Kulcs kérdés - három válasz

Rozgonyi István Bodrogkeresztúrban termel szőlőt és bort, mellette igyekszik szélesíteni a terméklistát, újabban értékes olajat nyer ki a szőlőmagból. – Keveset tudok még a Darányi Ignác Tervről, annyi információm van, amit a híradásokban hallottam. Egyet azonban elmondhatok, végre ismét érzem a kormány segítő szándékát, mint ahogy azt már éreztem 1998 és 2002 között. Az ország jövője a mezőgazdaságban keresendő, a termőföld és az ebből származó javak védelme nem csak rajtunk segít. Csak üdvözölni lehet, hogy segítséget kaphatnak a kistermelők, kár hogy a lehetőséget nem ismerte fel az ország előző vezetése és nem folytatta a vidéken gazdálkodó ember segítését 2003-tól.

Tirk Sándor Rátkán él, és világ életében a mezőgazdaságban rejlő értékeket próbálta kiaknázni. Volt időszak, amikor szarvasmarhák sokasága tarkította környezetét, ám egy idő után lemondott az állattartásról, nem bírt az előző kormányzati ciklus által támasztott akadályokkal. Jelenleg a termőfölddel próbálkozik, és mint mondja, most úgy látja, hogy érdemes lesz termelni a piacra is. – A vidéki ember nem csak saját magát, de a városban élőket is el tudná látni, az ország adottságai erre kiválóan alkalmasak, nincs szükség külföldről behozott silány minőségű kacatokra a boltok polcain. A kormány új terve talán ösztönzőleg hat új mezőgazdasági vállalkozások kialakulására is, hiszen lenne itt munka bőven.

Szabadfalvi László, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Agrárkamara titkára: – Támogatjuk a magyar  termelőktől való vásárlást, mert ez is hazai munkahelyeket jelent a gyakorlatban. A lényeg, hogy minél több belföldi előállítású, felfolgozású élelmiszert forgalmazzanak, fogyasszon a lakosság. Népszerűsítsék a jó minőségű, magyar élelmiszert. Az új kamarai törvényben ráutalás van arra, hogy az Agrárkamarát is helyzetbe kívánja hozni a kormányzat, hogy szervezze a hazai termelőket, az agráriumot, amihez azonban „jogosítványokat” is adni kell.