Márkus Gergely dirigálja a triatlont Pekingben

Márkus Gergely az augusztus 8-án kezdődő pekingi nyári olimpiai játékok triatlon versenyeinek első embereként képviselheti Magyarországot, megyénket és persze lakóhelyét, Tiszaújvárost.

A Nemzetközi Triatlon Szövetség (ITU) sportágfejlesztési igazgatójaként és az Európai Triatlon Szövetség (ETU) főtitkáraként is tevékenykedő 31 esztendős fiatalember 2000-ben, a Sydney-i olimpián a kerékpáros pályán versenybíróként segédkezett a helyieknek, négy évvel később Athénban pedig már nem kisebb feladata volt, mint a triatlon versenyek igazgatása. A pekingi ötkarikás játékok triatlon versenyeinek első embere ezúttal is ez a halk szavú, óriási nemzetközi elismerést maga mögött tudó szakember lesz.

- 1999-ben kezdtem el bíráskodni a nemzetközi porondon, ezért is volt óriási megtiszteltetés, hogy az ITU - mint a versenybírók küldését meghatározó szervezet - illetékesei meghívtak a 11 országból verbuvált csapatukba – kezdte beszélgetésünket Márkus Gergely.
- Pekingben 25 ország 38 versenybírója tevékenykedik majd. Mindössze két ország delegálhatott három-három közreműködőt, az egyik Kanada, a másik Magyarország. Rajtam kívül a gödöllői dr. Varga Béla és a tiszaújvárosi Kalotai Lóránt dolgozik a triatlon viadalokon. Számomra mentálisan az is sokat jelent majd, hogy ITU-referensként édesapámra és Balázs öcsémre is számíthatok a helyszínen, akik természetesen a tiszaújvárosi világkupák tapasztalatit hasznosítva lesznek segítségünkre.

- Egész pontosan milyen titulus illet meg az ötkarikás játékokon?

- Én vagyok a pekingi triatlon versenyek - ezúttal is az ITU által megbízott - technikai delegátusa, ha úgy tetszik első embere, egyben a helyi rendezők vezetője is. Azért érkezem ki már augusztus 1-én, pénteken Pekingbe, hogy amennyiben még szükséges, akkor az utolsó simításokat együtt végezhessük el.

- Kanyarodjunk vissza egy kicsit a kezdetekre. Mikor jártál először a pekingi helyszínen?

- 2005-ben voltam kint első alkalommal Pekingben az elő-elő tesztversenyen. Három héttel a kezdés előtt érkeztem, hogy az előkészületek hajrájában részt vegyek. Akkoriban még jócskán akadt tennivalónk, de végül is sikerült elfogadható módon debütálnunk.

- Míg Athénban közel két évig kint éltél, Pekingben ,,csak" rendszeres látogatóként felügyelted az előkészületeket. A munkálatok közül melyek voltak számodra a legemlékezetesebbek?

- Az úszás helyszínén egy rámpát akartunk építtetni, hogy a versenyzők biztonságosan tudjanak közlekedni a hatalmas, 10 km kerületű víztározó számukra kijelölt részén. A lelkes kínaiak e helyett fél méterrel megemelték a vízszintet, frappánsan megoldva ezzel ezt a problémát. Szintén ide tartozó történet, kértük a rajt-ponton rögzítését, hogy az az elugrásnál ne mozduljon el. A kötelekkel történő rögzítés helyett, körbe vonták a pontont egy homokzsákokból épített ,,szigettel". Gigászi munkát végeztek, az egy tonnás zsákokat csak a víz alatt tudták megtölteni. A depó környékén, illetve azokon a szakaszokon, ahol csak sima aszfaltozást kértünk - mintegy 15 ezer négyzetméteren - rekortán borítást kaptunk. A lelátó alapját az 500 méter hosszú és a számunkra szokatlanul, 50 m magas gát oldal adta. Itt 10 ezer férőhelyet alakítottak ki, melynek egyötödét a hivatalos vendégek, valamint a média képviselői foglalják el, míg a fennmaradó 8 ezer jegyet mindkét napra maradéktalanul sikerült értékesíteni. A nézők komplett kiszolgálásra számíthatnak, hiszen innen a versenynek közel 60 százaléka figyelemmel kísérhető. Az eredményhirdetés természetes háttereként egy jellegzetes pagodát választottunk, mellyel a kínai fílinget szerettük volna érvényre juttatni. Összességében azt mondhatom, hogy a kintiek amint megértették kéréseink funkcióját, maximálisan megvalósították, sőt több esetben meg is „fejelték" azokat.

- Nézőként, szurkolóként mit kell tudnunk a pályákról?

- A triatlon helyszíne a városközponttól 25 kilométerre található, így remélhetően a levegő is jobb lesz, mint a centrumban. Az 1500 méteres úszás pályája egy körös, 560 méternél van az első bója, ahol fordulni kell, méghozzá abszolút versenyzőbarát módon, nem derékszögben. A 40 km kerékpározás során hat kört kell tekerni, körönként egy 1 kilométeres, átlagosan 6,8 százalékos, valamint a depó előtt egy 300 méteres, 4,2 százalékos emelkedő nehezíti a haladást. Ez utóbbi emelkedő már az említett rekortán-borításos szakaszon van, mely egyébként a futópályának is a része. A 10 km-es futás négy körös, a negyedik kör vége után következik a mintegy 500 méteres befutószakasz, mely a víztározó csatorna túláradásának elvezetésére szolgáló ,,teknőben" lesz. Véleményem szerint ez a ,,teknő" döntő lehet, főleg, hogy nagy kánikulát és magas páratartalmat jeleznek az erőpróba idejére. Az is az extrémnek ígérkező időjárásra való felkészülést szolgálja, hogy a futó-körön átlagosan 600 (!) méterenként lesz frissítő állomás.

- Hosszú évek óta testközelből figyelheted az elit képviselőit, így talán az esélyekről is könnyebben tudsz nyilatkozni. Mennyire van ez így?

- Az eddigi két olimpián egyszer sem jött be a papírforma. Ötkarikás játékokat csak négy évente rendeznek, ami egészen más motivációt kínál a sportolók számára. A nagy esélyesek eddig nem tudtak nyerni, az a kérdés, hogy ezúttal megtörik-e jég? A hölgyeknél, akik augusztus 18-án, hétfőn mérik össze tudásukat, két esélyesnek tűnhet a verseny. Az U23-as világbajnok ausztrál Emma Snowsill, aki kétszer volt dobogós a tiszaújvárosi világkupákon, valamint a portugál Európa- és világbajnok Vanessa Fernandes, aki U23-as Eb-t nyert nálunk, kiemelkedik a mezőnyből. Rajtuk kívül persze vannak még jó néhányan, akik odaérhetnek. Egyetlen magyar indulónk, a debreceni Szabó Zita nincs rossz formában, Tiszaújvárosban bizonyította, hogy a nemzetközi mezőnyben még mindig ő a legjobb magyar. Remélhetően ez a helytállás kellő önbizalmat adott neki, így reális elvárás tőle a 20-30. hely valamelyikének megszerzése. Ami az augusztus 19-én, kedden versengő férfiakat illeti, a spanyolok aktuális világbajnokával, Javier Gomezzel szemben kissé elfogult vagyok, de a realitás azt mondatja velem, hogy rajta kívül még 13-14 sportoló van, aki megszerezheti az aranyat. A TVK-Mali TK kazah légiósával, Dmitriy Gaag-al, az 1999-es montreáli világbajnokkal, Sydney 4. helyezettjével komolyabban senki sem számol, pedig neki fekszenek a pályák és a forróságot is kedveli. Én bizony azt is elképzelhetőnek tartom, hogy a mi Gyimánk a dobogóért csatázik majd. Mindenesetre azt sem szabad elfelejteni, hogy óriási nyomás nehezedik a versenyzőkre, a média figyelme irányukba még a világbajnokságokhoz viszonyítva is összehasonlíthatatlanul megnövekedik. A táv, a vetélytársak, a körülmények mellett ennek - koncentrálást nem gátoló - kezelése is befolyásoló tényező lehet a végső sorrend kialakulásában. Végezetül praktikus információként hadd mondjam el, hogy mindkét versenynapon magyar idő szerint hajnali 4 órakor (Pekingben délelőtt 10 óra lesz akkor) kezdődnek a küzdelmek, ami azt jelenti, hogy vagy nagyon korán kell felkelni, vagy le sem kell feküdni. Úgy gondolom, hogy a versenyek színvonala minden bizonnyal kompenzálja majd a sportbarátok ilyen jellegű áldozatvállalását!

Szűcs István