Kulcs kérdés, három válasz

Szepessy Zsolt, Monok – Kossuth Lajos szülőfalujának – polgármestere: „Az országnak voltak jobb pillanatai, amikor az emberek közösen tudtak egy irányba haladni, az egyéni ambíciókat alárendelték a nemzet érdekeinek. Az ünnep azt üzeni a mának, hogy közösen kell fellépni a haza érdekében, összefogni, mint egykor megtették a jobbágyok, polgárok és a nemesek… Mélyponton vagyunk, de biztató, hogy újra divat magyarnak lenni, elővenni a nemzeti értékeket.”

Repka Attila, olimpiai bajnok birkózó, a DBC elnöke: „Profán dolog, de egy vicc ugrik be. Március 16-án Petőfi bemegy a Pilvaxba és leül a törzshelyére. Jön a főúr, s megkérdezi: Sándor, a szokásost? Á, dehogy! – feleli. Tegnap is azt kértem, s nézze meg, mi lett belőle! De komolyra fordítva a szót, nekem március 15-éről az összefogás, az egyszerre, egy irányba cselekvés jut eszembe. Vészjósló időket élünk. Egyre jobban el kell gondolkodni azon, hogy egy nemzet vagyunk, egy nép, össze kell fognunk.”

Dobi Tamás, a megyei rendőr-főkapitányság kommunikációs munkatársa: „Az 1848-as eseményeket az akkori közvélemény több szempontból közelítette meg. Mint mindennek, a forradalomnak is voltak ellenzői. A történelmi mértékkel mért idő azonban megteremtette a nemzeti egységet, és ma a forradalom egyet jelent minden magyarnak. A nemzeti egység ugyanis örök, túléli a jelen „forradalmait”. Megítélésem szerint magyarnak lenni egyet jelent, de magyarul többféleképpen lehet gondolkodni.”