Kutatófúrások alapján dönthetnek az első magyarországi szivattyús energiatároló helyszínéről

Azt írták: a jövő a zöldenergiáé, hazánk élenjáró szerepre törekszik a termelésében és tárolásában. Az időjárásfüggő megújulók teljesítményingadozásának kiegyensúlyozására számos országban használnak szivattyús-tározós erőműveket. Magyarországon is több évtizede időről-időre felmerül egy hasonló fejlesztés terve, de az energetikai szempontból indokolt beruházásról idén készül először részletes megvalósíthatósági tanulmány.

A tájékoztató szerint a tavaszi-nyári próbafúrások magmintáit jelenleg talaj- és kőzetmechanikai, kémiai laboratóriumi elemzéseknek vetik alá. A vizsgálatok eredménye kiemelten fontos alapinformációt szolgáltat az ősz folyamán véglegesítendő dokumentációhoz.

Magyarország a napokban nyújtotta be felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervét (NEKT). A szakpolitikai irányokat rögzítő dokumentum az akkumulátoros energiatárolók mellett célszerűnek tartja a szivattyús-tározós erőművek rendszerbe illesztését is.

Egy másik, friss bejegyzésben kifejtik, a szivattyús energiatárolók eltérő szinteken kiépített és csővezetékkel összekapcsolt tározókból állnak. A pillanatnyi szükségleten felüli energiamennyiséggel az alacsonyabban fekvő tározóból a felsőbe szivattyúzható fel a víztömeg. Visszaeresztésével turbina és generátor hajtható meg, így a fogyasztási igényekhez igazodva olcsón és tisztán nyerhető újra villamos energia.

A szivattyús energiatározó élettartama hosszú, működési költségei alacsonyak, üzemeltetése semmiféle károsanyag-kibocsátással nem jár.

Az előzetes vizsgálati dokumentáció összeállításához a tavasszal-nyáron elvégzett kutatófúrások és felszíni geofizikai mérések szolgáltatnak műszaki-tudományos alapinformációkat.

A két helyszínen, a Heves vármegyei Markaz és a borsodi Nagybarca-Sajóivánka-Vadna térségében összegyűjtött mintákat jelenleg a Mecsekérc szakemberei tárolják és elemzik - írta bejegyzésében a tárca.