Kulcskérdés – 3 válasz

Tóth Andrea, közalkalmazott, Miskolc: „Betegként magam is tapasztalom a hosszú várólistákat, az orvos- és nővérhiányt, a kórházak rossz állapotát, a műszerek, felszerelések elavultságát, hiányát. Az egyik családtagom az egészségügyben dolgozik, megszűnt az osztálya, de azon szerencsések közé tartozik, aki egy másikon kapott helyet. Érthető az egészségügyi dolgozók felháborodása, mert egyre több a beteg és kevesebb a szakdolgozó. Az egészségügyet szerkezetileg és szervezetileg is reformálni kellene, átgondoltan. Úgy, hogy a szolgáltatás színvonala és a dolgozók bére megfeleljen az EU követelményeknek.”

Nagy Gábor, autista segítő, Miskolc: „Elég nagy szerencsém van, mert nem vagyok beteg. Meg kellene nézni, hogy a sok betegségnek milyen más okai vannak, gondolok itt a belső, lelki bajokra? A kínaiak először a pszichét vizsgálják. Az orvosok néhány évtizede még nálunk is elbeszélgettek az emberekkel, nem csak automatikusan írták a gyógyszert, vagy mondták, hogy ezt vágni kell… Egészében kellene foglalkozni az emberekkel.  Nem négy éves ciklusokban kellene gondolkodni. Fontosnak tartom, hogy aki szándékosan rombolja az egészségét, például dohányzik, ne annyi tb-t fizessen, mint az egészségtudatos.”

Tóth Mariann, pedagógus, Miskolc: „Finanszírozni kell az egészségügyet, de meg kellene nézni a rendszerben lévő gyenge pontokat, ahol elfolyik a pénz. Ez részben erkölcsi, részben szakmai kérdés, ugyanakkor biztosítani kell a civil kontroll lehetőségét. A betegeket is meg kellene kérdezni… Olyan élethelyzetet kell teremteni az embereknek, hogy saját maguk alakíthassák életvitelüket, tudatossá kell nevelni őket… Nem csak a betegeket kell kezelni, hanem nagyobb figyelmet kellene fordítani a megelőzésre, a táplálkozásra, vagyis mit eszünk és iszunk, valamint a kemikáliák használatára.”