Lengyel-magyar, Miskolc – Limanowa két jó barát

Az orosz, osztrák, német rabigát lerázta 123 év után 1918. november 11-én szerezte vissza függetlenségét Lengyelország. Limanowa városának szomszédságában az első világháborúban nagy csata dúlt a magyar, köztük a miskolci 10-es honvédok és az orosz cári csapatok közt. Az ütközet magyar győzelemmel zárult, de sok száz honvéd vesztette életét és lengyel földben alusszák örök álmukat. A lengyelek szépen gondozzák a magyar hősi temetőt. Ez hozta össze a két várost is, egészen pontosan először a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetségének borsodi csoportját, amely felvállalta a 10-es honvéd hagyományok ápolását. Ennek keretében többször is ellátogattak Limanowába, majd a galíciai város meghívására most a miskolci lengyelek delegációja utazott ki.
A lengyel-magyar barátság jegyében a város vezetésével közösen megkoszorúzták a Jabłoniec hegyen lévő I. világháborús katonai temetőt. A központi emlékművön kívül virágokat, mécseseket, kis magyar zászlókat helyeztek el több 10-es honvéd sírján, akik itt estek el. A programot hagyományőrzők sorfala, hegedűjáték és trombitaszó színesítette.

A központi ünnepség a díszelgő alakulatok bevonulásával  kezdődött a város főterén. A Krakkói légideszant dandár díszszázadát Pawel Iwanicki főhadnagy, a hagyományőrző Lövész Egyletét Stanislaw Dębski főhadnagy, a Kulturális Egyesület hagyományőrző csoportját Marek Sukiennik vezette. Nemsokára kürtszó jelezte, hogy elöljáró érkezik! Hintón, lovasok kíséretében megérkezett Józef Piłsudski tábornokot  (1914-15-ös Galíciai harcok alatt a Lengyel Légió parancsnoka volt) alakító hagyományőrző. A „tábornok” fogadta Dębski főhadnagy jelentését, üdvözölte a katonákat, majd harcra buzdító (korabeli) beszédet mondott nekik.

Ezt követően kezdődött az ünnepség hivatalos része, melyben Wladysław Bieda, a város polgármestere, illetve Bárcziné Sowa Halina a Miskolci Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke mondott beszédet. A szónoklatok után a díszelgő csapatok és a több száz fős helyi lakosság a közelben lévő második  világháborús katyni mészárlásnak emléktáblájához vonult koszorúzni. A hivatalos program zárásaként szentmisét tartottak a bazilikában.

Ezen a napon is hitet tettek a limanowaiak és a miskolciak a lengyel-magyar barátság, a független, baráti országok európai együttműködése mellett.