Magyar marad a magyar föld? - Homály és értetlenség!

A pályázati kiírást egyik napról a másikra, az elmúlt hét péntekén már ki kellett függeszteniük az érintett önkormányzatoknak a hirdetőtáblájukra, tulajdonképpen ez a sietség tűnt fel néhány településvezetőnek. Az intézkedés lehetséges hátteréről, illetve a hátrányokról kedden tartott sajtótájékoztatót Koncz Ferenc a B.-A.-Z. Megyei Közgyűlés alelnöke, Varga László Taktaharkány, és Boros-Leskó Géza Prügy polgármestere a Megyeházán. Koncz Ferenc bevezetőjében megjegyezte, abszolúte érthetetlen a kapkodás, hiszen a jelenleg élő szerződések csak 2017-ben járnak le, így a pályázatban leírt húsz éves időtartam huszonnyolcra módosulhat bizonyos esetekben.

Az önkormányzatoknak esélye nincs

Varga László mondandójában kiemelte, amikor áttanulmányozta a kiírást, egy év elején sugárzott tévéadás jutott eszébe. Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök Ománból érkezett haza és feladatként adta ki Gráf József agrárminiszternek, hogy arabok számára dolgozzon ki egy olyan típusú föld-bérbeadási lehetőséget, ami állami tulajdonú földterületekre vonatkozik. – Merem remélni, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. pályázati kiírása nem erre vonatkozik, de ha mégis, mindent meg kell tennünk ellene – hangsúlyozta Varga László, majd azt is megindokolta, miért „hibás” a Zrt. pályázati anyaga. – Mindössze három hét maradt arra, hogy hangot adjunk a kiírás felfüggesztése érdekében, hiszen szó szerint kihúzzák a lábunk alól a földet, a szűkös anyagiak miatt huszonnyolc évig nem férhetnek hozzá az önkormányzatok a közigazgatási területükön található területekhez. Magyarország hatmillió hektárnyi termőföldjéből már csak egymillió van az állam kezében, most ezt hirdették meg szerte az országban. Szerencs környékén ötezer hektár érintett mintegy nyolcvanháromezer aranykorona értékben, és mivel csak egy csomagban lehet az igényt beadni, Taktaharkánynak például száznyolcvanmillió forintot (+ ÁFA) kellene egyösszegű díjként letétbe helyeznie, továbbá rendelkeznie kellene hetvenötmillió forint/év költséggel, illetve bérleti díjjal az állam felé. A pályázati kiírás roppant sürgős lett valakinek, de felteszem a kérdést, mi történik, ha időközben törvényt módosítanak, változtatnak a rendelkezéseken? Akinek érvényes bérleti szerződése van, annak elővásárlási joga is lehet, magánkézbe kerülhet az utolsó nagy nemzeti vagyon mostanság, amikor életbe lépnek a maximálisra járattatott földalapú támogatások – húzta alá sokat sejtetően Varga László.

Elpusztulhat a vidék

Boros-Leskó Géza emlékeztetett, amikor megalakultak a vagyonátadó bizottságok 1993-ban, a kistelepülések – ellentétben például a fővárossal, nagyobb városokkal – csak azokat az állami vagyontárgyakat kapták meg az államtól, amik saját területükön vannak, és kiadással járnak. Ilyenek az iskola, óvoda, egyéb intézményi épületek, tehát nem volt közöttük olyan, ami értéket teremtett volna. Az áldatlan állapotok ma is léteznek, az önkormányzatok a kevéske állami támogatásokból élnek, az adóbevételek jószerivel a nullával egyenlők. Visszatérve a földhöz, a legnagyobb gond az, hiába vásárolna bárki földterületet, a haszonbérlet olyan mint a haszonélvezeti jog, nem jut a tulajdonához addig senki, amíg a bérleti szerződés nem jár le. Ez jelen esetben huszonnyolc év, azaz majdnem egy emberöltő is lehet. - Az államnak most lenne lehetősége arra, hogy értékteremtő vagyonhoz juttassa a kis önkormányzatokat, ehelyett kiírták a pályázatot. Ugyanekkor az áprilisban bevezetett új szociális törvény szerint az önkormányzatoknak kell munkával ellátni a nagyszámú munkanélkülieket. Törvényeket hoznak úgy, hogy a feltételek nincsenek biztosítva – jegyezte meg a prügyi polgármester. – Ha az önkormányzatok vagyonhoz jutnának – folytatta – azt ugyanúgy bérbe tudnák adni mint az állam, akár annak is, aki most bérli. – Boros-Leskó Géza a szemléltetés kedvéért a Szerencsi Mezőgazdasági Zrt.-t emelte ki. – A cég jelenleg is nagy földterületeket bérel, munkát ad embereknek a pátriában, fizeti az adót, de az a kérdés, vajon megnyeri-e a kiírást a következő húsz évre a megállapított feltételek mellett? Ha ugyanis képbe lép egy tőkeerős befektető, aki leteszi a pénzt az asztalra, a szerencsi mezőgazdasági cég bezárhatja a kapukat tehénfarmjaival, gépsoraival együtt, mert nincs földterülete, kihúzták alóla. Summázva, ha az állam nem akarja a vidéki önkormányzatok, a vidéki élet pusztulását, most kell lépnie – hangsúlyozta a prügyi polgármester.

A sajtótájékoztatón elhangzott még, hogy Taktaharkány és Tiszalúc között húzódik az ország második legnagyobb lignitkészlete…