sok ellenérvet hallottam én is, de jobb megelőzni a bajt, az oltásból pedig nem lehet gond. Egyébként is, már csak a hétéves kishúgom miatt sem szeretném hazahozni a vírust. Amint lehetőség lesz rá, az első alkalommal beadatom a vakcinát. Minél korábban, annál jobb.”