Március 15.: „Az ország a mi országunk!”

A Nemzeti Ünnepünk tiszteletére lebonyolított program koszorúk elhelyezésével indult a város 1848-s emlékművénél. Koncz Ferenc a szerencsi választókerület országgyűlési képviselőjelöltje, a B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat alelnöke megjegyezte beszédében, ugyan elbukott az elődök szabadságharca, üzenetük napjainkig bennünk él - ha harcolnunk kell, harcolunk az elnyomók ellen, ugyanakkor szem előtt kell tartani az építkezést is. Jelenleg ez utóbbira van szükség, szurony helyett lapátra, összefogásra, szakértelemre. Olyan hölgyekre és férfiakra van igény, akik áldozatot tudnak hozni napjainkban, akik meg tudják mutatni a világnak, mi az a békeforradalom. - Az országot helyre kell állítani letargikus állapotából – figyelmeztetett Koncz Ferenc.

Bort isznak, de …

A Rákóczi-várban Rónavölgyi Endréné polgármester üdvözölte az ünneplőket, majd Balogh Zoltán országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke lépett a szónoki emelvényre. Beszédében hangsúlyozta, hiány van manapság azon alapértékekből, amit a márciusi ifjak megfogalmaztak tizenkét pontos üzenetükben, kevés van szabadságból, békességből és egyetértésből. Mindent meg kell tennünk azért, hogy olyan szabadság legyen ebben az országban, amely  otthon-érzetet ad abban a világban, amelyikben megszülettünk. - Az egyetértés megvalósulásának érdekében nagy összefogás szükségeltetik, ha az országot talpra akarjuk állítani. Ha mindenki becsülettel végzi a dolgát, az akaratból siker lesz. Sajnos most ott tartunk, hogy egyesek sokat szereznek maguknak a közösből. Ők nem a magyarok alkotótehetségében bíznak, hanem a megszorításokban. Csakis az elsorvasztásokban tudnak gondolkodni amikor azt bizonygatják, hogy az ország határain kívül tágasabb. A legtöbb hiány az egyetértésben van. A kormánytagok azt gondolják, a parlamenti többség birtokában bármit megengedhetnek maguknak!  Mindent megtesznek azért, hogy elfojtsák az övékével ellentétes véleményeket, szándékokat és cselekedeteket, miközben az összefogás fontosságát hangoztatják. Most áldozatot kell hozni, olyan békét kell teremteni, ami az igazságra épül – fogalmazott Balogh Zoltán. A szerencsi esemény helyi fiatalok kulturális műsorával ért véget.

Ellenségekkel nincs alku!

A nap eseményeihez tartozik a Taktaharkányban tartott megemlékezés is. Az általános iskola aulájában Varga László polgármester feltette a kérdést beszédében, mit jelent ma a nemzet fogalma? Mikor jó magyar a magyar, és mitől lehetne jobb, a mainál? – Azt üzeni 1848-49, hogy a külső -és belső ellenségekkel nincs alku - és ma sem mondhatunk mást. Mit kell most tenni? Nemzetünknek mindig az volt a legnagyobb hibája, hogy vagy nem bízott magában, vagy elbízta magát – idézte a polgármester Gróf Széchenyi István egy kevésbé ismert gondolatát, majd megjegyezte, ezt éljük át ma, 2010-ben. – A letargikus hangulat minden nemzeti ünnepünkre rányomja bélyegét, de azt kívánom minden magyarnak, legyen erőnk a felemelkedéshez! – A polgármesteri gondolatokhoz Koncz Ferenc meghívott szónokként tette hozzá, akkor vagyunk erősek, ha tudjuk, hogy a békességünk elsősorban belülről táplálkozik. - Az ország a mi országunk! Apáink és nagyapáink ránk bízták hogy felvirágoztassuk a békét, az egyetértést, és ezt nekünk kell tovább adni gyermekeink felé – nem rosszabb, hanem jobb állapotban. A gyűlölködés a gyengék fegyvere, de bármennyire kiabálnak, nem lehet elfogadni azt, hogy bárkik is békétlenséget szítsanak – hangsúlyozta Koncz Ferenc. A taktaharkányi megemlékezés kulturális részében alkalomhoz illő jelenetekkel kedveskedtek a megjelentek felé a település hagyományőrző csoportjai.

- SfL -