Megnyílt a Szász Endre Gyűjtemény

Szépséges szörnyek, mesés maszkok, égetett életfák…

Az amerikai hagyatékból rendezett papszeri kiállítás két termében Szász Endre alkotásait láthatjuk. Az egyikben táblaképei, festményei kaptak helyet, a másikban a hollóházi korszakot idéző porcelánképeké a központi szerep. A következő termeket istenek, emberarcú állattestű szörnyek, maszkok, mitológiai alakok, állatfigurák népesítik be. Ezek azok a műtárgyak, amelyeket a házaspár utazásai során, illetve különböző aukciókon vásárolt, és ha jobban megnézzük őket, nagyon sok arcra ráismerhetünk a Szász-képeken is.

A kiállítás utolsó szakasza fényképek, levelek, ruhák, ékszerek segítségével idézi Szász Endre és Lula asszony közös életét, elsősorban a Torontóban és a Los Angelesben töltött éveket.

A csíkszeredai születésű Szász Endre (1926–2003) Budapesten végezte képzőművészeti tanulmányait. Pályája elején elsősorban grafikusként, könyvillusztrátorként dolgozott, az ő képeivel jelentek meg Villon, Balassi, Heine versei. Több mint 600 általa illusztrált kiadványt tartanak számon. De több műfajban is megmutatta tehetségét: festett táblaképeket, portrékat, tervezett lemezborítókat, sőt, az Egri csillagok című filmhez is készített látványterveket.

A megnyitón balról: Dr. Ódor Ferenc, közgyűlési elnök, Szász Lula és dr. Veres László múzeumigazgató.

A Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban töltött évek, az ottani sikerek után a világhírű művész 1977-ben érkezett Hollóházára, és az itteni porcelángyártásban új korszak kezdődött az általa teremtett iskolának, művészeti műhelynek köszönhetően. Fantasztikus istenei, finom leánykái, titokzatos boszorkái, arcokba rejtett életfái megjelentek a porcelántárgyakon. Ebben az időben készültek a miskolci megyeháza Szász-termében látható hatalmas falképek, és Miskolci Egyetem auláját díszítő murália, A tudásfája is az ő alkotása. Éltének utolsó szakaszát Somogy megyében töltötte a művész, de korábbi feleségének, Lula asszonynak köszönhetően most „visszatért” erre a vidékre.